Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-15 / 38. szám, szerda

Empire SZÁSZI ZOLTÁN 141 _________________ É szak-Nógrád szellemi és gazdasági központja, Losonc a maga nemében egyedülálló városka. Néhány éve a város­vezetés újra felfedezte a település rendkívül gazdag múltját. LOSONC A történelmi városháza, a neológ zsinagóga sikeres és szakmailag is díjazott felújítása után most azt ter­vezi a város, hogy a sokak számára ismeretlen, kissé eldugott helyen lé­vő, empire stílusú, szintén a neológ zsidó közösség által építtetett rava­talozót is rendbe teteti. Zsidóság Nógrád szívében A nógrádi zsidóság letelepedése a Losonc tőszomszédságában fekvő Losonctugáron kezdődött, itt alakí­tották meg a hitközséget 1814-ben. Szilassy József udvari tanácsos, a Tugári patak melletti, ma már kissé romos kastély felvilágosult ura hív­ta be a zsidóságot Losonctugárra. Régi emberére, Wohl Izraelre bízta, hogy kiket telepít le ide. A statiszti­kák szerint 1822-ben 20-30 izraelita vallású család élt itt, de 1845-ben a 335 fős losonctugári közösség volt a harmadik legnépesebb az akkori Nógrád vármegyében. Az 1849-ben, a cári hadak által felgyújtott és szin­ten teljesen elpusztított Losonc vá­rosának még nem volt jelentős szá­mú zsidó lakossága, ám az 1869-es népszámlálás már Losoncon is em­lít zsidókat, nem is keveset, szám szerint 464 főt. Két évtizede éltek itt békében az izraeliták, védelmező­jük és szószólójuk Szilassy József jótékony cselekedete eredménye­ként. 1863-ban már egy ortodox zsi­nagóga építésére is telt az erejükből - ez a mai neológ zsinagóga helyén állt, 1925-ben bontották le. Tény, hogy a zsidóság itt is oroszlánrészt vállalt a polgárosodásban. Az is tény, hogy a 19. és a 20. század for­dulóján Losonc kereskedelmének körülbelül 80 százalékát zsidók irá­nyították, ők voltak a város legtöbb adót fizető polgárai. Társadalmi életük gazdag és szerteágazó volt, a mai mércével mérve igen aktív civil életet éltek, a neológ vallásúak pél­dául négy egyletet is fenntartottak, KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. február 15. | www.ujszo.com stílusú ravatalozó Losoncon Felújításra vár az egykori ravatalozó (A szerző felvétele) Tájoló Losonc izraelita temetőjének empire ravatalozóját a város- központból délnyugati irány­ba futó 585-ös útról az Ale­xander Wágner utca végén, a 48,320/19,665 GPS- koordinátáknál találhatja meg az utazó. A temetőbe előze­tes bejelentkezés után lehet bejutni. Losoncon teljes körű turisztikai szolgáltatás vehető igénybe, a Városi Információs Központ elérhetőségei:+421 47 433 1513,45 120 2223, mic@lucenec.sk. izraelita nőegylet, leányegylet volt a városban, pártfogó irodát, valamint temetkezési irodát (Chevra Kadisa) működtettek, másképpen mondva Szent Egyletet, amely a zsidó te­metkezési szokások és előírások szerint segítette az elhunytak csa­ládját. Ezek a temetkezési szokások szigorúak és rendkívül fontosak, mert a közösséget mozgató, annak minden tagjára érvényes szokásról, törvényről van szó. Például az egyenlőség a halálban a zsidóknál abban is megnyilvánul, hogy min­denkinek egyforma, gyalulatlan deszkakoporsója van, a holttestet pedig hosszú lepelbe burkolják A férfiakkal táliszukat, imaleplüket is eltemetik, a holttestet rituálisan megmosdatják, és az ilyenkor előírt imádságokat, zsoltárokat is el kell mondani, énekelni az elhunyt fölött. Ezt a feladatot látja el a Chevra Ka­disa, azaz a Szent Egylet. Losoncon egészen az 1944-es deportálásokig működött az ortodox és a neológ kö­zösség, mindkettőnek saját temetője volt a város határában. Empire stílusú ravatalozó Ma már csak kevesen tudják, hol végződött Losonc és hol kezdődött Losonctugár. Azt is kevesen tudják, hogy létezik egy, az egykor a város határában vásárolt területen kiala­kított, a városi köztemető tőszom­szédságában lévő izraelita temető is, amelynek van egy különlegessége, mégpedig az 1909-ben, empire stí­lusban épített ravatalozó. Négy hatalmas dór oszlop hor­dozza a timpanonját, amelyen a Dávid-csillag van, az egész épület monumentális, de mégsem hival­kodó. Az épület emellett teljesen funkcionális volt. Külső homlokza­tán ma Szilassy Józsefnek, a helyi zsidóság pártolójának és Wohl Iz- raelnak, a betelepedést irányító rabbinak az emléktáblája látható. A ravatalozó mellett a Winkler Osz­kár híres losonci származású épí­tész által tervezett holokauszt- emlékmű áll. Losonc zsidósága 1944-ben körülbelül 1700 fős lehe­tett, a gettóba zárás és deportálás után, a háború végén az adatok sze­rint 294 fő tért haza - érdekes mó­don főleg azok, akiket munkaszol­gálatosként hurcoltak el a frontra - és néhány koncentrációs táborból szabadult. 1949-ben még a maradék zsidóság is kivándorolt Palesztiná­ba, majd a megalakuló Izrael állam polgárai lettek. Egykori ravatalo­zójuk ezután ment tönkre, ahogy az államnak eladott zsinagóga is. Aki valós képet akar kapni Losonc 20. századi történelméről, annak érde­mes ellátogatnia az izraelita teme­tőbe, és megnézni az ott álló empire stílusú ravatalozót, amelynek sorsa remélhetőleg jobbra fordul. története, fénykepe illami időkben lt március 8-ákról, meq velünk! Azok a regi nőnapok A Kommunista Internacionálé találmánya? A női egyenlőség jelképe? Munkásmozgalmi ármánykodás? Bolsevista trükk? A harcos jelszavakat mára mind elfelejtettük, de a szép emlékek biztosan megmaradtak. Néhány történet, egy-két fotó. A nők többsé­gének úgyis mellékes a nap körüli világnézeti csatározás. Ma már mindenki nyugodtan ünnepel­heti őket úgy, ahogy akarja. De mi most azokat a régi nőnapokat szeretnénk feleleveníteni. Beküldési határidő: 2017. febr. 28. | regio@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents