Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-15 / 38. szám, szerda
121 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2017. február 15. lwww.ujszo.com Természetvédelmi program indul ESZTERGOM A táti szigetek vizes élőhelyeinek helyreállítására, valamint a Gerecse, a Pilis és a Vértes denevérkolóniáinak védelmére összesen 585 millió forintos programot indít Komárom-Esztergom megyében a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A Duna táti szigetein az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttatnak vizet a szigetek közé, illetve zsilippel szabályozzák a vízjárást. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat alakítanak ki, A diákok betekinthetnek a gimnázium „boszorkánykonyhájába" (Képarchívum) melyben zavartalanul szaporodhatnának a halak és a kétéltűek, az itt nem honos, agresszíven terjedő fafajok helyére pedig őshonos növényeket telepítenek. A Gerecse, a Pilis és a Vértes hegységben 19 barlang és 5 mesterséges üreg bejáratának részleges lezárásával óvják a természetvédelmi szempontból jelentős denevérkolóniák telelő- és szaporodóhelyeit. A beruházások uniós és magyarországi forrásokból valósulnak meg. A Duna- Ipoly Nemzeti Park a programban nyolc projekttel indult, ezek összesített költségvetése 2,7 milliárd forint. (MTI) Nyílt nap a Selye János Gimnáziumban Február 28-án várják a nyolcosztályos oktatási forma iránt érdeklődő ötödikeseket. UWUM'VM Nyílt napot tartanak február 28- án, kedden a Selye János Gimnáziumban az alapiskolák azon 5. osztályos tanulói számára, akik a következő tanévben a nyolcosztályos gimnáziumi képzésben szeretnék folytatni tanulmányaikat. Két időpontban várják a diákokat, tanáraikat és szüleiket, 8 és 16 órakor, amikor kétórás, forgó- színpadszerü program során bemutatják az iskolát, az oktatás formáit és a szakköri tevékenységeket, a lehetőségeket, a megújult érettségi rendszert. A délelőtt érkező diákok óralátogatáson is részt vesznek. „A nyolcosztályos gimnáziumi képzés újra egyre népszerűbb, az előző tanévben már enyhe túljelentkezés volt - tájékoztatott Andruskó Imre igazgató. - Idén, a korábbi évekhez hasonlóan, ismét 28-as létszámú osztály indítására kaptunk engedélyt.” A gimnáziumban emelt óraszámban oktatják a matematikát, a testnevelést és az informatikát, ezenkívül az angol mellett meghagyták a második idegen nyelvet is, a német és a spanyol közül választhatnak a diákok. „Hosszan sorolhatnám, milyen jó eredményeket érnek el tanulóink az egyes tantárgyversenyeken, ezért csak a legkierftelkedőbbeket említeném - mondta az igazgató. - A Pita- gorasz verseny országos fordulójában Csapiár Viktor a hetedikesek versenyét megnyerte, a nyolcadikosok között második lett. A Zrínyi matematikaverseny budapesti országos döntőjéről ugyancsak elhozta az első díjat. Ebbe a megmérettetésbe az egész Kárpát-medencéből mintegy 7000 diák kapcsolódik be évfolyamonként. Jánosdeák Márk a fizikaolimpia megyei győztese lett a kilencedikesek kategóriájában. És hogy humán tantárgyat is említsek, a német nyelvi olimpia kerületi fordulójában Kovarčík Sára (IV. N) második, Kovarčík Beáta (I. N) pedig harmadik lett.” Az ötödikeseknek április 10-ig kell leadniuk a jelentkezési lapot annak az alapiskolának az igazgatóságán, amelyet látogatnak. A felvételi május 9-én lesz, matematikából, magyarból, valamint szlovák nyelvből írásbeli vizsgát kell tenni, és magyar nyelvből kötetlen beszélgetés is lesz. A beiratkozást május 16-án tartják. A gimnázium idén először feltételként szabta a kiváló magaviseleti jegyet. (vkm, pr) Magyar feliratok a lévai emlékhelyeken Néhány történelmi épületen még olvashatók magyar felíratok (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Nincsenek magyar feliratok a városházán, az utcák nevát sem tüntetik fel magyarul, mert a magyarság aránya rág nem éri el a 20 százalékot. A civilek azonban komoly értékmentő munkát végeznek. IMI A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a járási székhelyen már csak mindössze kilencszázalékos a magyarság aránya. Összesen 3202-en vallották magukat magyarnak. 2001 - ben Léva lakosságának 12,23 százaléka volt magyar. A történelmi városnak csak szlovák helységnévtáblája van, egynyelvűek az utcanévtáblák, sem a városi hivatal, sem a könyvtár épületén nincs magyar felirat. A törvény nem is kötelezi erre az önkormányzatot, hiszen a kisebbséghez tartozó lakosság aránya már rég nem éri el a 20 százalékot. Koháry Istvánról magyarul 1910-ben Léva 9675 lakosából még 8752 magyar volt, 688 szlovák. A második világháborút, az iparosítást követően az ötvenes-hatvanas években 15 százalék alá csökkent a magyarság aránya a városban. Tavaly adták át azt a felújított emlékművet, mellyel Koháry Istvánra, a török elleni lévai harcok hősére emlékeznek a helyiek. Ezen az emlékművön van magyar felirat. Tolnai Csaba városi képviselő, a Lévai Városszépítő Társulás elnöke elmondta, a jeles történelmi események tiszteletére emelt szobrokon ott a magyar felirat. „Más emlékhelyeinken is van magyar felirat, és a közeljövőben újabb terveink vannak, hasonló módon szeretnénk megemlékezni a Shoeller fivérekről, akik sokat tettek a város gazdasági fellendítéséért” - mondta Tolnai Csaba. Léván több magyar civil szervezet működik, amely értékmentő munkát végez. Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke egy korábbi találkozásunkkor elmondta, megyei, városi vagy magántulajdonban lévő épületre elég bonyolult emléktáblát helyezni, ezért a Reviczky Ház csarnokában úgynevezett gondolati táblákat tettek ki számos jeles magyar személyiség tiszteletére. Dobó István egri hősnek, a lévai vár és uradalom tulajdonosának, barsi főispánnak a táblája a csarnokban látható felvétel szerint a várban lévő múzeum falára kerülne. Balassa Menyhért táblája, akinek vezetésével kiűzték a török sereget a városból, a Balassa-kapun kapna helyet. A Reviczky-tábla az egykori fiúiskola helyén lévő épület falára kerülne. 2015-ben Reviczky Gyula költő születésének 160. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett társulás tagjai egy ilyen táblával. Hungarikumok boltja A Barsi Múzeum falán történelmi ismertető, egyfajta összefoglaló olvasható magyarul. Az intézmény megalakulásának kilencvenedik évfordulójára azonban csak szlovák nyelven adtak ki prospektust, és a jubileumi kiállításon csak államnyelven tüntették fel a feliratokat Nécsey József múzeumalapítóról. Novák Margaréta, a múzeum történésze Léva címmel hiánypótló kiadványt, magyar útikalauzt jelentetett meg, és rendszeresen tart magyarul ismeretterjesztő előadásokat a városjeles történelmi személyiségeiről. Az utcanevek csak szlovákul vannak feltüntetve, a boltokon csak szlovák feliratok vannak. A városháza közelében tavaly megnyitották a Hungarikumok boltját, melyet egy református lelkészházaspár, Szathmáry Zsuzsanna és Tóth Zoltán üzemeltet. A Reviczky Házban történelmi fényképekkel díszített 2017-es magyar fali- és asztali naptár kapható. A Csema- dok helyi szervezetében is gazdag programmal várják az érdeklődőket. A lévai magyar civil szervezetek együttműködnek az Eszterlánc magyar óvodával, a Juhász Gyula Alapiskolával, valamint a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjaival. Magyarul tanulnak A Reviczky Házban harmadik alkalommal indítottak magyar nyelvtanfolyamot, a diákok közt van szlovák anyanyelvű pszichológus, vállalkozó, nyugdíjas és diák, mintegy harmincán döntöttek úgy, hogy tökéletesíteni szeretnék magyamyelv-tu- dásukat. A Reviczky Társulás és a Szent László Kör könyvesboltja és könyvtára hétfő délutánonként várja az érdeklődőket. A lévai magyar tájékoztatóból a lakosok megtudhatják, milyen magyar vonatkozású rendezvények lesznek a városban. A járási székhelyen két-három évvel ezelőtt beindult az Ahol magyarul beszélhetsz mozgalom. Néhány bolt ajtajára kiragasztották a Beszélünk magyarul feliratú matricát. SZOBORPARK - KÖZTÉRI EMLÉKMŰVEK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN Emlékszobát nyitottak és szobrot állítottak a tiszteletére Andód. Czuczor Gergely nyelvtudós, költő, bencés szerzetes 1800. december 17-én született az érsekújvári járásbeli Andódon. Szülőházát az ötvenes években lebontották. Apja katonának nevelte volna, ő azonban tanár akart lenni, és erre a papi hivatáson keresztül nyílt lehetősége. 1817. október 25-én jelentkezett Pannonhalmán bencés szerzetesnek szímői unokatestvérével, Jedlik Istvánnal, későbbi rendi nevén Ányossal, a majdani sike rés fizikussal és feltalálóval. A falu szülöttének mellszobrát 1998-ban állították a templom és a falumúzeum közelében. Czuczor Gergely egész alakos szobrát 2004-ben leplezték le a főtér közelében. A helyi múzeumban néprajzi szobát és Czuczor Gergely- emlékszobát nyitottak a költő születésének 200. évfordulójára. A község szülötte a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, eredeti neve Czuczor István, rendi neve Gergely lett. Az 1848-as forradalomban való részvétele, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verse miatt két évet töltött várfogságban. A Riadó című verset 1848. december 21 -én jelentette meg a Kossuth Hírlapja az ekkor már betegeskedő Czuczor Gergely bencés szerzetes és nyelvtudós szobra az andódi főtéren áll (A szerző felvételei) Czuczor sürgetésére, amikor az osztrák csapatok közeledtek Pest- Buda felé. Külön röplapon is megjelent és Petőfi egyes verseihez hasonlóan a nép és a katonák közt terjesztett forradalmi indulóvá vált. (száz)
