Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-15 / 38. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. február 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mindennapi szemetünket Érdemes kicsit bekukucskálm a probléma csomagolása mögé omorúan újságolta a földművelésügyi miniszter, hogy im­már bizonyítást nyert: egyes külföldi élelmiszercégek termékei silányabb összetételű vál­tozatokban érkeznek hozzánk, mint ahogy nyugati szomszédainknál árulják. Gabriela Matečná szomorú­ságába felháborodás vegyült, majd kijelentette, hogy felszólítják az érintett gyártókat, ne osszák két ka­tegóriára a fogyasztókat. A nyugatiak lennének azok, akik magasabb mi­nőséget érdemelnek, mi meg azok, akiknek jó a silányabb is. Egy élel­miszeripari hatáskörökkel rendelke­ző miniszternek nyilván kötelessége hasonló megnyilvánulásokat produ­kálni, mindazonáltal érdemes kicsit bekukucskálni a probléma csoma­golása mögé. Üdítőitalok, fűszerek, filteres te­ák, sajtok, húskészítmények, ame­lyek ugyanolyan csomagolásban várják, hogy beléjük harapjanak ke­leten és nyugaton, de ami hozzánk jön, abban több a mű és a tartósító­szer és a többi, ami rontja a minősé­get. Ez pedig nagy kitolás mivélünk. Az egész problémáról egyébiránt az jutott eszembe, amikor 2015-ben egyesekben felháborodást keltett, hogy a WHO egészségügyi világ­szervezetjelentése hivatalosan is rákkeltőnek titulálta a füstölt kol­bászt és szalonnát. Mert mégis, mit gondoltak a tisztelt fogyasztók? Hogy a kolbász ugyanúgy hat a szervezetre, mint a görögdinnye? No de ne ragadjunk le a zsíros ételeknél, hiszen a téma most a kóla meg a fil­teres tea meg a vákuumozott tasakos virsli meg a Snickers csoki (elnézést, de ez az első nemzetközi csokimár­ka, ami eszembe jut). Tartósító sze­rek és E betűs adalékanyagok nélkül valószínűleg semelyiket nem lehet legyártani (a filteres tea talán kivétel, de azoknál nem is az E betűkkel volt gond, hanem a súllyal meg a csoma­golással). Adott tehát néhány élel­miszer, amelyek köztudottan nem egészséges, és hát valljuk be, egész jól el lehet nélkülük éldegélni. A kóla kimondottan káros, a hosszú ideig elálló virslik húskészítmény­nek csak jóindulattal nevezhetőek, de ha kerül is beléjük hús, azt sem biztos, hogy szeretnénk elfogyasz­tani, ha megmutatná nekünk valaki azelőtt, hogy a darálóba kerül. Úgy­hogy most gyakorlatilag azon hábo­rodtunk fel, hogy a hozzánk érkező élelmiszeripari szemét szeméttar­talma kimutathatóan nagyobb, mint a nyugat-európai országokba érkező élelmiszeripari szemét szeméttar­talma. Mindezzel nem azt állítjuk, hogy a nálunk készülő virslik vagy csokoládék többsége jobb minősé­get képvisel, mint a miniszter asszony által említett bizonyos vi­lágmárkáké, hiszen attól, hogy va­lami hazai, sajnos egyáltalán nem jobb. Viszont a nyugat-európai or­szágok lakosai közül, aki megen­gedheti magának, a hazait választja, mert az évtizedek óta működő kis családi gazdaságoknak köszönhe­tően szélesebb az élelmiszer-kínálat minden régióban. Ezeket a vállal­kozásokat kellene segíteni, ösztö­nözni mifelénk is, akinek meg mindegy, úgy is a filléres párkit eszi, kólával, mert az olcsó. ÁT KÉNE UGRANi AUSZTRIÁBA KUKÁZNI\ OTT SOKKAL EGÉSZSÉGESEBB... (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A Holjenčík szisztéma MARIÁN LEŠKO M ég ha vissza is rendeződne minden a 2016-os szintre a szlovákiai energetikai ágazatban, egy dolog már megmá­síthatatlan. Már soha nem fogunk olyan keveset tudni az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) összefonódásáról a Jozef Holjenčík Systems céggel (JHS), mint amilyen keveset mostanáig tud­tunk. Holjenčík 1998-ban alapította a JHS-t, de állítólag 2007-től, amikor az Árszabályozási Hivatal, majd később az Árszabályozási Tanács elnöke is lett, szóval azóta „semmi köze” saját cégéhez. És állítólag végképp nem profitált a JHS abból, hogy Holjenčík vezette az Árszabályozási Hivatalt. Azonban nagyon furcsán „nincs semmi köze” az egyik legfontosabb hiva­tal elnökének a JHS-hez. Először is gyakran felkereste a „semmi közöm hozzá” céget, és amikor megadta elérhetőségeit, mindig a cég hivatalos e- mail-címét tüntette fel (például a Szlovák Becsüsök Kamarájánál, az igaz­ságügyi minisztériumban, a Szlovák Műszaki Egyetemen). És Holjenčík zsebében csörög a mobiltelefon, ha valaki a JHS hivatalosan feltüntetett mobiltelefonos elérhetőségét hívja. Holjenčík tömör választ adott arra a kérdésre, hogy létezik, hogy egy olyan cégnek a mobiltelefonját használja, amelyhez tíz éve „semmi köze”: kölcsönkaptam a telefont”-mondta. Egy 2015-ös bírósági jegyzőkönyv is igazolja, hogy az Árszabályozási Hivatal elnöke a JHS cég képviseletében (amelyhez, mint tudjuk, „semmi köze”) vett részt egy tárgyaláson. A bírósági jegyzőkönyv szerint a becsüs szakértői jelentést a JHS cég részéről maga Jozef Holjenčík készítette. Múlt héten nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen az Ársza­bályozási Hivatal elnöke azt a tanácsot adja az energetikai szektorban vál­lalkozóknak, hogy becsültessék fel újra cégük vagyonát, mert a változások alapján a hivatal megemelheti a lakossági vízdíjakat. Amellett, hogy Holjenčík itt teljesen kiesett az állami hivatal vezetőjének szerepéből, még fennáll a gyanú is, hogy ezen a javaslaton a JHS cég is jócskán nyert, mert a cég becsüsei végezték az újrabecslést, de persze a JHS-hez Holjenčíknek „semmi köze”. Sokatmondó, hogy már nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti politi­kusok is mondogatják, hogy büntetőeljárást kellene indítani az ügyben. „Ebben az esetben Holjenčíknak nehéz élete lesz”, mondta az eljárás megindításáról Bugár Béla, a Híd elnöke. Csak hát hogy lehetne nehéz élete annak, aki tíz éven át kiszolgálta a kormánypártot? Hogy vonnák őt felelősségre azért, hogy létrehozott egy olyan „szisztémát”, amelyből hasznot húzott, amikor ez egy jóval jövedelmezőbb „szisztéma” részeként működött, amelyből a Smer részvényesei és szponzorai húztak hasznot? Fero Múčka közgazdász pontosan fogalmazott, amikor azt írta:, A- párt elnökének köszönhetően tíz évig a Smer emberénél volt az aranytojást tojó tyúk ketrecének kulcsa. De ez még nem minden. Holjenčík pontosan tudja, hogy ki mindenki szedte meg magát az energetikai ágazatban, és erről bi­zonyítékai is vannak”. Úgyhogy Holjenčík elleni bizonyíték nem fog előkerülni, amíg a mos­tani kormány hatalmon van. Tudj a ezt mindenki, még Bugár Béla is. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Hót országból 72 terrorista Az amerikai szenátus igazság­ügyi bizottsága szerint legkeve­sebb 72 terrorista érkezett abból a hét országból, amely Donald Trump beutazást felfüggesztő el­nöki rendeletében szerepelt - írta a The Washington Times. A bi­zottság még a múlt évben készí­tett összeállítást - a most igaz­ságügyi miniszterré kinevezett Jeff Sessions, alabamai és Ted Cruz texasi republikánus szenátor vezetésével - arról, hogy a 2001. szeptember 11-i terrorista me­rényletek óta mely térségekből érkeztek olyan menekültek, akik az Egyesült Államokban terro­rakciókat követtek el, vagy ké­szültek rá, és akiket emiatt ké­sőbb el is ítéltek. (MTI) Újabb erőszakkal vádolják a párizsi elővárosi rendőröket Bruno Le Roux francia belügyminiszter a rendőrség felügyeleti szervéhez fordult, miután újabb vádak érték azokat a rendőröket, akik ellen február elején gumibottal elkövetett nemi erőszak gyanúja miatt eljérás indult. A február 2-án négy rendőr által bántalmazott 22 éves férfi egyik ba­rátja azt állította a L'Obs című inter­netes oldalnak, hogy egy héttel ko­rábban őt is bántalmazta minden ok nélkül a négy rendőr közül három. O azért nem tett feljelentést, mert attól tartott, hogy a közelmúltban talált ál­lását elveszítheti, ha a rendőrökre panaszt tesz. A Mohamed nevű férfi azt állítja, a rendőrök arra kényszerítették, hogy álljon négykézláb, majd „megverték, belerúgtak, arcon, hason, háton ütöt­ték”, miközben „koszos feketének, szemétnek” nevezték és leköpdös- ték, majd őrizetbe helyezték garáz­daság miatt. A férfit Bondy előváros kórházába szállították, ahol ellátták a sérüléseit, majd visszavitték a rend­őrőrsre, ahol a futárként dolgozó fér­fi ellen a rendőrök eljárást indítottak. Párizs északkeleti elővárosaiban tíz napja folyamatosak a szórványos éjszakai zavargások. Rendbontók szemeteseket és gépkocsikat gyújta­nak fel, megdobálják a rendőröket, akik pedig reggelente tucatnyi fiatalt állítanak elő a rendbontók közül. A zavargások előzménye egy filmre vett előállítás, amely miatt négy rendőr ellen vizsgálat indult: egyet nemi erőszakkal, hármat pedig csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal gyanúsítanak. A belügy­miniszter mind a négy rendőrt fel­függesztette állásából. Az ügyészség szerint február 2-án a rendőrök fiatalokat igazoltattak, akikről azt gyanították, hogy kábítószer-kereskedők megbízásá­ból állnak lesben, és biztosítják az ér­tékesítést Aulnay-sous-Bois egyik lakótelepén. Az előállítás során egy 22 éves fekete bőrű férfit, aki meg­próbált ellenállni, gumibottal ütni kezdtek a rendőrök. A rendőrség térfigyelő kamerái ál­tal rögzített és nyilvánosságra került felvételen látszik, amint az egyik rendőr a fiatalember ülepébe nyomja a gumibotot. Két hónappal a francia elnökvá­lasztás előtt Francois Hollandé ál­lamfő személyesen próbálta csillapí­tani a kedélyeket az Aubervilliers nevű elővárosban, és mindenkit óva intett a provokációtól. „Nincs együttélés, ha nincs tiszte­let” - mondta az elnök egy egyesü­letben, ahol helyi fiatalokkal találko­zott. „A tisztelet megilleti a fiatalo­kat, amikor igazoltatják őket, és ami­kor maguk is erőszakos helyzettel szembesülnek. Ha hiányosságok történnek, azt egyértelműen el kell ítélni, és az igazságszolgáltatáshoz kell fordulni” - hangsúlyozta Hol­landé, aki egy hete a bántalmazott férfit is meglátogatta kórházi ágyá­nál. Az államfő szerint ugyanakkor az állampolgárok is tisztelettel tartoz­nak az intézmények, a rendőrség és az igazságszolgáltatás irányában. „Tisztelet illeti meg a közvagyont és a magántulajdont. Franciaországban szabadon lehet tüntetni, de a tünte­téseken tömi-zúzni nem engedélye­zett”-tette hozzá. „Minden provokációt visszautasí­tok azoktól, akik meg akarnak min­ket osztani, szét akarnak választani, szembe akarnak fordítani, és akik tönkre akarják tenni az együttélést” - mondta az államfő. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents