Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-14 / 37. szám, kedd
161 KULTÚRA 2017. február 14.1 www.ujszo.com Az új Lego-film került az élre Los Angeles. A Lego Batman - A film jelentős előnnyel vezeti a hétvégi észak-amerikai mozis árbevételi toplistát, megelőzve A szürke ötven árnyalatának második részét és Keanu Reeves bérgyilkosfilmjét. A Lego-film első hétvégéje a becslések alapján 55,6 millió dollárt hozott a jegypénztáraknál. A perverz milliárdosról szóló sorozat második része, A sötét ötven árnyalata elmaradt az első rész, A szürke ötven árnyalata 85,2 millió dolláros debütáló bevételétől, mindössze 46,8 milliót hozott a hétvégén a jegypénztáraknál. A toplista harmadik helyét szintén debütáló alkotás, a John Wick: 2. felvonás szerezte meg. (MTI) A Vasárnapban: Irány a konyha! A ma megjelent Vasárnapban Háztartás mellékletet is olvashatnak + 16 oldalon. A fürdőszoba mellett a ház leginkább kihasznált helyisége, a lakás lelke, központja a konyha. Itt végezzük a főzés örömteli tevékenységét, rendszerint itt étkezik a család, itt zajlanak a legbensőségesebb beszélgetések, ezért is igyekszik mindenki ezt a helyiséget otthonossá tenni. Az is fontos, hogy minden kéznél legyen benne, s hogy alkalmazkodjon az igényeinkhez. Ha új konyhát rendezünk be, vagy felújítjuk a régit, bizony sok mindenre oda kell figyelnünk - a Vasárnap melléklete ebben próbál segíteni. A modem konyhában az étel- készítés során az alapanyagokat szinte megállás nélkül egyik gépből a másikba tesszük: a hűtőből kivesszük az élelmiszert, a mikrohullámú sütőben olvasztjuk ki, géppel daraboljuk, aprítjuk, mixeljük, szeleteljük, dagasztjuk, indukciós főzőlapot, elektromos sütőt használunk, majd amikor megebédelt a család, a mosogatógépet is bekapcsoljuk - vagyis a konyhai munka ma már egészen más, mint akár csak egy évtizede is volt. Milyen az ergono- mikus konyha, hogyan tudunk kiigazodni a kisgépek világában? - válaszolunk ezekre a kérdésekre. A melléklet ezenkívül hasznos tippekkel, trükkökkel igyekszik kedvükben járni, és a Kreatív oldalakon remekül felhasználható DIY-ötleteket találhatnak: megtudhatják, hogyan hasznosítható újra egy kidobásra szánt régi ablakkeret, s hogy mi minden készíthető konzervdobozokból. Mindez egy helyen: a már megvásárolható Vasárnapban! Ferenczy Éva szerkesztő Tátagni vagy énekelni? a Mindenki a legesélyesebbek között küzd a rövidfilmes Oscarért Szamosi Zsófia erősen megosztó karaktert formál meg a Mindenkiben (Képarchívum) Deák Kristóf alkotása SZABÓ G. LÁSZLÓ Csaknem ötvenöt évvel az után, hogy Szabó István Koncert című alkotása felkerült az Amerikai Filmakadémia Oscar-jelölt rövidfilmjeinek ötös listájára. Deák Kristófot érte ugyanez az elismerés. Mindenki című, 25 perces munkája nem egész két hét múlva mérettetik meg a világ legrangosabb filmes ceremóniáján. Deák Kristóf, aki felváltva él és dolgozik Londonban és Budapesten, korábban a televíziós Hacktion című sorozatot rendezte. Mindenki című opusával több fesztiválon nyert már: Tokióban, Chicagóban, Berlinben, Torontóban, Lille-ben. Története egy kislányról szól, aki új iskolájában csak azzal a feltétellel kerülhet be az énekkarba, ha egyetlen hangot sem ad ki a torkán. Magyarul: ha csak tátogni fog. Karvezető tanárnője ugyanis csak ennyit engedélyez neki, ami ellen a kislány, épp a kórusban szerzett friss barátnőjével együtt fellázad. Hol a hiba? A rossz iskolai modellben vagy a karvezető tanárnőben, aki úgy gondolja, a hamisan éneklő gyerekek visszavetnék a kórust egy fontos versenyben. Emberségből és szolidaritásból kap leckét a szigorú, elveihez mindvégig ragaszkodó pedagógus, akit Szamosi Zsófia formál meg finom színészi eszközökkel. „A rövidfilm mindig olyan mostohagyerek - állapítja meg a színésznő. - Nincs fórum, ahol vetítenék. Kevés a pénz rá, szinte ingyen készül el. De erre még castingoltak is. Deák Kristófot szegről-végről ismertem, a forgatókönyv nagyon tetszett, sokrétűnek találtam. Olyan történet, amely önmagán túl is többféle jelentést hordoz. Nem csak egy iskolai helyzetről tudósít, meg pedagógusokról, közösségről és társadalomról. Annál sokkal több van benne. A forgatáson nem igazán lehet érezni, mi lesz a végeredmény. Az ember végzi a dolgát, és váija a hatást. Aztán jött a stábvetítés. Rengeteg gyerek, a komplett kórus, apukák, anyukák, kistestvérek, mindenki ott volt. Hihetetlen nagy tömeg összegyűlt. Én is elvittem néhány barátomat. A vetítés végén iszonyatosan örültem. Nagyon ritka, amikor egy film mindent valóra vált, amit a forgatókönyv ígér. Itt minden megvalósult. Nem kellett kompromisszumot kötni. Nem volt olyan, hogy ez a rész nem igazán sikerült, vagy hogy azt kivágták, de kár! A barátaim, akik nem szakmabeliek, csupán moziba járók, egy órán át vitatkoztak a végén. Nem egyértelmű ugyanis a Mindenki története. Gondolatokat indít el.” A kórusvezető tanárnő jelleme sem „Adott egy helyzet, amelyben jónak kell lenni, s ha valaki nem az, ne húzza vissza azokat, akikjobbak. Integráció kontra szegregáció. Erről is beszél a film." Szamosi Zsófia egyértelmű. Szamosi Zsófia szerint egyenesen megosztó. „Vannak, akik azt mondják, borzasztóan gonosz. Mások úgy vélik: igaza van. Adott egy helyzet, amelyben jónak kell lenni, s ha valaki nem az, ne húzza vissza azokat, akik jobbak. Integráció kontra szegregáció az iskola- rendszerben. Erről is beszél a film. Mi a jobb? - teszi fel a kérdést. Ha a tehetségesek közé berakják a kevésbé tehetségeseket, és a jók felhozzák a kevésbé jókat, vagy elit osztályokat hozzunk létre, a gyengébbek pedig gyengékkel legyenek együtt. Ez komoly alapprobléma. Álljunk ki tehát egymásért, szeressük a gyengébbet, a nem annyira tehetségeset, az elesettet, vagy mondjuk azt, hogy mi most nyerni akarunk, ezért a kevésbé tehetségesek ne álljanak nagyon elöl. A filmbeli karvezető nem küldi el a kislányt, csak közli vele, hogy egyelőre nem elég jó, fejlődnie kell. Most csak tátogjon. És megkéri őt, hogy ne beszéljen erről senkinek.” Később megtudjuk: többen is tátognak a kórusban, de ezt egymásról nem is sejtik a gyerekek, hiszen a tanárnő figyelmeztette őket, hogy nem árulhatják el senkinek. Az új kislány azonban felfedi a titkot a barátnője előtt, aki szépen énekel. És kirobban egy roppant kellemetlen ügy. Fellázad a karénekórán a jól éneklő kislány, hogy a barátnője is énekelhessen. A tanárnő pedig mindent megtesz, hogy elnyomja ezt a miniforradalmat. „Könnyű megtalálni ennek a gondolkodásmódnak az igazát - mondja Szamosi Zsófia. - Mit mondhat a tanárnő? Az egyik kislánynak azt, hogy te szerencsés vagy, szép hangod van, de azt akarod, hogy ne utazzunk el egy komoly külföldi versenyre, mert nem lehetünk a legjobbak? Vagy, hogy lépjen ki a kórusból, aki nem tud énekelni? A film végkifejlete közös összefogás a tanárnő ellen, aki megszégyenül a helyzet miatt, de ez mégis csak idealizált befejezés. Én kórista voltam gyerekkoromban, de soha nem kértek arra, hogy tátogjak. Nem is feltételeztem soha, hogy van ilyen. A film valós történet alapján készült. A rendezőnek egy ismerőse mesélt erről, csak a valóságban nem volt ilyen heroikus összefogás a gyerekek részéről, hanem botrány lett a suliban, felbomlott a kórus. Komoly üzenete van a filmnek. Hogy együtt el lehet érni valamit. Hogy fel lehet lázadni egy elnyomó hatalom, egy érdekorientált szemléletrendszer ellen. Hogy igenis könnyebb szót emelni, ha összefogunk, és nem külön-külön lázadozunk.” Svájci, dán, francia és spanyol rövidfilmmel versenyez a magyar alkotás. Természetesek a dialógusai, jók a gyerekek, a két kislány, de legelsősorban Szamosi Zsófia, aki éveken át a rövidfilmes rendezők kedvence volt. A magyar filmkritikusok díját azonban a közelmúltban már nemcsak a Mindenkiben, hanem A martfűi rémben nyújtott kiváló alakításáért is kapta. Áz Oscar-gálán, Deák Kristóf mellett, ő is ott lesz. A Saul fia tavalyi győzelme után óriási sikert jelentene Magyarországnak, ha nem üres kézzel térnének haza. De már az eddigi elismerés is megér egy misét. A BAFTA-díjat is elvitte a Saul fia London. A Saul fia nyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján. A főbb kategóriában a Kaliforniai álom vitte el a díjak zömét. A Saul fia a Dheepan - Egy menekült történte című francia filmdrámával, Pedro Almodóvar Julieta című filmjével, a Mustang című francia-német-török drámával és a Toni Erdmann című német-osztrák vígjátékkal volt versenyben a BAFTA-díjért. Nemes Jeles László, a holokauszt- dráma rendezője rövid időn belül másodszor kapott jelentős brit filmművészeti elismerést: január végén a Londoni Kritikusok Köre neki ítélte a legjobb rendező díját. A BAFTA-díjakat a szakma általában jó Oscar-előrejelzőnek tekinti, ám a Saul fia esetében fordított a sorrend, a film ugyanis már tavaly Oscar-díjas lett. Mivel tavaly tavasszal mutatták be az Egyesült Királyságban, a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia elismerésére most volt esélye. Nemes Jeles László drámájának vi- lágpremieijét 2015 nyarán tartották a cannes-i filmfesztiválon, ott egyebek mellett megkapta a zsűri nagydíját és a FIPRESCI-díjat. Az azóta eltelt másfél évben a film, illetve az alkotók több tucat elismerést gyűjtöttek be a nemzetközi fesztiválokon és a különböző szakmai szervezetektől. A vasárnap esti BAFTA-gála fő nyertese a Kaliforniai álom című musical volt. A Ryan Gosling és Emma Stone főszereplésével kéNemes Jeles László újabb trófeája (TASR/AP-felvétel) szült alkotást 11 kategóriában jelölték, és ezek közül el is nyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek (Damien Chazelle), a legjobb női főszereplőnek (Emma Stone), a legjobb eredeti filmzenének (Justin Hurwitz) és a legjobb fényképezésnek (Linus Sandgren) járó elismerést. A Kaliforniai álom a legjobb férfi főszereplő díjáért is versengett, ám ebben a kategóriában Ryan Gosling helyett Casey Afflecket szólították a pódiumra Ä régi város (Manchester by the Sea) című alkotásban nyújtott alakításáért. A díjat a legpatinásabb londoni rendezvénycsamokban, a Royal Albert Hallban adták át a hétfő hajnalba nyúló többórás gálán, Vilmos herceg, a brit trón várományosa és felesége, Katalin hercegnő jelenlétében. (MTI, k)
