Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-14 / 37. szám, kedd
8 I RÖVIDEN Választás: győzött a türkmán diktátor Asgabat. Gurbanguly Berdi- mukhammedow hivatalban lévő államfő győzött a vasárnapi türkmén elnökválasztáson. Az országát vaskézzel irányító Ber- dimukhammedowot immár harmadszor választották meg. A várakozásoknak megfelelően a voksok túlnyomó többségét, 98%-át megszerezte. A részvételi arány több mint 97 százalékos volt. Az 59 éves államfő tíz évvel ezelőtt vette át az ország irányítását. A türkmén parlament tavaly megváltoztatta az alkotmányt úgy, hogy elvileg Berdi- mukhammedow az élete végéig vezetheti az országot. (MTI) Új vezetője van a gázai Hamásznak Jeruzsálem. A keményvonalas Jahja Szinvart választották a Gázai övezetet uraló radikális Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) gázai vezetőjévé Isz- máil Haníje helyére - közölte a Jediót Ahronót című újság. Szinvar a Hamász katonai szárnyának egyik alapítója volt, akit Izraelben terrorizmus miatt ítéltek el. 22 évig volt börtönben, kiszabadulása után Szinvar újabb izraeli katonák túszul ejtését sürgette. (MTI) Palmüra: újra robbantanának Moszkva/Damaszkusz. Az Iszlám Állam újra robbanóanyagot szállít a közép-szíriai Palmü- rába azzal a céllal, hogy teljes mértékben lerombolja az ott lévő műemlékeket, mielőtt feladnák a területet - közölte az orosz védelmi minisztérium. A szír kormányerők Palmüra irányába tett sikeres előrenyomulása nyomán, az orosz pilóta nélküli repülőgépekről észlelték, hogy az egykori ókori város térségében gyakoribbá vált a terroristák teherautóinak forgalma. Ez a terrorszervezetnek azt a szándékát mutatja, hogy teljes mértékben meg akarják semmisíteni az ókori település műemlékeit. A terroristák januárban megsemmisítették a település II. századi amfiteátrumának homlokzatát, valamint a mellette álló oszlopos négyeska- pu-együttest, a Tetrapülont. (MTI) Brutális merénylet a pakisztáni Laborban Lahor. Öngyilkos robbantásos merényletet követtek el tegnap Lahor kelet-pakisztáni nagyvárosban egy tüntetés alatt. Legalább 14 ember életét vesztette. A tüntetők gyógyszerészek voltak, és a kormánynak a gyógyszerkereskedelmet érintő törvénymódosítása ellen tiltakoztak, amikor egy motorkerékpáros férfi közéjük hajtott, és felrobbantotta magát. A halottak között két fontos rendőrtiszt is van, az egyikük Pandzsáb állam terrorelhárító parancsnoka volt. A merényletért egy szélsőséges iszlamista csoport, a tálibok egyik szakadár ága vállalta a felelősséget. (MTI) KÜLFÖLD 2017. február 14.1 www.ujszo.com a tüntetés Romániában A kormányellenes tüntetéseket mozgató közösségi oldalak egyike megszervezte a „legnagyobb élő román zászló" megjelenítését. A kormány előtti teret 3 részre osztva önkéntesek a román zászló három színét jelképező piros, sárga és kék papírlapokat osztottak szét a résztvevők között, akik a színes papírlapokat fejük felé emelve és megvilágítva kirajzolták a román trikolórt. (SITA/ap) Tovább tart A korábbi napok nihány ezer fős megmozdulásaihoz képest vasárnap este ismét tömegek vonultak a bukaresti kormány székháza elé. Bukarest. Több mint 30 ezren követelték a szociálliberális Grindeanu- kabinet lemondását. Az ország más nagyvárosaiban is ezrek tüntettek. Közben a kormányt támogató demonstráció sorai is szélesedtek az elnöki hivatalnál: vasárnap mintegy ezren demonstráltak a kormány védelmében és Klaus Iohannis államfő ellen. A tüntetések intenzitása viszont a vasárnapi népesebb megmozdulásokon egy nagyságrenddel elmaradt a múlt hétvégi csúcsponthoz képest, amikor országszerte félmillióan, Bukarestben több mint 200 ezren vonultak utcára, és a kabinet hatálytalanította a népharagot kiváltó rendeletét. Már negyedik hete tiltakozik a városi középosztály a büntetőjog módosítását célzó kormányzati elképzelések ellen azzal vádolva a parlamenti többséget, hogy a korrupt politikusok felelősségre vonását akaija így megakadályozni. A tüntetéseknek nincsenek szónokaik vagy vezetőik, mindenki az általa javasolt jelmondatok, feliratok szellemessége függvényében tudja felhívni követeléseire a figyelmet. A kétkamarás román parlament tegnapi együttes ülésén kedvezően véleményezte Klaus Iohannis államfő kezdeményezését, aki a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köz- tisztviselők feddhetetlenségi követelményéről akar kiírni népszavazást. A parlament egyhangúan fogadta el erről szóló határozatát. (MTI) Összeül az ENSZ r Eszak-Korea miatt New York. Az USA, Japán és Dél-Korea kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgős összehívását azért, mert Eszak- Korea a hétvégén ballisztikus rakétát indított a Japán-tenger irányában. Korábban a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség arról számolt be, hogy az országban ballisztikus rakétával sikeres kísérletet hajtottak végre - a katonai eszköz kb. 500 km-t tett meg. A jelentés egyben kitért arra, hogy a Pukkikszon-2 (Sarkcsillag-2) típusú, nukleáris töltet hordozására képes rakéta indítását Kim Dzsong Un északkoreai vezető személyesen irányította. Az orosz külügyi tárca szerint a rakétakísérlettel Észak- Korea megsértette az ENSZ BT határozatait. A kínai külügyminisztérium elítélte az észak-koreai rakétakísérletet, ugyanis Peking a Koreai-félsziget nukleáris leszerelésében érdekelt. Kim Dzsong Un újévi beszédében azt mondta, próbaindítása előtti utolsó szakaszban van egy interkontinentális ballisztikus rakétájuk. (MTI) Vaj van Martin Schulz fején? A német kancellárjelölt pártpolitikai célokra használta fel az Európai Parlament pénzét ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Pénzügyi szabálytalanságokat követhetett el Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje az Európai Parlament (EP) elnökeként. A Der Spiegel hétvégén megjelent száma szerint az EP költségvetési ellenőrző bizottságában (CONT) továbbra is várnak azokra a dokumentumokra, amelyekkel Martin Schulz cáfolni kívánja azt a gyanút, hogy a 2014-es EP-választás előtt pártpolitikai célokra - az európai szocialisták úgynevezett csúcsjelöltjeként folytatott kampányára - fordított olyan pénzeket, amelyeket csak EP-eínöki feladataihoz használhatott volna fel. Míg az Európai Bizottságban arra utasították a biztosokat, hogy vegyenek ki szabadságot, ha részt akarnak venni a kampányban, az EP elnöke sokáig felvette az évi 320 ezer eurós javadalmazása felett járó 304 eurós napidíját, miután 2014. január 26-án megtették csúcsjelöltnek, és számos alkalommal az EP költségére, EP- alkalmazottak kíséretében utazott. A napidíjat csak 2014. április 18-tól nem vette fel, amikor már csak öt hét volt hátra az EP-választásig. Megkerülte a szabályokat A CONT elnöke, Ingeborg Grässle, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a Der Spiegelnek aztmondta: nemvoltmég olyan elnöke az EP-nek, aki úgy megkerülte és kijátszotta volna a szabályokat, mint Martin Schulz. A baloldali politikus ,nagyvonalúsága határtalan volt, főleg amikor párttársairól volt szó” - tette hozzá Grässle. Martin Schulz január vége óta az SPD kancelláijelöltje. Színre lépése óta pártjának országos választói támogatottsága a 20-23% közötti sávból a 30% körüli szintre emelkedett, majdnem teljesen behozta lemaradását a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével szemben. A Der Spiegel szerint a CDU elnökségében nagy a tanácstalanság, még nem döntötték el, hogy a szeptemberi szövetségi parlamenti választásra készített stratégiát miként igazítsák a Martin Schulz megjelenésével megváltozott körülményekhez. Azt viszont már eldöntötték, hogy a legnagyobb vetélytárs kancellárjelöltjét a CDU nem támadja fiatalkori alkoholbetegsége miatt, és azzal sem, hogy nem szerzett érettségi bizonyítványt. Van róla dosszié A Welt am Sonntag vasárnapi lap szerint Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke világossá tette, hogy nem tartaná helyesnek a támadásokra felépített kampányt, szerinte a CDU- nak nyugalmat és szuverenitást kell sugároznia. Az is biztos, hogy igyekeznek feltárni Martin Schulz EP- elnöki időszakának kétes ügyeit. A CDU/CSU EP-képviselőinek vezetője, Herbert Reul irányításával már el is készült az első „Schulz-dosszié”. A párt állítólag még nem használta fel az anyagot. A Welt am Sonntag szerint arról szól az összeállítás, hogy Martin Schulz miként használta fel az EP- elnökséget pártérdekei érvényesítésére, hogy támogatta párttársait, miként tett a német nemzeti érdekek ellen és hogyan került meg uniós szabályokat. Herbert Reul szerint nincs kivetnivaló az adatgyűjtésben. A dossziét még akkor kezdték összeállítani, amikor tavaly konfliktus alakult ki az EP-elnöki tisztség betöltése körül a két legnagyobb frakció, a jobbközép pártokat összefogó Európai Néppárt képviselőcsoportja és a szocialisták között. Aztán amikor kiderült, hogy „új feladat vár Martin Schulzra, egy kicsit még aktualizáltuk” az anyagot - mondta ReulaBildamSonntagnak. (Index, ú) USA: rettegnek a kémek Washington. Az amerikai kémek állítólag elkezdték visszatartani az érzékenyebb információkat a Fehér Háztól. Legalábbis ezt állítja a hírszerzési terület egyik legismertebb szakértője, John R. Schindler, aki évtizedekig dolgozott az NSA elhárítótisztjeként, már korábban figyelmeztetett arra, hogy a Trump-kormányba bekerülő gyanús figurák miatt az USA sok évtized alatt kiépített hírszerzési szövetségei meggyengülhetnek, elsősorban azért, mert külföldi hírszerzők aggódhatnak majd amiatt, hogy a Fehér Ház túl közel áll Moszkvához. De most egy még ennél is súlyosabb fejleményről számolt be cikkében: Schindler szerint az amerikai hírszerző közösség annyira aggódik a Trump- kormánnyal megjelent, korábban példa nélkülinek számító problémák miatt, hogy elkezdtek visszatartani információkat a Fehér Háztól. Nemcsak a Trump-stáb pár tagjának túl szoros moszkvai kapcsolata aggasztja őket, hanem az eddig mutatott inkompetencia elképesztő mértéke is. Elsősorban Michael Flynn személyével van bajuk: Trump őt nevezte ki nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Schindler szerint a hírszerzési adatok helyett kifejezetten kedveli az összeesküvéselméleteket előnyben részesíteni, a Védelmi Hírszerző Ügynökségtől pedig épp azért rúgták ki, mert nem volt jó az ítélőképessége és nem volt alkalmas a vezetésre. Ehhez jön még hozzá az a jelenlegi botrány, hogy a jelek szerint nemcsak rendszeresen egyeztetett az oroszokkal a szankciókról, hanem utána még le is tagadta ezt. (444.hu, ú) Az Iszlám Állam terrorszervezet létrejötte óta első alkalommal vetett be harckocsikat; az el-Hasd el-Saabi félkatonai szervezetet támadta meg Moszul közelében. Az iraki kormányhadsereg úgy véli, a szélsőségesek terve az volt, hogy visszaszerzik az ellenőrzést a Moszult a szíriai Rakkával összekötő országút felett. A fegyveres erők szerint valószínűleg az ostromlott Moszul nyugati részébe visszaszorult dzsihádisták vezetői akarnak elmenekülni ezen az útvonalon a szélsőségesek által kikiáltott„kalifátus" fővárosának számító Rakkába. (TASR/AP)
