Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-14 / 37. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. február 14. KÖZÉLET I 3 Eperjesen kívül Komárom, Vágsellye és Korpona is számíthat új körgyűrűre Eperjesen már több alkalommal tiltakoztak a lakosok a sűrű forgalom miatt, tüntettek viszont más városokban is, Vág- sellyén például forgalomlassító akcióval próbálták felhívni az illetékesek figyelmét a tarthatatlan helyzetre (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Pozsony. BárÉrsekÁrpád (Híd) közlekedési miniszter is Peter Kažimír (Smer) pénzügy- miniszter nem értenek egyet az eperjesi körgyűrű finanszírozásán, a projekt többé-kevésbé az eredeti tervek szerint fog megvalósulni. Érsek szerint jelenleg legfeljebb hat- százalékos megtakarításra van lehetőség, a tárca más közlekedési projektre is összpontosítani akar. Az eperjesi körgyűrűt jelenleg 900 millió euróból tervezik megépíteni, két fázisban. Kažimír azt állítja, hogy egy alternatíva olcsóbb lenne, s ráadásul még a túlzsúfolt forgalomnak is jobban segítene. Azt javasolja, hogy a város keleti részén épüljön meg a körgyűrű első szakasza, 280 millió euróért, s ezt egészítsék ki a városon keresztülhaladó elsőrendű gyorsforgalmi úttal, legfeljebb 150 millió euróért. A megtakarítás így körülbelül 400 millió euró lenne. Érsek nem enged „A közlekedési minisztérium által javasolt megoldás 17 százalékkal csökkentené a forgalmat a város túlzsúfolt úthálózatán, az 1/68-as út megépítése után ez összesen 31 százalékos forgalomcsökkentést eredményezne. Körülbelül ugyanolyan hatása lenne (30%) a forgalomra az olcsóbb változatnak a keleti körgyűrűvel és az 1/68-as úttal” - írta levélben Kažimír Andrej Kis- ka államfőnek, aki még karácsony előtt kért magyarázatot arra, indokoltak-e az eperjesi körgyűrű tervezett kiadásai. Kažimír múlt hét végén küldte el reakcióját az államfőnek. Érsek tegnapi kijelentéseiből kivehető, hogy a megtakarítást irrelevánsnak tartja, mondván: az eperjesi körgyűrű nem az ő projektje, az előző miniszterektől örökölte meg. Bármilyen más . megoldás vagy új útvonal több évvel kitolná a körgyűrű megépítését, ami a rendkívül túlterhelt forgalommal rendelkező Eperjes számára elfogadhatatlan. Ézért jelenleg már nem mérvadó a pénzügyminisztérium elemzése. „Az eperjesi körgyűrű a Dl-es autópálya kulcsfontosságú szakasza, ebben a pillanatban már nem kockáztathatunk” - mondta a miniszter. A túlárazott útszakaszra reagálva ő is kidolgoztatott egy elemzést, amelyből kiderül, hogy a kiadásokat legfeljebbhat százalékkal lehet lefaragni, ami 21 millió eurót jelent. A tárcának június végéig van ideje arra, hogy leadja Brüsszelnek a kulcsfontosságú dokumentumokat, melyek nélkül az Európai Unió nem hagyja jóvá az anyagi támogatást. Érsek szerint ráadásul a körgyűrű esetében figyelembe kell venni, milyen bonyolult útszakaszról van szó, számos kereszteződéssel, alagúttal, bekötőúttal, így mindezt figyelembe véve az úthálózat kilométerenként 19 millió euróba fog kerülni. „Igen, elkezdhetnénk újratervezni ezt a sztrádaszakaszt, ám végeredményben azt tudnánk csak elérni, hogy Eperjes 8-10 év múlva kapna csak új utat” - állítja a miniszter. Dőli körgyűrűk Mint ahogy arról korábban tájékoztattunk, a fontosabb magyarlakta települések körgyűrűi is készülnek. A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) a Pravda napilap információi szerint már dolgozik a vágsellyei, a komáromi és a korponai körgyűrűk előkészítésén, a legközelebb a legelső város áll az út megépítéséhez. Vágsellye lakosai hónapokon át figyelmeztetnek a tarthatatlan közlekedési helyzetre; a városon naponta 20 ezer autó vonul végig. Az állam elemzése szerint egy új útszakasz megépítése Vágsellyén nem egész 70 millió euróba kerülne. A közlekedési tárca olyan körgyűrűk kivitelezését kezeli prioritásként, amelyek fontosabb útszakaszokra, sztrádákra vagy gyorsforgalmi utakra fognak a jövőben csatlakozni. A lényeg, hogy egy épülő gyorsforgalmi útról a forgalmat ne tereljék be a városba. A korponai körgyűrű (1 /66-os út) az R3 gyorsforgalmira kapcsolódik majd, ezzel a projekttel kell összehangolni, míg Komárom esetében (1/64-es út) az új híd megépítését kell figyelembe venni. Az NDS ugyanakkor dolgozik a fővárost Szenccel összekötő 1/61-es út kiszélesítésén. A minisztérium ugyanis eldöntötte, hogy ez utóbbit négysávosra bővíti. Ugyanúgy szélesíteni fogják a Dl-es szakaszát Pozsony és Szene között, a jelenlegi hat sáv helyett nyolcsávosra. Komárom a harmadik A pénzügyminisztérium mellett dolgozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) az elmúlt hónapokban kidolgozott egy jelentést a szlovákiai városok közlekedési helyzetéről. Ebből kiderül, hogy Eperjesen és Rózsahegyen a legrosszabb a helyzet - az előzőn naponta közel 30 ezer autó halad át, az utóbbin 25 ezer. A két kerületi város után került az elemzésben a harmadik helyre Komárom, amelynek úthálózatát naponta 22 ezer autó használja, ennek tíz százaléka teherforgalom, a nehéz kamionok nemcsak az utakat, hanem a környező házakat is rongálják. Az új komáromi Duna-hidat 2020-ban fogják átadni a forgalomnak, így biztosra vehető, hogy ezt követően még inkább felélénkül a forgalom. A híd megépítésének költségeit Szlovákia és Magyarország elosztotta, ám hozzájárul az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) is. Ugrásszerűen emelkedik a külföldi vendégmunkások száma ÖSSZEFOGLALÓ Két óv alatt csaknem két és félszeresére nőtt a Szlovákiában dolgozó, nem uniós országból származó vendégmunkások száma. Az uniós országokból árkezők száma is 55 százalékkal emelkedett. Pozsony. Míg 2015 januárjában még csak alig több mint 20 ezer külföldi dolgozott Szlovákiában, addig tavaly decemberben már 35 ezer felett volt a számuk. A legtöbben még mindig uniós tagállamokból érkeznek hozzánk, de a legnagyobb növekedés a harmadik országokból érkező munkavállalók esetében tapasztalható. Míg két éve alig több mint 4600-an dolgoztak nálunk nem uniós tagállamból, addig tavaly decemberben már több mint 11 ezren voltak. Habár a legtöbb külföldi a Pozsony környéki ipari központokban dolgozik, a legtöbbször olyan munkát végeznek, amelyek nem igényelnek magasabb műveltséget. „Gyakran alacsonyabb bért fizetnek, ezért a hazai munkaerő számára kevésbé vonzóak” - állítják az UniCredit Bank elemzői. A keleti megyék közül a legtöbben Kassa megyében találtak munkát maguknak, ott összesen csaknem 700-an dolgoznak nem uniós tagállamból. „Meglepően magas a külföldiek aránya a Nagyrőcei és a Svidníki járásban” - áll az elemzésben. A Nagyrőcei járásban nem elsősorban harmadik országbelieket alkalmaznak, ők mindössze 25-en voltak a tavaly decemberi statisztikák szerint. Ennél sokkal többen dolgoztak azonban uniós tagországból, a munkaügyi hivatal szerint decemberben összesen 415-en. A Svidníki járásban ugyancsak az uniós tagállamokból érkezettek száma a magas - decemberben 546 volt. Közben mindkét járás a munkanélküli statisztika „élmezőnyében” áll: a Nagyrőcei a második 22,60 százalékkal, a Svidníki pedig az 5. 18,364 %-kal. Az elemzés szerint a jelenség mögött a hazai munkaerő alacsony mobilitása állhat, a munkaadók a magas munkanélküliség ellenére sem találnak megfelelő munkaerőt, ezért kénytelenek a szomszédos országban, Dél-Szlovákia esetében Magyarországon keresni. „A munka- nélkülieknek az a része, amely hajlandó távolabb is munkát vállalni, inkább távolabb, az unió fejlettebb országaiban vállal munkát magának” - állítják a bank elemzői. A külföldi munkaerő iránti igény a közeljövőben tovább emelkedik majd, főleg Délnyugat-Szlová- kiában, amit a Jaguar Land Rover nyitrai autógyárának megnyitása is erősít majd. „A masszív munkaerőfelvétel idén év végén és jövő év elején várható. A külföldi munkaerő iránti igény erősödni fog” - vélik az elemzők. Ezzel együtt még mindig csaknem tízszerese a külföldön dolgozó szlovákiai vendégmunkások száma a nálunk dolgozó vendégmunkásokénak. A Pénzpolitikai Intézet januári elemzése szerint 2002-től mintegy 300 ezer ember ment külföldre dolgozni vagy tanulni. A rövid távon - vagyis egy évnél rövidebb ideig - külföldön dolgozók száma a Statisztikai Hivatal adatai szerint mintegy 150 ezer lehet. Habár sokan visszatérnek, a külföldön dolgozók száma még mindig mintegy 15 ezerrel nő évente, (jasr, ipj)
