Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-13 / 36. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2017. február 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Steinmeier az új német államfő Ibrök tűz alatt el-Báb városa A török csapatok behatoltak a dzsihádisták második legfontosabb szíriai erődítményébe Berlin. Csaknem háromnegyedes többséggel megválasztotta Frank-Walter Steinmeiert Németország szövetségi elnökének tegnap a német szövetségi közgyűlés. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa, volt külügyminiszter Németország 12. szövetségi elnöke, Joachim Ga- uckot követi a tisztségben, március 19-én lép hivatalba. A jelképes szerepet betöltő, reprezentatív feladatokat ellátó szövetségi elnök megbízatása öt évre szól. Az államfőt egyszer lehet újraválasztani. (MTI) Moszkva kiadhatja Edward Snowdent Washington. Az amerikai NBC televízió hírszerzési forrásokból származó értesülései szerint Moszkva állítólag fontolgatja Edward Snowden kiadását az Egyesült Államoknak. Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NS A) szerződéses alkalmazottja volt. AzNSA hawaii kirendeltségén dolgozott és szerzett meg illetéktelenül szigorúan titkos dokumentumokat, amelyeket 2013-ban továbbadott a sajtónak. A dokumentumok az USA belföldi megfigyelési, lehallgatási programjairól lebben- tették fel a fátylat. Snowden, aki ellen vádat emeltek, Moszkvában kapott menekültstátuszt. (MTI) Juncker: kétséges az EU egysége Berlin. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint kétséges, hogy az Európai Unióban maradó 27 tagállam meg tudja őrizni egységét Nagy- Britanniával szemben az ez utóbbival folytatandó kilépési tárgyalásokon. A luxembourgi politikus úgy fogalmazott, hogy „az EU-ban maradó 27 tagállammal szemben a britek nagyon is tisztában vannak vele, hogyan viselkedjenek” a tárgyalások alatt. A Deutschlandfunk által tegnap sugározott interjúban közölte: „Lehet, hogy az egyik országnak ezt ígérik, a másiknak meg azt, egy harmadiknak pedig teljesen mást, aminek a vége az lehet, hogy szertefoszlik az egységes európai front.” (MTI) Eljárás indulhat Francois Fiiion ellen Párizs. A pénzügyi visszaéléseket vizsgáló párizsi ügyészség napokon belül eljárást indít a tavaszi francia elnökválasztás konzervatív jelöltje, Francois Fiiion ellen feleségének és gyerekeinek állítólagos parlamenti fiktív állásai miatt - értesült a Le Journal du Dimanche. „Még semmilyen döntés nem született és semmilyen menetrendet nem határoztunk meg az ügyben” - reagált tegnap az ügyészség a sajtóértesülésre. Ezért nem valószínű, hogy az ítélet megszületik március 17., az elnökjelöltséghez szükséges aláírások bemutatása és ajelentkezések végső dátuma előtt. (MTI) A török és a szír hadsereg külön-külön harcol a szélsőségesekkel (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Da maszkusz. A szíriai ellenzóki erők és a törők hadsereg katonái behatoltak az Iszlám Állam dzsihádista szervezet második legfontosabb szíriai erődít- mányánek számító el-Báb városába. A csapatok a török határtól mindössze 40 kilométerre fekvő város nyugati rászán ütöttek rést. •A kiteijedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns szervezet vezetője, Rami Abdel-Rahmán elmondta: a katonák és az Ahrar as-Sám nevű milícia tagjai az Iszlám Állam harcosainak heves ellenállásába ütköztek, de sikerült elfoglalniuk el-Báb kórházát, illetve sportlétesítményeket és silókat is megszereztek a dzsihádistáktól. Ezzel a hetek óta körbekerített város egytizede került ellenőrzésük alá. El-Bábban a polgárháború előtt mintegy százezren éltek. A szárazföldi csapatokat a török légierő támogatja. A török erők szeretnék rátenni a kezüket el-Bábra, mielőtt a már csak 1,5 kilométerre lévő, rivális szíriai kormánycsapatok megérkeznek. A kormányerők a közeli Tádifban harcolnak a szélsőségesekkel. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az összecsapásokban 650 terrorista vesztette életét, és a dzsihádisták több harci járműve semmisült meg. Ankara tavaly augusztus 24-én Eufráteszi Pajzs fedőnéven indított hadműveletet Eszak-Szíriában, hogy a lázadó Szabad Szíriai Hadsereget támogatva megtisztítsa a határ menti területeket a terrorszervezetektől, köztük az Iszlám Államtól. Törökország másik nem titkolt célja az, hogy megelőzze a kurd milíciák túlzott térnyerését a határrégióban. El-Báb ostroma december 10-én kezdődött. A török csapatok vezette erők északról, keletről és nyugatról támadták a dzsihádistákat, de komoly ellenállásba ütköztek. A török hadsereg eddig 65 katonáját vesztette el az észak-szíriai hadműveletben. Az OSDH szerint 267 civil vesztette életét el-Bábban és két közeli faluban az Eufráteszi Pajzshoz köthető légi csapásokban és tüzérségi támadásokban december 21-e óta. Szombaton az iráni nemzetbiztonsági tanács felhatalmazta Oroszországot, hogy a szíriai hadműveletekben részt vevő vadászgépeivel áthaladhasson az iráni légtéren - adta hírül a Tasnim félhivatalos állami hűügynökség. Teherán Moszkvával együtt a damaszkuszi rezsim hű szövetségese. Törökország szíriai katonai beavatkozásának végső célja, hogy el- Báb után a Rakkát is magában foglaló határ menti régió is felszabaduljon az Iszlám Állam uralma alól - jelentette ki tegnap Recep Tayyip Er- dogan török államfő. „A végső cél egy 5 ezer négyzetkilométeres terület megtisztítása” - hangsúlyozta Erdogan. A török hadsereg a legfrissebb jelentések szerint eddig 67 katonáját vesztette el az észak-szíriai hadműveletben. Eszak-Korea újabb rakétakísérlete Észak-Korea ballisztikus rakétát indított tegnap a Japántenger irányában. Az indítás helye az ország északnyugati részében volt, ahol egy kísérleti támaszpont van. Phenjan/Szöul/Washington. A Yonhap dél-koreai hírügynökség értesülése szerint a rakéta mintegy 500 km-t tett meg, ami jóval kevesebb, mint a tavaly többször is sikertelenül kipróbált Muszudan típusú közepes hatótávolságú rakéta, amely elvileg képes megtenni 3000 km-t. Katonai körökben van olyan feltételezés is, hogy egy újabb típusú hajtóművet próbáltak ki. Á japán védelmi minisztérium szerint a rakéta 350 km-t tett meg. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint Eszak-Korea kis vagy közepes hatótávolságú - vagyis nem interkontinentális - ballisztikus rakétát bocsátott fel. A Pentagon végig követte az útját Eszak-Korea felett, majd egészen addig, amíg a Japántengerbe csapódott. A rakéta nem fenyegette az Egyesült Államokat, de nem lehet tudni, hogy a kísérlet sikeres volt, vagy kudarccal ért véget -tudatta a Pentagon. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető újévi beszédében azt mondta, hogy próbaindítása előtti utolsó szakaszban van egy interkontinentális ballisztikus rakétájuk. Az új amerikai elnök hivatalba lépése óta ez volt az első észak-koreai rakétakísérlet, amellyel Phenjan esetleg Donald Trump hozzáállását is tesztelni akarja. Az indítás idején Trump Abe Sindzó japán miniszter- elnökkel együtt a floridai Palm Beachen lévő Mar-a-Lago üdülő- komplexumában tartózkodott. Néhány órával az indítás után a szókimondó stílusáról ismert Trump meglepően szűkszavú nyilatkozatot tett Sindzó társaságában. „Csupán azt akarom, hogy mindenki tudja, és teljesen tisztában legyen vele: az Egyesült Államok száz százalékig nagyszerű szövetségese, Japán mögött áll” - mondta Donald Trump, és nem tett említést az észak-koreai rakétaindításról, újságírói kérdésekre sem válaszolt. Sindzó viszont „teljesen tűrhetetlennek” nevezte a rakétakísérletet, és leszögezte, hogy Eszak-Koreának teljesítenie kell az ENSZ Biztonsági Tanács rá vonatkozó határozatait. A japán kormány kabinettitkára bejelentette, hogy „erős tiltakozást” küld Phenj annak Pekingen keresztül. Reagált a hírekre a dél-koreai elnöki hivatal is. Dél-Korea és az Egyesült Államok „megállapodott, hogy kiaknáznak minden lehetőséget arra, hogy megzabolázzák az észak-korai provokációkat” - közölte a szöuli elnöki hivatal. (MTI) Juncker: nem lesz tovább EB-elnök Brüsszel. Nem indul újra az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségéért Jean-Claude Juncker, a bizottság jelenlegi vezetője. Juncker kizártnak tartja, hogy újabb ötéves cikluson át vezesse az EB-t. A 62 éves politikus - volt konzervatív luxemburgi kormányfő - 2014 novemberében kezdte meg munkáját az EU végrehajtó szervének élén Brüsszelben. Elődje, a portugál Jósé Manuel Barroso két mandátumon keresztül (2004—2014) töltötte be a tisztségét. Juncker elmondta: már az elnöki kampány során is észrevette, az unióban alapvető dolgokban hiányzik a megegyezés. Néhány ország több Európát akar, „míg mások úgy gondolják, hogy már az is bőven elég, ami van” - tette hozzá a-legtapasztaltabb uniós politikusok közé tartozó bizottsági elnök. (MTI) Népszavazást tartottak tegnap Svájcban a harmadik generációs bevándorlók honosításának megkönnyítéséről, a társasági adórendszer átalakításáról és az úthálózat fejlesztését szolgáló pénzalap létrehozásáról. A szavazók 60,4%-a támogatta voksával, hogy a kormány egyszerűsítse a hivatalos eljárást, ami mintegy 25 ezer olyan 25 év alatti fiatalt érint kedvezően, akiknek már a nagyszülei is Svájcban élnek. Viszont a komplex adóreformot elvetették. (Tasr/ap) Tramp új rendeletet akar Washington. Donald Trump amerikai elnök azt ígérte, jelentősen csökkenti a mexikói határfal megépítésének több tízmilliárd dollárra becsült költségeit. „Még nem ástam bele magam a tervekbe vagy a tárgyalásokba. De ha megteszem, jelentősen csökkenni fognak a költségek, ahogy az F-35 vadászrepülőknél vagy az Air Force One programnál is történt!” - írta Trump a Twitteren. Szakértők szerint az USA 3200 km hosszú déli határán építendő fal költségei jóval meghaladják a 20 milliárd dollárt. Az amerikai bevándorlási hatóságok a múlt héten több szövetségi államban illegális bevándorlók százait tartóztatták le. Olyan nagyvárosokban tartottak kiteijedt razziákat, mint például Atlanta, New York, Chicago, és sok embert vettek őrizetbe Floridában, Észak-és Dél-Karolinában, Virginiában, Texasban, Dél-Kalifomiában, elsősorban Los Angelesben és környékén is. A letartóztatottak nagy részére azonnali kitoloncolás vár. Az USA-ban becslések szerint jelenleg mintegy 11 milliónyian élnek illegálisan. Trump azt ígérte, hogy legalább 3 milliót közülük - elsősorban azokat, akiknek priuszuk van - kitoloncoltat az országból. Az amerikai elnök új rendelet kiadását fontolgatja, miután egy fellebbviteli bíróság csütörtökön elutasította a beutazási rendelete végrehajtásának felfüggesztése ellen beadott kormányzati fellebbezést. Azt mondta, valószínűleg nem nyújt be fellebbezést, ehelyett átírja a rendelet egyes részeit, vagy akár teljesen új rendelet kiadására is sor kerülhet. „Megnyerjük ezt a csatát”-tette hozzá. (MTI)
