Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-11 / 35. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. február 11. KOZELET I 3 Korlátozott vasúti kétnyelvűség DEMECS PÉTER Pozsony. A jelenleg érvényes törvények és rendeletek miatt nem lehet bővíteni azon magyarlakta települések jegyzékét, melyek vasút­állomásait idén évvégéig kétnyelvűsítik. A közlekedési tárca azt állítja, hogy a jegyzék bővítéséhez több törvénymó­dosítás is kell. Azt viszont, hogy mikorra készülnek el, mit tartalmaznak és mikor léphetnek hatályba, egyelőre nem tudni. A közlekedési minisztérium már elküldte a Szlovák Vasúttársaság­nak (ŽSR) az 55 községből álló jegyzéket; 54-ben magyar, egy köz­ségben pedig ruszin vasúti táblák kerülnek az állomásra. A ŽSR-nek február végéig van ideje arra, hogy felmérje, pontosan mit igényel a vasúti kétnyelvűsítés, hány darab és milyen méretű táblára lesz szükség. Mi számít állomásnak? Martina Pavlíková, a ZSR szóvi­vője szerint nem biztos, hogy a jegy­zék végleges. Ha kiderülne, hogy valamelyik település nem teljesíti a feltételeket - például a kisebbség aránya 20 százalék alá csökkent vagy maga az állomás nem teljesíti a miniszteri rendelet kritériumait, ki­húzzák a jegyzékből. „Ám az sem kizárt, hogy bővülni fog a lista. Töb­bet csak február végén tudunk mon­dani, miután befejeződött a helyzet- felmérés” - mondta lapunknak Pav­líková. Karolina Ducká, a közlekedési tárca szóvivője szerint viszont mi­nimális az esélye annak, hogy a kétnyelvűsítés belátható időn belül több vasútállomást fog érinteni, mint amennyit kijelöltek. „A nem­zetiségileg vegyesen lakott terüle­teken levő vasútállomások jelölé­sénél tiszteletben kell tartani a kisebbséginyelv-használatról szóló törvényt, amelyben az áll, hogy táblákat a kisebbség nyelvén csak vasútállomásokra lehet kihelyezni” - közölte a szóvivő. Ilyenből pedig a magyarok lakta vidéken csak 54- et számolt össze a minisztérium. A többi állomást a hivatalos szakter­minológia vasúti megállónak vagy távolról kezelt közlekedési állo­másnak nevezi, tehát ezekre nem vonatkozik a törvény. Holott pél­dául a vasúttársaság jegyrendelési rendszere nem tesz különbséget az elnevezésekben, s minden állo­mást, ahol a személyvonat megáll, vasútállomásként, elvétve vasúti megállóhelyként jelöl. Ducká sze­rint bármilyen további változáshoz törvénymódosításra van szükség, s ez a törvényalkotási folyamat pedig jelentősen kitolná a vasút kétnyel- vűsítését, ezért döntöttek úgy, hogy a miniszteri rendelet alapján leg­alább a szóban forgó 55 állomást kétnyelvűsítik. „A minisztérium viszont már dolgozik a vonatkozó törvények módosításán, ám azt egyelőre nem tudjuk, pontosan mit tartalmaznak majd a változások és mikorra kerülhetnek a parlament­be” - fűzte hozzá a szóvivő. Érsek Arpád (Híd) közlekedési miniszter korábban lapunknak el­mondta, a törvénymódosítással leg­alább azt el akarja érni, hogy egy ké­sőbbi miniszter a kétnyelvüsített 55 állomásról ne tudja leszereltetni a táblákat. Azt, hogy a kidolgozott törvénymódosítás lehetőséget ad-e a többi állomás kétnyelvűsítésére is, egyelőre nem tudni. Most is tiltakoznak A ŽSR egyébként már évekkel ezelőtt kitehette volna a kétnyelvű táblákat, legalább a jelenleg megne­vezett 55 állomásra, ám ezt nem tet­te meg, s ezzel nem is sértett tör­vényt. A jelenleg érvényes kisebbséginyelv-használatról szóló törvény ugyanis nem kötelez senkit a táblák kihelyezésére, csupán lehe­tőséget ad a vasútállomások kétnyelvűsítésre. A problémát már a Radičová-kormány alatt meg lehe­tett volna oldani, ám a kisebbségi nyelvtörvényt 2011-ben rosszul módosították, ezért a vasúttársaság egy pontatlanság miatt máig nem volt köteles - jelenleg sem köteles - kitenni a magyar megjelöléseket. Bár a kétnyelvűség a fejlett euró­pai országokban megszokott és ter­mészetes, akár vasút- akár autóbusz­állomáson, Szlovákiában továbbra is akadnak olyanok, akiket zavarnak a kisebbség nyelvén szereplő táblák. A kétnyelvű vasúti táblák ellen például már tiltakozott a Szlovák Értelmisé­giek Kongresszusa (KSI). Sajtónyi­latkozatban súlyos törvényszegés­nek nevezték Érsek rendeletét, amely a kongresszus képviselői szerint ve­szélyezteti Szlovákia szuverenitását. „Semmilyen más kisebbség nem kö­vetelt és nem is követel ilyen jogo­kat. A magyar politikának azért van szüksége erre az utolsó lépésre, hogy uralma alá kényszerítse ezt az érde­keltségi területét” - olvasható a KSI nyilatkozatában. A vasúti kétnyelvűség 2012-ben vált hangsúlyosabb politikai témá­vá, amikor a Kétnyelvű Dél- Szlovákiáért mozgalom aktivistái performanszaikkal kezdtek figyel­meztetni a kisebbségek diszkrimi­nációjára ezen a téren. Miután fel­újították és kétnyelvűsítették az Ekel melletti vasúti megállót, a kétnyelvűség hirtelen bekerült mindkét magyar párt programjába. Az első hivatalos magyar táblát minden bizonnyal idén márciusban, öt évvel az ekeli performansz után kerül ki az első vasútállomásra. Tények a vasúti kétnyelvűsítésről ► Az első hivatalos magyar vasúti tábla öt évvel azután kerül az állomásra, hogy a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért mozgalom önkényesen kétnyelvűsítette az Ekel melletti vasúti megállót. ► A közlekedési tárca 55 község vasútállomását kétnyelvűsíti 2017 végéig, 54 állomásra magyar, egyre pedig ruszin tábla kerül ki. ► Több állomást azért nem kétnyelvűsítenek, mert a hivatalos szakterminológia szerint ezek csak vasúti megállókvagy távolról kezelt közlekedési állomások, a kisebbséginyelv- használatról szóló törvény alapján pedig kizárólag vasútállomásra lehet kihelyezni táblákat a kisebbség nyelvén. Nem tud szót érteni a VW két szakszervezete Pozsony. Átmenetileg fel­függesztették az ország egyik legnagyobb munkaadójánál, a pozsonyi Volkswagen autó­gyártónál az idei kollektív szer­ződésről folytatott tárgyaláso­kat, mivel az alkalmazottak ér­dekeit védő két konkurens szakszervezet képtelen eldön­teni, melyikük szava ér többet. „Ha az adott cégen belül működő szakszervezetek kö­zött érdekellentét alakul ki, ak­kor a kollektív szerződésről az dönt, amelynek a legtöbb tagja van. Márpedig a Volkswagen­nél dolgozó 10 700 alkalmazott közül 7400 nálunk van beje­gyezve” - nyilatkozta Zoroslav Smolinský, a Volkswagen Mo­dem Szakszervezeteinek az el­nöke. Szerinte a konkurens szakszervezet, a Kovo vezetője, Emil Machyna szándékosan nem teszi közzé, hogy náluk hány alkalmazott van beje­gyezve. Monika Benediková, a Kovo alelnöke szerint ugyan­akkor Smolinský terjeszt álin­formációkat, miközben ők haj­lanak az egyezségre. A két szakszervezet között a legnagyobb érdekellentét a béremeléssel kapcsolatos. Míg a Kovo fix összeggel emelné a fizetéseket, a Modem Szak- szervezetek képviselői száza­lékos emelést követelnek. A Kovo 120 euróval emelné a ta­rifabéreket, és legkevesebb 160 euróval az átlagbért. A Modem Szakszervezetek ezzel szemben 16 százalékkal emelné a tarifa­bért, és nagyobb teret szánna az egyéni elbírálásnak. ffa a szakszervezetek továbbra sem lesznek képesek dűlőre jutni, akkor a munkáltató felkérheti a munkaügyi minisztériumot, hogy döntse el, ki is a munkavállalók jogos képviselője az adott cégnél. Az idő sürget, hiszen ha a mun­káltató és a szakszervezetek kö­zött március végéig nem születik egyezség, akkor átmenetileg a 2016-os kollektív szerződés ma­rad érvényben. A német cég po­zsonyi üzemében a konszernhez tartozó márkák hét modelljét gyártják, itt készül a Volkswagen Touareg, az Audi Q7, a Volks­wagen up! az e-upv verzióval együtt, a Seat Mii, a Škoda Citi- go. Készítenek karosszériát a Porsche Cayenne-hez, illetve se­bességváltókat is. (TASR, SITA mi) pl Több mint 23 milliárd euró érkezik az unióból Szlovákiába ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós tagság előnyei között a leggyakrabban az uniós alapokból órkező támogatá­sokat említik leggyakrabban. A 2014-2020 közti költsóg- vetási időszakban az európai strukturális ás beruházási alapok jelentik a legfontosabb eszközt, ezekben összesen 454 milliárd euró van. Pozsony/BrUsszel. Szlovákia a 2014—2020-as uniós költségvetési időszakban az az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) 15,32 milliárd eurót meríthet, ami a 4,72 milliárd eurós nemzeti hozzájá­rulással együtt 20 milliárd eurós pénzügyi keretet biztosít a beruházá­sokra. Éz regionális összehasonlítás­ban is jelentős összeg, hiszen például a lakosságát tekintve kétszer akkora Magyarország a nemzeti hozzájáru­lással együtt csak 50 százalékkal költhet többet: 29,63 milliárd eurót. A befektetési alapok mellett a szlo­vákiai mezőgazdászok további 3 mil­liárd euró közvetlen támogatást kap­nak, vagyis a támogatás teljes össze­ge meghaladja a 23 milliárd eurót. Az ország az esb-alapokból szár­mazó támogatást a beruházás rend­kívül széles körének támogatására használhatja fel, támogathatja a közlekedési és energia infrastruktú­rahálózataitól és a kis- és középvál­lalkozások versenyképességének javítását, a munkahelyteremtést, a környezetvédelmi projekteket, va­lamint a kutatási és az innovatív pro­jektek megvalósulását. A foglalkoztatás területén első­sorban a hátrányos helyzetű, tartó­san munkanélküli réteg elhelyezke­dését kívánják támogatni. Ehhez a területhez tartozik a fiatal munka- nélküliek elhelyezkedésének támo­gatása is, mivel Szlovákiában ma­gas, mintegy 30 százalék az aránya a 29 évesnél fiatalabbaknak a munka- nélküliek között. Az emberi erőfor­rások fejlesztésére Szlovákia a kö­vetkező néhány évben több mint 2,2 milliárd eurót költhet. A legnagyobb pénzcsomagot - csaknem 4 millliárd eurót - a közle­kedés fejlesztésére akaija fordítani az Alegfontosab területek ► Kutatás és innováció 2,266 milliárd euró P Integrált infrastruktúra 3,966 milliárd euró ^ Környezetvédelem 3,137 milliárd euró P Emberi erőforrások 2,205 milliárd euró P Integrált regionális program 1,754 milliárd euró P Vidékfejlesztés 1,545 milliárd euró ország. Ebből az összegből többek között 100 km vasútvonal újulhat meg, 300 km első osztályú közút újulhat és épülhet meg, 35 vonatsze­relvényt vásárolnak, de ebből épül meg több mint 115 km gyorsforgal­mi út és autópálya is. Fejleszteni fog­ják a városi közlekedést is, 78 új tö­megközlekedési eszközt vásárolnak és 27 km új villamosvonal épül. A környezetvédelemre szánja az ország a második legnagyobb össze­get: a 3,137 milliárd euró felhaszná­lásával a hulladékfeldolgozás haté­konyságát kívánja javítani, emellett pedig az árvízvédelmi intézkedések megvalósítását is folytatni akaija, az árvízvédelmi infrastruktúra fejlesz­tése több mint 13 ezer embert véd majd az árvizektől. MPl 60206 Ekelen egyelőre még nem lesz magyar tábla (Kétnyelvű Déi-Sziovákiáért felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents