Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-10 / 34. szám, péntek
8 | KULTÚRA 2017. február 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Drake mindenkit lekörözött London. Drake kanadai hip- hopsztár volt a 2016-os év legtöbb eladást produkáló zenei előadója. Az énekes One Dance című kislemeze és negyedik stúdióalbuma, a Views is világszerte uralta a lemezeladási listákat, több millió példányban kelt el. Drake eredményéhez valószínűleg nagyban hozzájárult az online zenemegosztó szolgáltatásokon elérte sikere is: a Views lett ugyanis az első album, amely elérte az egymilliárdos online meghallgatást az Apple Musicon, míg a One Dance volt az első dal, amelyet egymilliárdszor hallgattak meg a Spotify-on. Az adatokat a Nemzetközi Hangfelvételipari Szövetség (IFPI) tette közzé, amely Drake-nek ítélte oda a Global Recording Artist of the Year Award elnevezésű díját. 2016 legjobbjainak rangsorában Drake-et David Bowie, a Cold- play, Adele, Justin Bieber, a Twenty One Pilots, Beyoncé, Rihanna, Prince és The Weeknd követi. (MTI) A kanadai hiphopsztárvolt 2016 legtöbb eladást produkáló zenei előadója (Képarchívum) Jelölt Mundruczó operarendezése is Budapest. A Nemzetközi Operadíjra jelölték Mundruczó Kornél legújabb operarendezését - Leoš Janáček cseh zeneszerző Makropulosz-ügy című művét az antwerpeni Opera Vlaanderen- ben állított színpadra a magyar rendező. Mundruczó munkája a legjobb új produkciók között esélyes az operavilág egyik legrangosabb díjára; magyar rendező előadása először került ajelöltek közé. A kategóriában megmérettetik még Philip Glass amerikai komponista Akhnaten című műve Phelim McDermott rendezésében (Angol Nemzeti Opera), Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethje Harry Kupfer rendezésében (Bajor Állami Operaház), Sosztakovicstól Az orr, amelyet Barrie Kosky rendezett a londoni Királyi Operaházban, Karja Saariaho finn zeneszerző Szerelem a távolból című darabja Robert Lepage rendezésében (Metropolitan Operaház), valamint Verdi Gio- vanna d'Arcója Saskia Boddekke és Peter Greenaway feldolgozásában (Teatro Regio di Parma). Az elismeréseket május 7-én a londoni Coliseumban adják át. A Makropulosz-ügy a legközelebb 2018-ban, a brünni Janá- éek-fesztiválon lesz látható. (MTI) Izmusok között az élet A pozsonyi Mirbach-palotában látható tárlat a modem kifejezés sokszínűségét mutatja be TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Pozsonyi Városi Galériában - a Mirbach- palota földszintjén - látható az Élet az izmusok között című kamaratárlat. Az április 2-ig megtekinthető kiállítás 29 művésztől 36 olyan alkotást vonultat fel (29 festményt ás 7 szobrot), melyek 1929 ás 1948 között, a múlt század izmusokban gazdag két évtizedében születtek. Kiss-Szemán Zsófia kurátor a két világháború közötti életet szerette volna bemutatni szlovákiai művészek munkáival, de a kamarajelleg miatt a kiállítás csak a harmincas és a negyvenes éveket fogja át. A műtárgyakon nem a történelmi események - a nagy gazdasági világválság, a második világháború -, hanem a mindennapi élet tükröződik. Az emberi tevékenységet ábrázoló alkotásokon a különböző szakmákban végzett munkák vagy a szórakozás, a művészet (cirkuszi környezet, hangszerek, bábjátszás) láttatja az életet. De több csendélet is bekerült az összeállításba; a natura morta - a csoportosított tárgyakkal, növényekkel stb. - szintén a mindennapi élet tipikus kifejezője. Főleg a városi, de kisebb részben a vidéki, falusi élet is megjelenik az ábrázolásokon. A kevésbé kidolgozott vagy a részleteket is kidomborító környezeti háttérben erős a figurálisjelenlét, hiszen a mindennapi élet a legkifejezőbben és a legátfo- góbban az ember, a figura kibontása által érzékeltethető. Az alkotásokat Kiss-Szemán Zsófia az izmosok szerint csoportosította, és helyezte el három teremben. Az egyikben az expresszionizmus, a hozzá közel álló stílusok és modifikált változataik jelennek meg, a másik teremben pedig a szürrealizmus és a hozzá köthető izmusok, köztük a tájainkon erősen elterjedt poétizmus -ez utóbbi a csendéletekre jellemző. „A kiállítás témája az élet, ugyanakkor az irányzatokat is be akartam mutatni, kiemelve, milyen sokféle létezett belőlük - mondta Kiss-Szemán Zsófia. - A választott időszak ugyanis nagyon gazdag izmusokban, még úgy is, hogy nálunk az egyes irányzatok nem éltek teljesen letisztult formában. Mint például a kubizmus vagy más, nálunk inkább avantgárd törekvésekként megjelent áramlatok. Az expresszionizmus és a szürrealizmus viszont tisztán meghonosodott. De Nemes Endre: Csendélet állatmaszkkal és gipszfejjel. Olaj, 1936. (Fotók: GMB) kialakultak egyéni alkotói, valamint izmusok közötti modifikációk is, mint a kuboexpresszionizmus. A módosulásokra kiváló példa Palugyay Zoltán Hajó a Hradzsin alatt című, ködös festménye. Késő impresszionista mű, de benne van az expresszionizmus, és részben a szimbolizmus is megfigyelhető.” A kiállított művek forma- és gesztushasználatában szépen észlelhető az izmusokból való kiindulás, még inkább az, hogy a művészek miként használták fel ezeknek az irányzatoknak az elemeit egyéni stílusukhoz igazítva. Minden alkotónak megvolt ugyanis a saját művészi programja, amely ha nem is jelent meg manifesztumként, szöveges formában, a műveikből kiolvasható. A középső teremben kaptak helyet Ľudovít Fulla és Mikuláš Galanda alkotásai. „Egy kicsit elkülönítettem a munkáikat, azért is, mert ők nem a modernizmushoz, hanem az avantgárdhoz álltak közelebb, de a modem művészet eszközeit is felhasználták. Nem igazán lehet különválasztható izmusnak tekinteni azt, amit képviselnek. Egy kicsit másként ugyan, de az összes modem és avantLöffler Béla: Közös út. Bronz, 1930. gárd elemet alkalmazták. A kiállított alkotók közül ők a legavantgárdabb művészek, nem véletlen, hogy a programjukat, amit követtek, manifesztumként is kiadták Magánlevelek címen” - tájékoztatott a kurátor. Mivel a festészetben fellelhető tendenciák a szobrászatra is hatottak, a képanyagot szobrok is kiegészítik. Az egyik teremben a szürrealizmust követő és a poétizmus felé mutató kompozíciók, a másikban pedig az expresszívebb, realistább alkotások kaptak helyet. Az Elet az izmusok között című tárlatra részben magángyűjteményekből kölcsönöztek alkotásokat, részben a Pozsonyi Városi Galéria tulajdonában lévő műtárgyakból válogatott a kurátor. De nem az 1918 és 1948 közötti szlovákiai művészetet bemutató állandó kiállításon szerepelő művek közül emelt át alkotásokat, hanem olyanokat mutat be a témában, amelyek ritkán láthatók és minőséget képviselnek. A kiállításon Jakoby Gyula, Zmeták Ernő, Ja- szusch Antal, Reichental Ferenc, Nemes Endre, Bártfay Gyula és Löffler Béla egy vagy több munkája is szerepel. Katalógus is megjelent a tárlathoz, a művészek munkásságának általános jellemzésével és a kiállított művek rövid leírásával. Paul Verhoeven (középen) vezeti a zsűrit, amely dönt a medvék sorsáról itasr/ap) Elkezdődött a Berlinale Berlin. A Palya Bea szereplésével készült Django című francia alkotás világpremieijével tegnap este megkezdődött a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek versenyprogramjában Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása is szerepel. A legjobb filmnek járó Arany Medvéért és a különböző alkotói kategóriákban odaítélt Ezüst Medvékért 18 alkotás lesz versenyben. A Berlinale nemzetközi zsűrijének elnöke ezúttal Paul Verhoeven holland rendező-forgatókönyvíró, a tagjai között van (képünkön balról indulva) Julia Jentsch német és Maggie Gyllenhaal amerikai színésznő, Vang Csüan-an, a 2007-es fesztivál fődíjasa, Diego Luna mexikói színész és rendező, Olafúr Eliasson izlandi képzőművész és Dóra Bouchoucha Fourati tunéziai producer. A február 19-ig tartó fesztivál különböző programjaiban összesen 399 filmet mutatnak be, a díjkiosztó gálát február 18-án rendezik. Az Európa legnagyobb közönségfesztiváljaként jegyzett rendezvényen tartják Hugh Jackman új Farkasfilmje, a Logan és Danny Boyle Trainspotting-folytatása, a T2 nemzetközi premierét is. (MTI, ú)
