Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-10 / 34. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. február 10. KOZELET 3 Lassan indul a menekültek elosztása Már több ezer menekültet szállítottak át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamba Átlag napi 80 menekült érkezik az unió területére (Sita/ap felvétel) LAJOS P. JÁNOS Pozsony/Brüsszel. Javulnak a menekültek áttelepítési ós áthelyezósi számai is a 2015- ben elfogadott elosztási mechanizmus alapján. Szlovákia viszont alig, Magyarország pedig egyáltalán nem fogadott be menekülteket. Habár sokan már a létrejöttekor temették a menekültek áthelyezéséről szóló megállapodást, és még mindig nem a legfényesebben működik, de a menekültek áttelepítéséről és áthelyezéséről szóló, a héten kiadott jelentés szerint emelkedik azoknak a menekülteknek a száma, akiket Olaszországból és Görögországból helyeztek át másik tagállamba, és a veszélyzónákból is többen jutottak be közvetlenül az Európai Unióba. Áthelyezés és áttelepítés „Az áthelyezésről változatlanul pozitív általános tendencia rajzolódik ki: a beszámolási időszakban újabb 3813 személyt helyeztek át, és a havi áthelyezések száma decemberben rekordot döntött - 1926 fő volt. Az áthelyezett személyek teljes létszáma jelenleg 11 966 fő” - áll az Európai Bizottság jelentésében. Szerintük a cél ugyanakkor az, hogy Olaszországból havi 1000, Görögországból pedig havi 2000 menekültet tudjanak más tagállamokban elhelyezni. A tagállamok a már az unió területén levő menekültek mellett közvetlenül a veszélyzónákból is befogadnak menekülteket. „Már 13 968 személy számára megoldottuk az Európába való jogszerű és biztonságos eljutás lehetőségét” - áll a jelentésben. A 2015 júliusában elfogadott uniós áttelepítési mechanizmus keretében vállalt 22 504 áttelepítésből már 13 968 megvalósult. Az előző jelentés óta 913 személyt telepítettek át, elsősorban Törökországból, Jordániából és Libanonból. Szlovákia - 9 fő Sem Szlovákia, sem Magyarország nem teljesíti a menekültek elosztására meghatározott kvótákat. Szlovákia összesen 9 menekültet vett át Görögországtól az elosztásban szereplő 652 helyett, Olaszországból 250-et kellene átvállalnia, de még egy sem érkezett. Magyarország sem Görögországból, sem Olaszországból nem vett át menekülteket, a kvótája 1294 fő. Görögországból a legtöbb menekült Franciaországba (2445 fő) és Németországba (1342) érkezett, de csaknem ezret vett át Hollandia is. Olaszországból a legtöbben Németországba (700 fő), Hollandiába (422), Norvégiába (415), Finnországba (359) és Svájcba (340) érkeztek. Határvédelem A menekültek elhelyezése mellett az unió továbbra is nagy hangsúlyt fektet a menekültek beáramlásának megakadályozására. A balkáni útvonal jelenleg szinte teljesen lezárult, nagyrészt az uniós és Törökország közti megállapodásnak köszönhetőén, de a mediterrán útvonalon - Líbia és Olaszország között - továbbra is sok menekült érkezik. „2015 októbere óta, amikor volt olyan nap, hogy 10 ezer menekült érkezett Törökországból Görögországba, sikerült átlagosan napi 80 alá csökkenteni az érkező menekültek számát” - emelte ki Natasha Bertoud, az Európai Bizottság menekültügyekét felelős szóvivője. Előrelépés az is, hogy ma már minden olyan menekülttől ujjlenyomatot vesznek, aki belép az unió területére. Tavaly megkezdte működését az Európai Határ- és Parti Őrség is, amely 1550 fővel erősíti a nemzeti határvédelmi szerveket. A legtöbben - 760-an - Görögországban teljesítenek szolgálatot, 600 határőr Olaszországban segít, 130-an vanMenekültek elosztása ► Olaszországból és Görögországból 11966 menekültet helyeztek át más tagállamba ► Aveszélyzónákból közvetlenül 13 968 menekült érkezett az unióba ► Szlovákia összesen 9 menekültetfogadott be Görögországból ► Magyarország nem fogadott be menekültet sem Görögországból, sem Olaszországból nak Bulgáriában és 70-en a nyugatbalkáni országokban. A legnagyobb „forgalmú” menekültútvonal jelenleg Líbia és Olaszország között van nyitva. Bertoud szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy Líbiában nincs olyan fél, akivel az unió meg tudna egyezni. A megerősített tengeri határvédelemhez igazodtak az embercsempészek is, akik ma már egyszerű lé- lekvesztőkben engedik útjukra a menekülteket, arra számítva, hogy az uniós parti őrség kimenti őket a tengerből. Milliárdos támogatások Az unió több milliárd eurót költött már el határain belül és kívül a menekültek megállítására. A tagállamok közül 2015 óta Görögország kapta a legnagyobb támogatást - 1 milliárd eurót -, Olaszországot 655 millióval, Bulgáriát pedig 259 millió euróval támogatta Brüsszel. Egyre több cég költözik adóparadicsomba Továbbra is vonzóak az adóparadicsomok (Képarchívum) MOLNÁR IVÁN Az offshore cégeket érintő szlovákiai és nemzetközi botrányok nem csökkentették az adóparadicsomok vonzerejét a szlovákiai vállalkozók körében. Épp ellenkezőleg, még soha annyi szlovák társaság nem volt bejegyezve az adóparadicsomokban, mint tavaly. Pozsony. A tavaly tavasszal kirobbantott, Panama-iratok néven elhíresült offshore-botrány miatt sokan azzal számoltak, hogy ez teljesen átrendezi az offshore cégek világát, elriasztva a vállalkozókat az adóparadicsomoktól. A Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság tegnap közzétett elemzése szerint azonban épp az ellenkezője történt. „Az adóparadicsomokban bejegyzett cégek száma tavaly elérte a 4777-et, ami csaknem 80-nal több, mint egy évvel korábban. A tavalyi adat történelmi csúcsnak számít, ilyen sok szlovák cég ugyanis még soha nem volt az adóparadicsomokban” - nyilatkozta Milan Seliak, a Bisnode Slovensko társaság igazgatója. Kedvelik Ciprust Az elmúlt egy évben a legnagyobb növekedést Ciprusban mérték: az egy évvel korábbi 917 helyett tavaly már 1066 szlovákiai társaság volt bejegyezve a szigetországban, vagyis nagyjából minden ötödik adóparadicsomba menekülő cég Ciprust választja. Ezzel idén már megelőzte az Egyesült Államokat is, amely az elmúlt öt évben a második legkedveltebb adóparadicsom volt. „Ciprus vonzerejét elsősorban az növelte, hogy mára véget ért az ottani bankválság, vonzó vállalkozói környezetet nyújt és alacsonyak az adók” - mondta Seliak. Hollandia az első A külföldre menekült legtöbb szlovákiai cég - összesen 1142 - továbbra is Hollandiában van bejegyezve. Hollandiának két nagy előnye is van. Mivel uniós tagország, az ott letelepedő szlovákiai cégek mentesülnek a forrásadó fizetése alól. Hollandia elsősorban a holdingok számára vonzó, mivel nem kell osztalékadót fizetniük. Az Egyesült Államok egyik vonzereje a névtelenség, ott ugyanis sem a tulajdonosok, sem az igazgatók személye nem kerül be a hivatalos nyilvántartásba, így nem is hozzáférhető illetéktelenek számára. Alacsonyabbak azonban az adók is, ráadásul a cég számára a reklám szempontjából sem mellékes, hogy az USA országjelölést használhatja. Nő azonban az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett szlovákiai cégek száma is, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az ország teljes anonimitást szavatol a vállalkozóknak. Az offshore-törvény Seliak szerint a most közzétett A szlovák cégek kedvenc adóparadicsomai Ország Cégek száma Hollandia 1142 1140 Ciprus 1066 917 USA 1028 1064 Luxemburg 402 411..... Seychelle-szigetek 207 254 Panama 153 174 BritVirgin-szigetek 127 138 Egyesült Arab Emírségek 127 80 Málta 92 131 Belize 91 98 s Forrás: Forrás: Bisnode elemzésük egyik legnagyobb tanulsága, hogy a Fico-kabinet által elfogadott offshore-törvény, amely szigorította az ilyen cégek részvételét az állami pályázatokon, egyáltalán nem vette el a társaságok kedvét az adóparadicsomoktól. „Azon cégek, amelyek továbbra is szeretnék eltitkolni a tulajdonosi hátterüket, a beszállítóikon keresztül vesznek részt az állami tendereken, kikerülve a szabályozást” - mondta Seliak.
