Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-09 / 33. szám, csütörtök
______A Fo tósuli WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<2>UJSZO.COM-.v- A;.'Aá!A:'° f Ez a fénykép mobiltelefonnal készült, ezért nem használhattam raw formátumot. A képpel ugyan nem volt különösebben sok gond, akár javítás nélkül is megállta volna a helyét, a borult ég miatt azonban a színek kissé fakók voltak, a sok turista pedig eléggé zavarta az összhatást. Először a PicMonkey online alkalmazásban használtam a HDR-funkciót, ezzel a túl sötét és a túl világos részek közötti különbséget kiegyensúlyoztam, ezáltal a felhők is sokkal kontrasztosabbak lettek, majd a fotó színvilágát a szépia irányába módosítottam. Mivel zavarónak találtam a turistákat, a Gimp szoftver segítségével eltüntettem őket a képről. A templom téglafalának és a terméskő kerítésnek a mintáját könnyű volt átmásolni az emberek helyére, így - legalábbis első pillantásra - nem látható a csalás. 23. RÉSZ A digitális SOTETKAMRA Nemcsak a magunkfajta amatőröknek, hanem profi fotósoknak is szükségük van arra, hogy „nyers" fényképeiket utómunkának vessék alá. A hőskorban, az analóg fotótechnika idején az előhívott celluloid filmeken kézi retusálás- sal, illetve a nagyítás során a sötétkamrában lehetett menteni a menthetőt: ha például alulexponáltunk egy felvételt (vagyis túl sötét lett), a nagyítás közben hosszabb ideig világítottuk meg a fotópapírt. Manapság már „digitális sötétkamrát", vagyis különböző alkalmazásokat használunk fényképeink javítására, módosítására, szerkesztésére. Az okostelefonok alapjáraton tartalmazzák a képek feljavításához szükséges programokat, filtereket, az igényesebb feladatokhoz pedig számítógépes szoftvereket vagy online alkalmazásokat hívhatunk segítségül. A ez biztos fotoshop" - legyintünk gyakran, ha egy különösen jól sikerült fényképet látunk egy magazinban vagy a neten. És általában nem is tévedünk. Aligha találkozhatunk olyan profi fényképpel, amelynek készítése során nem alkalmaztak valamilyen digitális utómunkát. A képszerkesztő és fényképfeldolgozó programok alfája és ómegája természetesen a Photoshop, amelyet profik és amatőrök egyaránt használnak és magyar kezelőfelülettel is elérhető. Más kérdés, hogy menynyiért: magánszemélyektől manapság egy évre 140 eu- rót kérnek ennek a programnak a használatáért. Tudom, rengetegen ingyen is „hozzájutnak" a Photoshophoz, az illegálisan terjesztett szoftvereket azonban senkinek sem ajánlanám: csúnya számító- gépes vírusokat és szaftos büntetéseket lehet kapni a kalózprogramok használata során. Van más megoldás is. Én például egy ingyenes számítógépes alkalmazást és egy-két online képszerkesztőt használok rendszeresen. Arra kísérletet sem teszünk, hogy a Photoshop használatának lehetőségeit és módját bemutassuk, ehelyett csak arról szólunk (és most valóban Hobbi 2017. Február a teljesség igénye nélkül), mi tartozik a legalapvetőbb képszerkesztési lehetőségek közé. A leggyakoribb hiba, hogy exponáláskor nem tudtunk elég közel menni témánkhoz, vagy a klasszikus képarányok helyett négyzet alakúra szeretnénk módosítani fotónkat. Ilyenkor használjuk a képkivágás (crop) funkciót. Állóképből fekvőt, távoli felvételből közelit kékosabb (shadows) képrészeken. A kontrasztot például akkor érdemes növelni, ha az eredeti fényképünk fád, szürkés árnyalatú és nem eléggé részletgazdag. Az elforgatás (rotate) vagy kiegyenesítés (straighten) parancsokat akkor hívjuk segítségül, ha függőleges vagy vízszintes tengelye körül akarjuk elforgatni kényképünket, vagy fotónkon a látóhatár Mire jó a raw? A digitális fényképezőgépek alapbeállításban JPG (vagy JPEG) formátumban rögzítik a képeket. Ez a digitális fényképek tömörítésének egyik módja, a képinformációt a gép egyszerűsíti, „lebutítja”, utómunkával ezek a képek sokkal nehezebben javíthatók. Ha nyers (raw) képet készítünk, azt még fel kell dolgoznunk, hogy megjeleníthető legyen, erre szolgálnak a RAW konverter programok. A RAW formátumban (ennek kiterjesztése nem .jpg, hanem .nef, .pef, .cr2 stb) utólag egy kattintással helyreállíthatjuk az expozíciókor rosszul belőtt fehéregyensúlyt, ezeknek az állományoknak sokkal nagyobb a dinamikatartományuk, vagyis a sötét és a világos között a legtöbb árnyalat kerül a képre. Az ISO, a záridő és a rekesz a RAW állományokon sem állítható utólag, azonban mégis sokkal többet ki lehet hozni fotóinkból, ha „nyers” képeket készítünk. szíthetünk segítségével. Nem kell aggódnunk, ha túl sötétre vagy túl világosra sikerül egy-egy fotónk, ilyenkor a legtöbb digitális képszerkesztő segíthet az Exposure lehetőséggel, amely általában világosító (brighten), kontrasztmódosító (cont- rast) funkciókat kínál, és módosíthatunk a legvilágosabb (highlights) vagy az árnyénem eléggé vízszintes. De egy eredetileg vízszintesre komponált fényképet is sokkal dinamikusabbá tehetünk, ha néhány fokkal elforgatjuk. Könnyen rájöhetünk, hogy ha a kezelőfelületen azt látjuk: color, a fényképek szí- i nézettségét módosíthatjuk. Általában a színárnyalatot (hue), a telítettséget (satura- ] tion) és a színhőmérsékletet I ummmm
