Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-09 / 33. szám, csütörtök
2 KÖZÉLET 2017. február 9. | www.ujszo.com Sok tévhit terjed a menekültekről Az emberek általában 3-10-szeresen túlbecsülik az országukban élő menekültek számát (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Kérdéses az óvónők béremelése Pozsony. Nincs megegyezés a pedagógusbérek emeléséről, Peter Plavčan oktatási miniszternek nem sikerült meggyőznie a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) képviselőit. Az önkormányzatoknak a saját fenntartású intézményekben, az óvodákban, művészeti iskolákban, szabadidőközpontokban dolgozó pedagógusok bérének emelését maguknak kell kigazdálkodniuk. A ZMOS szerint a béremelést nem fedi az sem, hogy több pénzhez jutnak a természetes személyek j övedelemadój ából, amit az önkormányzatok közt oszt szét az állam. Az alap- és középiskolák pedagógusainak bérét az állam fizeti, ők szeptembertől számíthatnak a 6 százalékos emelésre. (TASR) Vízipisztollyal lőtték Lipšicet Pozsony. Álarcos férfiak fröcskölték le ma vízipisztollyal Daniel Lipšicet, az OLaNO-NOVA volt képviselőjét, s erről videót is készítettek - számolt be róla a politikus a Facebookon. „Kíváncsi vagyok, hogy a videónak azt a részét is nyilvánosságra hozzák- e, amelyen ez a négy semmirekellő fiit előlem” - írta Lipšic. (ú) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Móg mindig hiszünk a menekültekről kialakult mítoszoknak, például annak, hogy túl sok a menekült Szlovákiában, vagy hogy a menekültek a helyiektől veszik el a munkát. A közös uniós menekültpolitika - ha nehezen is -, de lassan működni kezd. Az egyik legnagyobb tévhit a menekültekkel kapcsolatban a számukra vonatkozik, állítja Zuzana Vatráľová, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szlovákiai képviseletének vezetője. „A Gallup Intézet 180 országban végzett felmérése szerint az emberek általában 3-10- szeresen túlbecsülik az országukban élő menekültek számát” - jelentette ki a szervezet vezetője. Ez vonatkozik Szlovákiára is, ahol a térségünket tekintve a legalacsonyabb az itt élő külföldiek aránya. Tavaly összesen 93 300 külföldi élt és dolgozott Szlovákiában, ez a teljes lakosság 1,7%-a, ami a 6. legalacsonyabb érték az unióban. Ezektöbbsége-55,8 százaléka - azonban uniós tagállamból érkezett, közülük is a legtöbben a szomszéd országokból - Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból vagy Ausztriából. További nagy hányadot tesz ki az ukrajnai „migránsok” vagy inkább vendégmunkások aránya, amely 14% körül mozog. Velük együtt a harmadik országokból - vagyis az unión kívülről - érkezettek száma mintegy 35 ezer fö, a többségük rendes munka- vállalói vízummal érkezik. A tényleges menekültek - akik menekültjogi státust szereztek - száma elenyésző, Szlovákia ugyanis évente csak néhány tucat embernek ad menekültstátuszt. „Tavaly mintegy 170- en kaptak, de csak azért, mert a kormány befogadott 150 Szíriái keresztény menekültet, őket leszámítva alig húszán kaptak menekültstátust” - mondta Zuzana Števulová, az Emberi Jogi Liga vezetője. Az sem igaz, hogy a menekültek több bűncselekményt követnek el, mint a szlovákiai állampolgárok, körükben a bűncselekményt elkövetők aránya 1,4%, és folyamatosan csökken. Števulová szerint sokszor a hibás információk vagy félinformációk okozzák a lakosság félelmeit. „A napokban megjelent egy hír, amely szerint egy afgán menekült megkéselt két fiatalt. Csak azt nem tették hozzá, hogy a bántalmazott fiatalok is afgánok voltak, akik még gyerekként kaptak menekültstátust” - mondott egy példát a félinformációra a szakember. Szerinte ebben a rendőrség is hibás, mivel csak az elkövetők állampolgárságát hozzák nyilvánosságra, az áldozatokét nem. Nem igaz az sem, hogy elveszik a munkát a hazaiak elől. „Külföldi, több menekültet befogadó országok tapasztalatai szerint maguknak teremtenek munkahelyet, az állami költségvetés számára több bevételt jelentenek, mint kiadást” - mondta Vatráľová. Szerinte a menekültek legtöbbször azokat a munkákat végzik, amit a hazai lakosság már nem vállal el. Fájlalják a kritikát az önkormányzatok A Transparency International szerint az önkormányzati lapok a jelenlegi városvezetés szócsövei (Jozef Jakubčo felvételei) Menyhárt Bugár előtt Matovičcsal találkozott IBOS EMESE Rimaszombat és Dunaszerdahely is elutasítja a Transparency International Slovensko (TIS) felmérését, mely az alapján rangsorolta a közpénzből finanszírozott önkormányzati lapokat, hogy mennyire hasznosak a helyi lakosság tájékoztatása szempontjából. Pozsony. A civilszervezet megvizsgálta, hogy a lapok milyen mértékben tájékoztatnak az önkormányzat tervezett lépéseiről, teret adnak-e az ellenzéknek, az alternatív vagy kritikus véleményeknek és a lakosságnak. A felmérés alapján a rimaszombati és a dunaszerdahelyi önkormányzati újság végzett a lista végén. A TIS azt rótta fel a rima- szombati önkormányzati lapnak, hogy csak pozitív színben tünteti fel a városházát, vita minimális mértékben szerepel benne. A város vezetésének önkormányzati politikájával keveset foglalkozik, nem tekinthető jó forrásnak a városháza tervezett lépéseiről, az írások többsége névtelen, a szerzők nem vállalják a felelősséget, az önkormányzat vezetése visszaél a lappal: önmagát prezentálja benne. Rigó László (MKP), Rimaszombat alpolgármestere nem ért egyet a felméréssel, véleménye szerint a Gö- möri Hírlap és a Gemerské zvesti megfelelően tájékoztatja a helyi lakosságot az önkormányzati és az egyéb helyi eseményekről. Arra a kérdésre, hogy a szerkesztők írásaikban milyen mértékben adnak teret az ellenzéki képviselőknek, a kritikus véleménynek, azt felelte, hogy a két szerkesztő szabad kezet kapott. Állítja, hogy a lapba bármelyik képviselő írhat, az cenzúra nél- Tcül jelenik meg, bár kevesen élnek a felkínált lehetősséggel. „Az eredmény miatt nem fogjuk megdorgálni a szerkesztőket” — mondta Rigó-László. Hozzátette, mivel nem értenek egyet a felméréssel, nem is változtatnak semmin. Az öttagú szerkesztőbizottság a polgármestert támogató frakció két tagjából, a hivatalvezetőből, a városi művelődési központ (vmk) igazgatójából és egy nyugdíjas lakosból áll fel. A kéthetente megjelenő lap éves költsége 54 516 euró. Az összeg a nyomtatás és terjesztés költsége mellett a két szerkesztő bérét is fedi. Michal Piško, a szervezet munkatársa elmondta, hogy a kétnyelvű önkormányzati lapoknál - így a rimaszombatinál is - többségében a szlovák verziót vizsgálták. „A dunaszerdahelyi lapot például egészében elemeztük, mert abban vegyesen szerepelnek magyar és szlovák nyelvű írások” - magyarázza Piško. Ügy véli viszont, hogy általában nincs nagy különbség a két verzió között az önkormányzati témákban. A kulturális témákkal, a sporteseményekkel, illetve a helyi személyiségekkel kapcsolatban lehet eltérés a két verzió között, viszont ezeket nem vették figyelembe. FINTA MÁRK Pozsony. Bár a Híddal még nem ült le tárgyalni a Magyar Közösség Pártja, Igor Matovičcsal, az ellenzéki OLaNO vezetőjével a hét elején már történt egy nem formális egyeztetés. Matovič reméli, „mélyebb utat is talál” egymás felé a két párt. Információink szerint a két pártelnök mintegy másfél órát egyeztetett egymással hétfőn, az MKP Čajak utcai székházában, ez idő alatt pedig több témát is érintettek, úgy tudjuk, a megyei választásokról is szó esett köztük. Igor Matovič azonban nem akarta részletezni a találkozó témáit. „Ismerkedő, első találkozó volt ez az MKP új elnökével, fontosnak tartottam, hogy találkozzunk. Emögött nem kell semmi mást keresni. Ez egy szimbolikus kéznyújtás volt részemről” - mondta az OLaNO elnöke hozzátéve, nem tartja most célszerűnek a tárgyalás részleteiről tájékoztatni a nyilvánosságot. Hozzátette azonban, a látogatásának volt más célja is. „Arra is fel akarom hívni a figyelmet, milyen antipatikusan viselkedik Bugár Béla a Magyar Közösség Pártjával. Úgy viselkedik velük, mint egy koszos, kivert kutyával a sarokban, akinek talán megkegyelmez, és ezért majd a kezét kell csókolgatniuk” -jelentette ki. Arra a kérdésre, beszéltek-e a megyei választásokról, és jutottak-e bármilyen egyezségre, azt mondta, a politikában amiről nincs megegyezés, az nem létezik. „Mindenesetre úgy gondolom, van miről beszélnünk, tisztességes, sportszerű fickónak tűnik nekem az MKP elnöke. Bizonyosan találunk közös témákat. Tisztességes politikusokkal akarok együtt dolgozni, legyen bármilyen a nemzetiségük, és csak örülni fogok, ha mélyebb utat is találunk egymáshoz” - mondta Matovič. Az OLaNO elnöke már korábban is bele-beleszólt a szlovákiai magyar politizálásba. Mint ismert, 2011-ben, a Radičová- kormány idején élesen bírálta a kisebbséginyelvhasználati törvényt, rejtett elmagyarosítást látva mögötte, és a Fico-féle állampolgársági törvény eltörlése is többek közt rajta, és az akkor még négyfős Egyszerű Embereken bukott el, akik 2010-ben az SaS listáján jutottak a parlamentbe. Matovič pártja később Bárdos Gyula államfőjelöltségénél is segített képviselői aláírásokat szerezni, majd a tavalyi választások előtt több százezer levélben bíztatta a szlovákiai magyarokat, hogy az MKP-t részesítsék előnyben a Híddal szemben. Menyhárt Józsefet, az MKP elnökét tegnapi lapzártánkig nem értük el. Információink szerint azonban a pártelnök hamarosan Bugár Bélával, a Híd elnökével is egyeztet majd. A Híd ugyanis a tavalyi után újabb meghívót küldött az MKP-nak, mely válaszolt is, és az egyeztetésre a párt országos tanácsának szombati ülése után kerítenek majd sort.
