Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-08 / 32. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. február 8. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Öngyilkos merénylő Kabul belvárosában Schulz erőteljes kihívó lehet Összefogott a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor CSU Kabul. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a kabuli legfelsőbb bíróság épületének közelében, legalább 20 ember meghalt és 41 megsebesült. A gyalogos támadó célpontjai a délutáni órákban hazafelé tartó bírósági alkalmazottak lehettek. A merénylő a bíróság épületének egyik ajtajánál robbantott. A kormányellenes tálibok több hasonló merényletet hajtottak végre a közelmúltban számos kormányzati intézmény ellen a fővárosban és vidéken egyaránt. (MTI) Izrael legalizálná a telepes otthonokat Jeruzsálem. Az izraeli parlament elfogadta azt a törvényt, amely visszamenőlegjog- szerűnek nyilvánítja mintegy 4000, palesztin magánterületen lévő ciszjordániai telepes otthon felépítését. A lépést a palesztinok az államisághoz fűzött reményeikre mért újabb csapásként értékelték. Jóváhagyása azonban vélhetően csakjelképes jelentőséggel bír, mivel a jogszabály ellentmond az izraeli legfelső bíróság tulajdonjogi kérdésekben hozott eddigi döntéseinek. (MTI) Ezreket végeztek ki egy szír börtönben Damaszkusz. A szíriai kormány foglyok ezreit végezte ki tömeges akasztásokkal, és módszeresen megkínoztatta foglyait egy Damaszkusz közeli katonai börtönben - állítja friss jelentésében az Amnesty International. A nemzetközi emberi jogi mozgalom által összegyűjtött tanúvallomások 2011 és 2015 közötti kivégzésekről szólnak, de a jelentés szerint valószínűleg máig folynak a szörnyű cselekedetek. Hetente átlagosan 20-50 embert akasztottak fel a Damaszkusztól északra lévő Szednaja börtönben. A jelentés 5 és 13 ezer közé teszi a polgárháború első 4 évében itt kivégzettek számát. (MTI) Vallani kezdett a Louvre-nál támadó Párizs. Beszélni kezdett és megerősítette személyazonosságát a 29 éves egyiptomi férfi, aki a múlt héten bozótvágó késsel támadt járőröző katonákra a párizsi Louvre múzeumánál. A gyanúsított korábban nem volt hajlandó a nyomozókkal beszélni, a harmadik kihallgatásán azonban már válaszolt a kérdésekre. Az még mindig nem egyértelmű, hogy mik lehettek a támadó motivációi. A jogi és külkereskedelmi végzettségű férfi ugyanis nem volt ismert arról, hogy radikalizálódott volna, s a nyomok alapján úgy tűnik, Párizsban nem volt tettestársa. Az Iszlám Állam nem vállalta magára a merényletkísérletet, s arra utaló jel sincs, hogy a tettes esküt tett volna a terrorszervezetnek. A házkutatás során semmilyen iszlamista tárgyat vagy röplapot nem találtak a nyomozók. (MTI) Angela Merkel, a CDU és Horst Seehofer, a CSU elnöke. Összefogtak. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Ismét Angela Merkel a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unié (CSU) közös kancellár- jelöltje. A szociáldemokrata párt a szavazatok 31, Merkel konzervatív blokkja pedig 30%-át szerezné meg, ha most lennének a választások. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) együtt küzd a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választás kampányában -jelentette be Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke a két párt elnökségének együttes ülése után. Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy a CSU választmánya után az elnökség is egyértelmű támogatásáról biztosította a 2005. november 22. óta hivatalban lévő Merkel kancellárt, így együtt küzdenek majd azért, hogy a CDU/CSU pártszövetség Németország első számú politikai erejeként folytathassa a kormányzást, és megakadályozza a baloldali pártok - a jelenlegi koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek, illetve az SPD-től balra álló ellenzéki Baloldal - esetleges szövetségének hatalomra jutását. A testvérpártok viszonya az utóbbi hónapokban nem volt mindig könnyű (főleg a menekültkérdésben nem tudtak megegyezni), és végül abban állapodtak meg, hogy ha valamiben nem tudnak megegyezni, akkor tiszteletben tartják a másik véleményét. Fordulat: vezet az SPD A CDU és a CSU összefogásának újbóli meghirdetése azért vált egyszeriben égetővé, mert egy hétfőn ismertetett felmérés szerint az SPD megelőzte a CDU/CSU-t, amire több mint hat éve nem volt példa. Az Insa közvélemény-kutató intézet szerint az SPD országos választói támogatottsága 31%-os, ami 4 százalékpontos emelkedés az egy héttel ezelőttihez képest, a CDU/CSU pedig 30%-on áll, ami 3 százalékpontos gyengülés. „Németország belefáradt Merkel- be?” - e címmel számolt be a Bild a friss közvélemény-kutatás eredményéről. Az Insa felmérése szerint Zöldek 1 százalékponttal gyengülve 7%-on, a Baloldal 1 százalékponttal erősödve 10%-on áll, vagyis az SPD a Zöldekkel és a Baloldallal nem szerezne többséget a Bundestagban, ha most vasárnap lenne a választás. Schulz húzóhatása Az SPD népszerűsége azután ugrott meg, hogy a párt január végén Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét kérte fel kancellár] előlinek és pártelnöknek - a távozó Sigmar Gabriel helyére. A hosszú vívódás után elhatározott váltás a párt élén valamennyi felmérés szerint emelte a párt támogatottságát. Az Insa felmérései soha korábban nem mutattak szociáldemokrata fölényt, bár az intézet csak 2012 óta vizsgálja a pártok támogatottságát. Az SPD valamennyi kutatóintézet felméréseit tekintve legutóbb 2010 augusztusában vezette a népszerűségi listát. A szociáldemokraták 2002-ben nyertek utoljára választást Gerhard Schröder vezetésével. (mti, o-o, só) NATO: Trump követel Kevesebben tüntetnek Az Egyesült Államok annyit kár valamennyi NATO- tagországtól, hogy teljes egészében teljesítse pénzügyi hozzájárulását a szövetséghez - mondta Donald Trump amerikai elnök. Washington. Az elnök az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának tampai légi támaszpontján tett látogatást, majd ennek végeztével beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az USA változatlanul erőteljesen támogatja a NATO-t. Hozzátette azonban, hogy az észak-atlanti szövetség tagországainak eleget kell tenniük kötelezettségeiknek. „Csak annyit kérünk valamennyi NATO- tagtól, hogy teljes egészében teljesítse pénzügyi hozzájárulását a szövetséghez, sokan ugyanis ezt eddig nem tették meg” - fogalmazott. A beszédben Trump kitért az iszlamista terrorizmus elleni harc fontosságára, és éppen az Európában gyakori terrorista akciókkal példálódzott. Leszögezte: a radikális iszlamista terrorizmust az USA a szövetségeseivel együtt legyőzi majd. „Nem hagyjuk, hogy ez gyökeret verjen a mi országunkban” - szögezte le. Az elnök utalt a Bostonban, San Bemardinóban és Orlandóban elkövetett terrorakciókra, ezzel kapcsolatosan azt mondta: az iszlamista terroristák eltökéltek abban, hogy ismét lecsapjanak az Egyesült Államokban, mint ahogyan teszik azt Európában is. Úgy fogalmazott: egyes támadásokról a médiában „még csak említést sem tesznek”. Egyes meg nem nevezett, általa „nagyon tisztességtelennek” minősített médiumokat hibáztatott amiatt, hogy nem akarnak foglalkozni ezzel a kérdéssel. (MTI) Bukarest. Hétfő este is a szoci- álliberális Grindeanu-kabinet lemondását követelő tüntetők vonultak a bukaresti kormány székháza elé, számuk azonban nem érte el a 20 ezret az előző napok több mint százezres, és a vasárnapi negyedmilliós megmozduláshoz képest. Az elnöki hivatal előtt gyülekező ellentüntetők száma viszont az előző napihoz képest megháromszorozódott, és elérte a négyezret. A kormányellenes tüntetők Liviu Dragnea, a kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu miniszterelnök és Florin Iordache igazságügyi miniszter távozását követelik, arra hivatkozva, hogy nem bíznak többé egy olyan kormányban, amely az éj leple alatt, az országot kész tények elé állítva, sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán. A kormánykoalíció nem ismerte el, hogy bármilyen hibát követett volna el, a tiltakozási hullámot külföldről pénzelt manipulációnak nevezte, és a kialakult helyzetért Klaus Iohannis államfőre próbálja hárítani a felelősséget. Az államfő a kormány fő erejét adó PSD-t tette felelőssé az országban kialakult válságért, és a PSD-től vár megoldást - derült ki abból a beszédből, amelyet alkotmányos jogaival élve tegnap az elnök a parlamenthez intézett. Iohannis szerint joggal háborította fel a tüntetőket az, hogy választási győzelme után a PSD az ország érdekeivel szemben „fontosabbnak tartotta néhány korrupt politikus érdekeit”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem vesz részt a bukaresti kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán, ami ma lesz. (MTI) Már harmadik éjjel voltak egyre nagyobb mértékű zavargások Párizs egyik északkeleti elővárosában, Aulnay-sous-Bois-ban, ahol egy rendőr ellen eljárás indult, mert egy utcai igazoltatás közben - három rendőrtársa jelenlétében - gumibottal megerőszakolt egy fiatalembert. A bántalmazott 22 éves fekete bőrű férfinak igazságszolgáltatást követelő több száz családanya békés tüntetése után randalírozók több tucat kukát és gépkocsit felgyújtottak. A kisvárosban megerősítették a rendőri készültséget, és 24 embert előállítottak. Jelenleg kórházban ápoljákés műtétre szorul a bántalmazott fiatalember, (tasr/ap) Bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozynek Párizs. Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek is bíróság elé kell állni a további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt, miután az exelnök és a pártja többet költött el a megengedettnél - közölte tegnap a párizsi ügyészség. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, az exelnök kampányának vezetője elismerte: Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Korábban 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen egy éve indult eljárás az ügybén. Sarkozyt azzal nem vádolják, hogy tudott a csalásról, de az ügyészség szerint a túlköltekezéssel tisztában volt. Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012 decemberében nem hagyta jóvá Sarkozy elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euró- val többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál. Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette. (MTI)
