Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-08 / 32. szám, szerda
KOZELET 2017. február 8.1 www.ujszo.com Helyi lapok: a polgármesterek szócsövei ATIS szerint Jozef Šimko lapja a legrosszabb (Ján Krošiák felvétele) Az önkormányzati lapok értékelése 1 Sorrend Periodikum Értékelés í. Hlas Nového Mesta (Pozsony-Újváros) 60,15% 2. Novinky z radnice (Nagyszombat) 59,76% 3. Život v Hlohovci (Galgóc) 57,8% 4. Ružinovské echo (Pozsony-Ružinov) 57,33% 5. Mestské noviny (Losonc) 57,22% 6. Novinky z levickej radnice (Léva) 55,55% 15. Senčan (Szene) 52,57% 31. Castrum Novum (Érsekújvár) 48,15% 40. Párkány és Vidéke 46,77% 41. Komáromi Lapok 46,52% 42. COPUS (Nagykapos) 46,28% 48. Biskupské noviny (Pozsonypüspöki) 44,78% 60. Nagymegyeri Hírmondó 41,33% 67. Somorja és Vidéke 37,75% 68. Galantai Újság 37,72% 74. Füleki Hírlap 35,56% 81. Dunaszerdahelyi Hírnök 29,36% 82. Humenské noviny (Homonna) 28,97% 83. Gömöri Hírlap (Rimaszombat) 24,13% • Forrás: Transparency International Slovensko IBOS EMESE Pozsony. A Transparency International Slovensko (TIS) felmérése alapján a fővárosi, a nagyszombati és a galgóci lapok a leghasznosabbak a lakosság számára, a civil- szervezettől ők kapták a legjobb értékelést. A lista végén a rimaszombati, a homonnai és a dunaszerda- helyi városi lapok kullog. A TIS a rangsor felállításánál figyelembe vette, hogy a lap tájékoztatja-e a lakosságot az önkormányzat tervezett lépéseiről, teret ad-e az ellenzéknek, és hogy milyen mértékű az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás. Negatívumnak számított, ha a lapban túl sokszor szerepelt a város vezetése, illetve a polgármester fotója, és az is, ha a lapban gyakoriak voltak az anonim írások. A civilszervezet az ország 100 településének lapját vizsgálta meg, végül azonban csak 83-at rangsorolt. A TIS szerint köztük csak 22 olyan önkormányzati lap van, melyeknél a pozitív és negatív jelenségek egyensúlyban vannak. Propagandalapok A TIS szerint az önkormányzati lapok háromnegyede propagandának tekinthető, túlzott mértékben propagálja a város vezetésének politikáját. Nem adnak teret az ellenzéknek és a vitának. A lapok többsége nagyon pozitív fényben tüntetik fel a város vezetését. „A rimaszombati Gömöri Hírlapban a város polgármestere Besztercebánya megye problémáival foglalkozik, a homonnai önkormányzati lap vitás kérdésekben csak Jana Vaľová (Smer) polgármester véleményét közli, a másik fél nem kap teret” - mutatott rá Jozef Piško, a TIS munkatársa. A lista élén szereplő lapok foglalkoznak az önkormányzati eseményekkel, rendszeresen tájékoztatnak a tervezett lépésekről. Különböző mértékben, de teret adnak a vitának és a véleményeknek. A legrosszabb A legrosszabb eredményt a rima- szombati Gömöri Hírlap érte el. „A Gömöri Hírlap csak pozitív színben tűnteti fel a városházát, vita csak minimális mértékben szerepel benne. A város vezetésének politikájával keveset foglalkozik, nem tekinthető jó forrásnak az önkormányzat tervezett lépéseiről, az írások többsége anonim, személyes felelősségre vonás nélküli tartalmakkal, az önkormányzat vezetése önmaga prezentálásáért visszaél a lappal” - olvasható az indoklásban. A lapot közel két év kihagyás után a jelenlegi képviselő- testület indította újra. Korábban 7, most 9 ezer példányban jelenik meg. Rigó László alpolgármester mára ígért reakciót a TIS felmérésére. A harmadik legrosszabb A Dunaszerdahelyi Hírnök a 81. helyre futott be. A felmérésről szerettük volna megkérdezni a város vezetését is, ám lapzártánkig nem reagáltak. A lapnak a gyenge tájékoztatást, az anonim írásokat rótta fel a civilszervezet, amely szerint az önkormányzat vezetése saját maga prezentálására használja a lapot. A Füleki Hírlap a 74. helyen zárt. A civilek szerint a lap csak a városháza hivatalos álláspontját közli, ellenvélemények nincsenek benne. Agócs Attilát, Fülek város polgár- mesterét meglepte a felmérés, melyet ellentmondásosnak tart. „Egyrészt felróják, hogy csak a városvezetés véleményét hozza le, másrészt keveslik a városvezetés politikájáról szóló írásokat” - mondta Agócs. Állítja, hogy a lapot úgy örökölte mint a városi intézmények, a kulturális és sportszervezetek szócsövét, és a rendelkezésre álló források, valamint a lap megjelenésének körülményei miatt másra nem is képes. „A lap több városi hivatalnok és munkatárs segítségével készül, nem foglalkoztatunk külön szerkesztőt, mint más városok. Hozzávetőlegesen egy éve vezettük be, hogy sajtóhírek is megjelennek a lapban, eddig csak egy-egy helyi rendelet kiadásáról tájékoztatott” - mondta Fülek polgármestere. Állítja, eddig nem érkezett panasz arra, hogy ellenzéki vélemény nem jelenhetett volna meg a lapban. A pozitív(abb) pólda Az érsekújvári Castrum Novum a 31. helyet foglalta el. Szekeres Tünde, a városi hivatal elöljárója elégedett az értékeléssel, elmondta, hogy a nyomtatott mellett a Castrum Nóvumnak online változata is van, mely jóval teijedelmesebb. „Ott bővebben foglalkozunk a várost érintő eseményekkel. Kár, hogy a felmérésben ezt mellőzték. A nyomtatott verzió anyagi okok miatt kisebb terjedelemben jelenik meg” - magyarázta Szekeresová. Állítja, hogy a városvezetés legnagyobb bírálójával, egy helyi lakossal is készült interjú a nyomtatott változatban. Bérek: 389 év lemaradás Norvégiától ÖSSZEFOGLALÓ Sohasem érjük utol bérek tekintetében a fejlett nyugati országokat, állítja a bérek közti hatalmas szakadékra és a közeledés ütemére hivatkozva a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ). Pozsony. A legtávolabb Svájc áll tőlünk, az átlagos nettó hazai kereset 2015-ben mindössze 12 százaléka a svájcinak, ezt akkor is csak 367 év múlva érnénk el, ha a közeledés üteme 20 százalékkal emelkedne. A KOZ szerint gyakorlatilag távolodunk Svájctól, mivel 2004-ben a hazai nettó még 13%-át tette ki a svájcinak. Ugyanakkor a KOZ elismeri azt is, hogy nálunk is emelkednek a fizetések, 2004-2015 között 65%-os növekedést tapasztaltak. Ugyanakkor a felmérés nem veszi figyelembe az egyes országok árszínvonala közti különbséget. Három csoport Hatalmas a távolság a hazai és más fejlett nyugati országokban mért nettó átlagbérek között is. A legfejlettebb országokat több száz év múlva érnénk utol a jelenlegi közeledési ütemet figyelembe véve. A KOZ három csoportba osztotta az uniós tagállamokat és Svájcot: az elsőbe a legfejlettebb országok, például Svájc, Norvégia, Dánia és Hollandia tartozik ahol a nettó átlagkereset meghaladja a 3000 eurót, a második csoportba Németország, Ausztria, Spanyolország, Málta és Görögország tartozik mintegy 2000 eurós átlagkeresettel, a harmadik, „fejlődő országok” csoportba sorolták Szlovákia mellett Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot Romániát és Bulgáriát, ahol a nettó átlagot 711 euróra számolták ki. Norvégiát például 389 év alatt érnénk utol a jelenlegi tempóval, 2015-ben ugyanis a szlovák nettó átlagkereset „Ha most, egy ütemben 20%-kal emelnék a hazai béreket, akkor 44 év múlva elérnénk a német szintet." Monika Uhlerová, KOZ a norvégiainak csak a 18,5%-át tette ki. 2004 óta 2,5 százalékponttal sikerültjavítani az arányt. Németország - 44 év Németország viszonyában jobb a helyzet, a 28,78 százalékát kapjuk a német átlagbérnek. „Ha most egy ütemben 20%-kal emelnék a hazai béreket, akkor 44 év múlva elérnénk a német szintet” - mondta Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke. Vannak nálunk szegényebb országok is, Litvániában például csak a hazai bér 81,4%-át kapják. Hasonló helyzetben van Románia és Bulgária is. A litvánok 10, a románok 18 év múlva érnének be bennünket, ha marad a jelenlegi növekedési ütemük. Nálunk is nőnek a bérek A képhez hozzátartozik, hogy a szlovákiai bérek az utóbbi hat évben legnagyobb mértékben éppen 2016- ban emelkedtek. A Platy.sk portál elemzéséből, amelyben több mint 70 000 alkalmazott bérét hasonlították össze, kiderül, a bruttó alapbér tavaly a 2015-ös évivel összevetve 4,8%-kal nőtt. Az elemzés az alapbérek legnagyobb mértékű emelését a szakképzett munkások esetében észlelte: átlagos bruttó alapbérük tavaly 652 euró volt, azaz a 2015-ös évi bérükkel összevetve 6%-kal nőtt. A felpörgő gazdaság és a képzett munkaerő hiánya erőteljes és tartós lendületet biztosít a bérek növekedésének, ami már 2014-től érződik. Akkor 858 euró volt az országos bruttó átlagbér, ami 2015-ben 883, tavaly pedig 910 euróra kúszott fel. A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) idén további 3,5 százalékos növekményt vár, ami azt jelenti, hogy az év végén már 942 euró lehet az átlagbér. Jövőre már 982 eurót vár, 2019-ben átléphetjük az 1000 eurós határt, 2020-ban pedig a havi átlagbér már az 1080 eurót ostromolhatja. (Ipj, shz, TASR) RÖVIDEN Holjenčík mától már nem elnök Pozsony. Andrej Kiska államfő elfogadta Jozef Holjenčík lemondását, mától már nincs elnöke az Árszabályozási Hivatalnak. A kormánykoalíció ma tárgyal a kabinet energiapolitikájának módosításáról, a tárgyalásokon várhatóan a hivatal átalakításáról is döntenek. Szóba kerülhetnek a hivatal lehetséges elnökjelöltjei is. A koalíciós pártok várhatóan a hivatal döntésmechanizmusát akarják átalakítani, vagy szétválasztják az elnök és a felügyelőbizottság elnökének posztját, vagy két aláírás - az elnöké és az alelnöké - kell majd az egyes határozatok elfogadásához. A kormányhivatal szerint az Árszabályozási Hivatal vezetése a napokban módosítja majd a vízdíjról kiadott idei határozatot is, így a víz ára is marad a tavalyi szinten. (ipj, tasr) Ingyenes lehet a fordítás Pozsony. Második olvasatba utalta a parlament a Híd javaslatát, mely ismét lehetővé tenné, hogy a közigazgatási és polgári peres-eljárásokban térítésmentesen lehessen kisebbségi nyelven beadványokat és írásos bizonyítékokat benyújtani, a fordítás költségeit pedig a bíróság állja. A módosításra azért volt szükség, mert tavaly nyáron életbe léptek a területet szabályzó, még az előző kormány idején elfogadott új törvénykönyvek, melyekből ez kimaradt. Á nyelvi jogok csorbulására az MKP hívta fel a figyelmet, mely-az igazságügyi miniszterhez fordult ezzel kapcsolatos beadványával. (TASR) Danko több ezer eurós bírsága Pozsony. Az összeférhetetlenségi bizottság 2650 eurós büntetést, az átlagkereset háromszorosát rótta ki Andrej Dankóra, a parlament és az SNS elnökére, mivel a vagyonbevallásában nem tüntette fel, hogy pártjának a választások előtt 293 ezer euró kölcsönt adott. Danko ezen kívül az egyik házára felvett jelzálogkölcsönt sem vallotta be. Hasonló okból indítottak eljárást Andrej Hrnčiar és Eduard Adamčík képviselők ellen is, akik nem tüntették fel a vagyonbevallásukban a Sieť pártnak nyújtott kölcsönöket. Esetükben még nem született döntés, a két politikus elismerte a hibát. A vagyonbevallásban a politikusoknak fel kell tüntetniük minden olyan bevételt vagy kötelezettséget, amelynek értéke meghaladja a minimálbér 35- szörösét. (TASR)
