Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-01 / 26. szám, szerda
Ismét az ország legjobbjai között végzett a kassai Talentum Cassoviensis Alapítvány programozéműhely Talentum SAP csapata. KASSA Januárban zajlottak a First Lego League (FLL) nemzetközi robotikai csapatverseny regionális fordulói. A versenyben az elmúlt évben a világ 88 országából 32 000 csapat, 250 000 gyerek vett részt. A kassai diákok a régió 16 csapata közül az összesített verseny és több kategória győzteseként jutottak tovább a visegrádi országok csapatainak fordulójára. A Robot Game kategóriát 309 ponttal és egyben szlovákiai rekorddal nyerték meg, de a Robot Design díjat is nekik ítélte a szakmai zsűri. „A versenyt minden évben új témában hirdetik meg, most az állatok és az emberek együttélése a vezérgondolat, melyhez kapcsolódva robotot kell tervezniük. A gyerekeknek kutatási projektet is ki kellett dolgozniuk” - nyilatkozta Hanesz Angelika, a Talentum SAP vezetője. A Talentum projektje a denevérek megmentéséről szólt, mivel a városokban a panelházak külső szigetelésénél időnként előfordul, hogy a denevérek a burkolat alá szorulnak. Szakemberekkel való konzultációk után létrehozták a KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA www.ujszo.com | 2017.február 1. A legjobb robotépítők között a Talentum NÉMETI RÓBERT A Talentum csapat tagjai: Kuczik Mária, Urbán Oszkár, Pándy Maximiiián, Dávitko Olivér, Luby János, Kovács Norman és Paőuta Máté. A csapat mentora Hanesz Angelika és ifj. Szitás Zoltán. (Képarchívum) BatScape-et, ami egy PVC csövön keresztül kivezeti a denevéreket a rejtekhelyükből, de vissza már nem engedi őket. „A készülék a terelőcsőbe beépített Arduino mikroszámítógép segítségével egyúttal meg is számlálja a denevéreket, az adatokból a környezetvédők pontos információhoz jutnak” - magyarázta a csapat mentora. Február 5-én a V4 országok döntőjén Debrecenben 27 csapattal mérik össze tudásukat a Talentum diákjai. A verseny egyik fontos kategóriája a Teamwork - csapatmunka lesz, amelyben az együttműködést és a kommunikációt értékelik. „Erre nem lehet speciálisan készülni, mert csak a rendszeres közös munka vezet oda, hogy szinte egymás gondolatait is kitalálva dolgozzanak együtt a csapat tagjai” - zárta Hanesz Angelika. Tervek és programok Nagykaposon LECZO ZOLTÁN Újságot és könyvöt jelentetnek meg, amatőr színjátszó csoportot alapítanának. NAGYKAPOS Gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket az év első felében a magyar házban, a hagyományos rendezvényeken túl néhány újdonsággal is előállnak. Gabii Rudolf, az intézmény vezetője elmondta, munkatársaik, Vályi Edit és Lakatos Denisza a Gulág Emlékév kapcsán meghirdetett pályázat keretében 2016 májusa és szeptembere között összesen 15 régióbeli településen végzett kutatást a málenykij robottal kapcsolatosan. Az Ung-vidéki községekben összesen 18 mélyinterjút készítettek, illetve két túlélővel, a nagyszelmenci Gilányi Jánossal és a bési Fekete Gézával is beszélgetést rögzítettek. Más adatközlőkkel, polgármesterekkel, lelkészekkel, valamint az elhurcoltak ismerőseivel és családtagjaival is felidézték az egykori történéseket, illetve pontosították a már meglévő adatokat, névjegyzékeket. A kutatás részleteiről egy nagykaposi és egy beregszászi konferencián számoltak be, januárban pedig a nagyszelmenci magyar alapiskolában tartottak előadást. Hasonló rendezvényt más településeken, például Vajánban is szerveznének. Februárban a kutatás anyaga nyomtatásban is megjelenik. A közel százoldalas kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül, de a magyar ház dolgozói azt szeretnék, ha az minden érintetthez - oktatási intézményekhez, önkormányzatokhoz és civil szervezetekhez - eljutna. A fenntartó, a Nagykapos és Vidéke Társulás idén is szeretné megjelentetni az intézmény lapját, a Magyar Házat, és hagyományos rendezvényeit, egyebek mellett a népi mesterségek napját, a mesemondó- és népdalversenyt, valamint az Erdélyi János Napokat is szeretnék megszervezni. 2014 után ebben az évben újra Nagykapos ad otthont a Tompa Mihály Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Országos Versenye elődöntőjének, melynek jó néhány kísérőrendezvénye is lesz. Gabii Rudolf tájékoztatása szerint a ház hátsó udvarában - európai uniós támogatásból - termelői udvart alakítanának ki. A szlovák-magyar nyelvhatáron élő gyerekek számára idén is szerveznek vasárnapi iskolai oktatásokat, sőt azt szeretnék, ha Horti Rékának, a Petőfi Sándor Program Ung-vidéki aktivistájának kezdeményezésére a gyerekek magyar- országi és erdélyi társaikkal is találkozhatnának. A Nagykaposi Magyar Közösségi Házban a Cse- madokkal együttműködve idén színjátszó csoportot alapítanak, a társulat összeállítása hamarosan megkezdődik. A majomi fejfák SZÁSZI ZOLTÁN Sok ezer óv óta ól ember a Rima folyó mentén, e ha él, hát hal is. Ahogy az egykori életnek, úgy a temetkezésnek is fennmaradnak az emlékei. Persze az egyszerű nép nem monumentális síremléket állított egykor, hanem jé esetben egy faragott fejfát, ami legalább egy emberöltőnyi ideig jelölte, mutatta, ki nyugszik alatta. Egy emberöltőnyi idő már éppen elég is az emlékezet megkopásához. Ilyen faragott, régi fejfa síijelet még : látni néhány falusi temetőben, de lassan már csak mutatóba, mert helyüket átvette a jellegtelen műkő, : jobb esetben valamilyen nemesebb, csiszolt síremlék. Moyun, Majom, Mezőtelkes Kishont egyik jellegzetes kistele- ; pülése Mezőtelkes, azaz korábbi, ok- : tálán csúfolkodásra módot adó nevén Majom. A település első írásos em- : léke 1334-ben keletkezett, akkor még ; Moyun alakban írták le, hogy a név ; honnan ered pontosan, azt nehéz lenne meghatározni, Ila Bálint Gömör ; Megye című munkájában magyar j személynévből ered a település neve. •; Valószínű, hogy egy itteni jelentő- ; sebb birtokos családneve rejtőzhet a j Moyun alak mögött. Soha nem volt ; nagy falu Majom, amelynek a neve j 1906-tól Mezőtelkes. Lélekszáma j háromszáz fő körül volt mindig. 1427 és 1431 közt a királyné birtoka volt a falu, amely beékelődött a Balogh és a Rátold nemzetség birtokai közé, később pedig bele is olvadt a nemesi birtokba, mint úrbéres település. A 16. század pestisjárványai után kis híján kihalt a település, a kedvező gazdálkodási viszonyoknak köszönhetően lassan újranépesült. Lakosságáról a források azt írják, földműveléssel, erdőgazdálkodással foglalkozó egyszerű, dolgos nép, nagyobb birtokokat Vécsey báró, a Berchtholdok, a Fáy és a Szatmáry család szerzett itt. Mezőtelkes lakosságát reformátusnak tüntetik fel a források, amelyek viszont nem adják meg a református templom építésének idejét. Azt a második katonai felmérés 1806 és 1869 közt készített térképén még nem, de az 1869 és 1887 közt készült harmadik katonai Tájoló Mezőtelkes községbe a Rimaszombatból induló 2741- es harmadrendű útról Dúsa felé, délnyugati irányba letérve leheteljutni. Afalun áthaladva, a templom mellett délkeleti irányban van a temető, GPS koordinátái: 48.339/19.972. felmérés térképén már ábrázolják. Majom református templomának építése így erre az időszakra tehető. A puritán sírjelek A reformátusság mindig is puritán, hivalkodástól mentes viselkedéséről, életmódjáról volt ismert Kishontban. Valószínűleg ez lehet az oka annak is, hogy a temetkezésében fennmaradt szokások még a 20. században, sőt annak egészen a második feléig is éltek, elhunytjaik emlékére faragott fej fát állítottak az itteniek. A fejfa alapanyaga általában tölgy, amelynek földbe ásott részét vagy kátránnyal kezelték, vagy égetéssel tették ellenállóbbá. Egy fejfán jól azonosítható volt, hogy még az 1960-as évek utolsó felében készült. Más vidékeken a fejfák sti- lizáltan ugyan, de antropomorfak, azaz emberformájúak, a majomi fejfák viszont nem azok. Díszítésük általában rozettás, vagy más geometrikus formát ábrázoló, alig néhány centiméter mélységbe vésetVisszafogott, de egyedi díszítésűek a majomi fejfák (A szerző felvételei) tek, Majomban több rozettásat is találni, és fogazásos díszítésűeket is, meg néhány hullámvonalasat és néhány befurásos díszítésűt. A majomi temető még fellelhető kevés fejfája alig derékig ér, legfeljebb egy méter magasak, van, amelyiknek pléhezték a tetejét, hogy védjék az eső ellen, s van, amelyiken a betűk festésének nyoma is megmaradt. A fejfák felirata a sekély véset miatt sokszor alig olvasható már, azok is csak az elhunyt nevét, születési és elhalálozási idejét mutatják. Majom, azaz Mezőtelkes magyar nemzetiségű lakosságának mintegy harmadát a második világháború után kitelepítették, ma alig száz magyar ajkú lakosa van. Nyugodt, csendes, igazi háborítatlan falusi idill honol ebben a természetes völgyben, erdők és termékeny mezők közt megbúvó zsákfaluban, amely ma Rimaszombat része, a városközponttól mintegy hat kilométernyi távolságra van.
