Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-07 / 31. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. február 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A tollvonás Nem mindegy, hogyan hajtják végre a vasúti kétnyelvűsítést TOKÁR GÉZA M ég nem látni tisztán, • pontosan mi is fog történni a vasúti kétnyelvűség ügyében. A közlekedési tárca közleményei és a sajtónak szivárogtatott információk alapján 54 magyarlakta település vasúti megállóján kétnyelvűsítik a helységnévtáblákat, fokozatosan, március elejétől. A változásokhoz valóban csak egy tollvonásra, pontosabban egy miniszteri rendeletre volt szükség. Ezzel (félig-meddig, de erről még szó lesz) kiteljesedett az utóbbi egy évtized legszélesebb szlovákiai magyar, ideológiákon átívelő összefogása. A vasúti kétnyelvűség ügye 2011- től annak ellenére mozgatott meg számos civilszervezetet, magánszemélyt és önkormányzatot, hogy maga az ügy jelképes, gazdasági hatása nincs. Nem lesz könnyebb az élet attól, hogy egy állami szervezet magyarul kommunikál, de a közösség közérzete javulhat, ha megjelennek a többnyelvű táblák. A táblák hiánya leplezetlenül megmutatta, mennyire kicsinyes a saját állampolgárai kérését, majd követelését semmibe vevő szlovák állami gépezet. Mikor az igény hangsúlyosan felmerült, a többségi nemzet politikusai hallgattak, a szlovák vasutak vezetősége pedig mindent elkövetett, hogy reagálnia se kelljen. A kifogásokból legfeljebb annyit lehetett kihámozni, hogy a kisebbségek felé való nyitás bonyolult, és sem szándék, sem energia nincs rá. S mivel a magyar közösségnek nem volt valós érdekérvényesítő ereje, nem is történt előrelépés - a kisebbségekért felelős kormánybiztos, A. Nagy László lemondott a posztjáról ahelyett, hogy összeütközésbe került volna a feletteseivel. A vasúti táblák ügye annyira jelképessé vált, hogy 2016-ban, a Smer-SN S-Híd(-Sief)-kormány felállása után a Híd számára már ez jelentette a kisebbségi érdekvédelem alapkövét. Az, hogy idáig eljutott az ügy, a szlovákiai magyar társadalom és az aktivisták egységes fellépésének köszönhető és mutatja, hogy nem reménytelen küzdeni még a számunkra gyakran kevéssé fontos ügyekért sem. Sokszor göröngyös út vezet addig a bizonyos tollvonásig. A vasúti kétnyelvűség története a kurta közleménnyel nem ért véget. A gyakorlati alkalmazás és a technikai háttér még kidolgozásra vár, nem mindegy, hány községet érint a rendelkezés és milyenek lesznek a táblák. Ahogy az sem mellékes, meddig terjed maga az intézkedés, hiszen a probléma túlnyúlik a kétnyelvű táblákon. A vasúttal nemcsak az a probléma, hogy nem tünteti fel a kisebbségek nyelvén a településneveket, hanem hogy központosított állami intézményként a kommunikációjában mellőzi a kisebbségek igényeit. A civilek által felújított ekeli mintamegállónál, amelyre a kétnyelvű helységnévtáblát feltették (az eltávolítások után újra meg újra), ott virított egy többnyelvű menetrend is. Mert a kisebbségekkel kapcsolatos problémakör több egy puszta táblánál. NYUGI, DŐLNI FOG A PÉNZ. MÁR SZÉTKÜLDTÜK Újabb lecke a románoktól GÁLZSOLT A román kormány sebtében és suttyomban egy sürgősségi kormányrendelettel úgy módosította a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást, hogy gyakorlatilag amnesztiát szavazott meg a politikusi kasztnak és legfőképp saját magának a korrupciós ügyekben. A szocdem-liberális Grindeanu-kormány rövid ténykedése tipikusan kelet-közép-európai sztori. A tavaly decemberi választásokon nagyon alacsony (40 százalék alatti) részvétel mellett a választók legnagyobb csoportja nagyon jó eredménnyel (46%) visszaemelte a hatalomba a szociáldemokratákat (PSD), a legkorruptabb, többször leszerepelt pártot. A kormány megalakulása után nem vesztegette az időt, hozzálátott a legfontosabb probléma kezeléséhez. No ne a szegénységre, kivándorlásra, az infrastruktúra elmaradottságára stb. tessék gondolni, a román politikai elit nagy részének, és különösen a PSD-nek a legfőbb problémája egy betűszóban összegezhető: DNA. A román Országos Korrupcióellenes Ügyosztály, amely sorra indított és zárt le sikeresen vizsgálatokat, korrupciós ügyeket, korábbi és aktív kormányfőket, minisztereket, parlamenti képviselőket, polgármestereket, vezető hivatalnokokat ítéltek el, többen rács mögé kerültek, főként a PSD-ből. Valahogy le kellett tehát állítani a politikai kontroll alól kiszabadult igazságszolgáltatást. Csakhogy a DNA túl népszerű Romániában és külföldön egyaránt, vezetőjét, az energikus Laura Codruta Kövesit (eddig) nem sikerült se félreállítani, se diszkredi- tálni, a nyílt támadást ezért nem vállalta a kormány. Ehelyett január végén váratlanul hozott egy sürgősségi rendeletet, például úgy változtak a szabályok, hogy nem indítható büntetőjogi eljárás hivatali visszaélések esetén, ha az okozott kár nem éri el a 200 000 lejt (kb. 44 ezer euró), az ennél magasabb összegeknél is csökkent a kiróható maximális büntetés hét év szabadságvesztésről három évre, az elévülés határát pedig levitték nyolcról öt évre. Közben az egészet szépen becsomagolták abba a magyarázatba, hogy az alkotmánybíróság által több ponton alkotmánysértőnek ítélt Btk.-t úgyis módosítani kell, a román börtönök meg különben is túlzsúfoltak, emiatt az ország súlyos büntetéseknek néz elébe. Emellett elhúzták a mézesmadzagot is választók előtt (nyugdíjak, közalkalmazotti bérek, ösztöndíjak emelése) és a kritikákra reagálva nem maradt el a szokásos régiós folklórból jól ismert visszatámadás sem: az ellenzők Soros-bérenc külföldi ügynökök és fizetett tüntetők. Az ellenzék persze rögtön lecsapta a magas labdát, az elnökkel és a DNA-val egyetemben rámutatott, hogy a törvénymódosításokkal gyakorlatilag ellehetetlenül a korrupció elleni harc, hogy a 200 ezer lejes határ gyanúsan közel van a PSD-elnök Liviu Dragnea ellen folyó ügyben szereplő összeghez, és hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt a 27 ezer elítélt közül 2300-2500-nak ígért kormányzati kegyelem oda vezethet, hogy főleg az elítélt PSD-s politikusok fognak idő előtt szabadulni. Szóval eddig tipikusan kelet-közép-európai sztori. Csakhogy a román társadalom kisebb, de igencsak népes része, főleg a városi, értelmiségi, középosztálybeli, nem PSD-szavazó réteg az 1989-es romániai forradalom óta a legnagyobb tömegtüntetetésekkel válaszolt, a népszerű elnök, Klaus Iohannis is demonstratíve felkereste a tüntetést, és a kormány pofátlanságán kiakadt több százezernyi dühös ember végül csatát nyert. A kormány visszavonta a rendeletet, a háború azonban még korántsem ért véget, és a kormány aligha mond le, ahogy azt a tüntetők követelik. Románia ezzel a független és hatékony korrupcióellenes ügyosztály mellett újabb precedenst szolgáltat Ká-Európának: a kormányzati akaratnak még a politikai kisebbség is megálljt parancsolhat, ha tömegesen vonul az utcára. Persze a politikai tapasztalat azt mondatja: majd meglátjuk, de a példa mégiscsak létezik és a régiónak jót tenne, ha ragadós lenne. Izraeli földgáz mérsékelheti Európa energiafüggőségét Oroszországtól Az egymással vitatkozó földgáztermelő országok a Földközi-tenger keleti medencójében nagyot nyerhetnek együtt - ezt hangsúlyozta az amerikai kUlügy korábbi energiaügyi megbízottja a Bloomberg gazdasági hírügynökségnek. Amos Hochstein szerint az Egyesült Államok diplomáciája sokat tett azért, hogy Izrael és Törökország kibéküljön. Ugyanígy támogatja Washington Ciprus két részének egyesülését. A tét óriási: a Földközi-tenger keleti medencéjében a U.S. Geolo- gical Survey becslése szerint nagyobb földgázkészlet van, mint az Egyesült Államokban. Mások mellett az ExxonMobil is igen aktív a kitermelésben. Főnöke nagyon sokáig az a Rex Tillerson volt, aki az Egyesült Államok új külügyminisztere. Washington törekvése pedig nem más, mint Európa energiafüggőségének csökkentése Oroszországtól - hangsúlyozza a Bloomberg. Áz orosz földgázszállítások meghatározóak az EU számára. A földgáz 37,5 százaléka Oroszországból érkezik, a második Norvégia 31,6 százalékkal. A Földközi-tenger keleti medencéjében kitermelt földgáz ezen drámai módon változtatna, csak éppen ehhez össze kellene fogniuk az érintetteknek, hiszen a csőhálózat kiépítése dollármilliárdokba kerül. A leglogikusabb útvonal az lenne, ha az izraeli földgázmezőkről a vezeték Ciprusig tartana, és onnan ágazna el Görögország, illetve Törökország irányába. Ezért olyan fontosak a két Ciprus újraegyesítéséről folyó tárgyalások. Egy olyan amerikai diplomata sürgölődik a török földgázügyekben, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Azerbajdzsánban. Matthew Byrza annak idején a Nabucco-vezeték ügyében volt aktív, most a török Turcas Petrol nemzetközi igazgatója. Tárgyaló- partnere Ankarában nem más, mint Erdogan elnök veje, ő ugyanis a török energiaügyi miniszter. Törökország jelenleg Oroszországból importál földgázt, de szeretné csökkenteni függését Moszkvától, amely évszázadok óta stratégiai ve- télytárs a térségben. A földgázdiplomácia tehát nagyon fontos lehet valamennyi résztvevő számára - hangsúlyozza a Bloomberg. Izrael, Egyiptom, Törökország és Ciprus nagy pénzt nyerhet. Az Európai Unió csökkentheti a függését az oroszoktól. Ez az Egyesült Államok célja is, arról nem is beszélve, hogy az ExxonMobil is benne van az üzletben. (hvg) FIGYELŐ Veszélyesebb, mint egy kannibál dada Az Adevarul című román lap szerint Románia zsákutcába került, pedig mindenki tudta, hogy a 28 éve visszaeső a szociáldemokrata PSD párt, ha egyedül marad hatalmon, veszélyesebb, mint egy kannibál dada. Az a sok ember, aki most utcára vonult, megtakaríthatta volna ezt a dühöt és tehetetlenséget, ha vette volna a fáradságot, és decemberben elmegy szavazni. A lap Nincsenek politikusaink, nincsenek pártjaink című írása szerint Románia legnagyobb problémája, hogy politikus társadalma jórészt korrupt, faragatlan, felelőtlen, öntelt és buta emberekből áll. Liviu Dragnea normális körülmények között legfeljebb egy ravasz kaszinótulajdonos lehetne, nem pedig a legnagyobb kormánypárt vezetője, de az ellenzéki pártokban sem jobb a helyzet, így bármennyire is reményteli a civil öntudat újjáéledése, nincs kivel helyettesíteni a hitelvesztett politikusokat. A Romania Libera vezércikkében azt írta, a PSD párt választásokon nyert jogot a kormányzásra, de meg kell értenie, hogy nyugdíjemelésre kapott felhatalmazást, nem pedig arra, hogy maffiastílusú kiváltságokat biztosítson korrupt politikusai számára. A Hotnews.ro azt írta, nem szabad a válságot tovább nyújtani az előrehozott választások meggondolatlan erőltetésével. Úgy véli, a Grindeanu-kormány eljátszotta hitelét, hatalmával visszaélve törvényerőre próbálta emelni a rablást, ezért mennie kell, de a PSD mint párt a decemberi választásokon aratott nagyarányú győzelmével felhatalmazást nyert a kormányzásra, amelyet Grindeanu és Dragnea nélkül folytatnia kell. (MTI)
