Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-06 / 30. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2017. február 6. KULTÚRA I 7 Whisky sarki jéggel Luc Jacquet dokumentumfilmje Claude Lorius glaciológus kutatóútjait eleveníti fel Kialakult A Dal 2017 elődöntője TALLÓSI BÉLA Hidegrázós film az Ég és jég között. Ritka élmény nézőként úgy bejárni a Déli-sarkot, ahogy Luc Jacquet kamerája teszi lehetővé, Claude Lorius glaciológus kalauzolásával. Ebben az opusban a jég és a hó világában nem a kalandot keresi egy mindenre elszánt expedíció, hanem a globális felmelegedés okaira próbál magyarázatot találni - emberpróbáló, „jégkemény" körülmények között - a jeles tudós és szakembercsapata. Claude Lorius nyolcvankét évesen vezette el a nézőket egykori kutatásainak helyszíneire (Fotók asfk) Luc Jacquet a híres „pingvinpász- tor”, akinek a legtöbb filmjében - eb­ben is - feltűnnek a pingvinek. Itt egy bátor példány épp egy szál cigarettá­val ismerkedik, körbe-körbe bökdösi a csőrével, mintha gyanús lenne neki, hogy azt nem eszik, hanem szívják. A francia rendező Pingvinek ván­dorlása című 2005-ös munkáját az amerikai filmakadémia is jutalmazta; megkapta a legjobb dokumentumfil­mért járó Oscart. Megrögzöttség, szakmai szeretet és a természet iránti rajongás kell(ett) ahhoz, hogy olyan képsorok láthassanak napvilágot a császárpingvinek költéséről, áttelelő közösségeiről, mint amilyet Luc Jac­quet és stábja rögzített A filmes ezúttal is az Antarktisz jégsivatagába viszi nézőit, de nem egyszeri úttal. A glaciológia, vagyis a jéggel, az eljegesedéssel kapcso­latos természeti jelenségekkel fog­lalkozó tudomány egyik legelismer­tebb képviselője, Claude Lorius avatj a be a nézőket az életművébe, az örök jég birodalmában folytatott ku­tatásaiba és annak eredményeibe. A narrátori szerepben élvezetesen me­sél útjairól, munkásságáról úgy, hogy közben egyre többet megtu­dunk arról a veszélyről, amely az üvegházhatás következményeként fenyegeti bolygónkat. Őt magát a véletlen (vagy a sors ke­ze) irányította és ébresztette rá az öt­venes évek végén arra, mi minden ol­vasható ki a jégből, pontosabban a szilárd halmazállapotú (megfagyott) víz rétegeiből (ha még pontosabbak FILMKOCKA Ég és jég között ■ Eredeti cím: La glace et le ciel ■ Szlovák dm: Nebo a ľad ■ Francia dokumentumfilm, 2015, 89 perc ■ Rendező: Luc Jacquet ■ Forgatókönyvíró: Luc Jacquet ■ Operatőr: Stéphane Martin ■ Zene: Cyrille Aufort ■ Narrátor: Claude Lorius A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. akarunk lenni a rétegekből nyert kris­tályokból, de a részletek derüljenek ki a filmből). A pohár whiskybe tett sar­ki jégdarabból felszabadult légbubo­rékok ébresztették rá Claude Loriust, hogy a jégbe fagyott gázok elegye az atmoszféráról hordoz árulkodó in­formációkat. Ez indította el a tudóst arra, hogy fúrásokat végezzen az örök jég birodalmában, mert a mélyréte­gekből nyert jégfuratok légbuboré­kaiban lévő széndioxid-koncentráció földtörténeti korok éghajlati viszo­nyairól, a klímaváltozásról nyújt in­formációkat. Mindazt, amit az idős klímakutató narrációjában felidéz, a rendező archív mozgóképanyaggal támasztja alá. A filmes eszközökkel rekonstruált, a klímakutatásnak szentelt életűiből a néző nemcsak a tudományos vizsgálatok momentu­mait ismerheti meg, hanem a tudósok emberi arca is feltárul. Sőt a kor - ki­emelten a 60-as-70-es évek - társa­dalmi, politikai eseményeiről, a tech­nikai fejlődésről is beszámol a film. Érintve a hidegháborús viszonyokat is, melyek - a dokumentáló kockák tanúsága szerint - a „hideg kontinen­sen” cseppet sem éreztették hatásu­kat: a szovjet Vosztok kutatóállomá­son amerikai szakemberek is segítet­ték a francia csoportot. Az Ég és jég között archív doku­mentumanyaggal a téma legnagyobb szaktekintélyétől tár elénk képet a globális felmelegedésről. Erősen hat az érzelmekre is az összekötő film­anyaggal, a zenével, az előadásmód­dal és a természeti képekkel. A HAZAI KÖNYVTERMÉSBŐL Fólmúltunk antihősei „A drámai szöveg mindig kétszer születik meg. Először akkor, amikor megúják és/vagy kiadásra kerül. Ahogy most ezek a drámák is. Má­sodszor pedig akkor, amikor el­játsszák őket. Mindkét megszületés nagyon fontos, de mivel tájainkon, meg - tartok tőle, hogy - másutt is, elég kevesen olvasnak drámát, így a második megszületés a fontosabb” - kezdi Soóky László A kóklerek for­radalma című drámakötetéhez írt előszavát Kiss Péntek József. Soóky László, akit jó ideig elsősorban úgy ismerhettünk, mint aki ír a színház­ról, az utóbbi időben bizonyította, hogy a színháznak is képes írni. Túl van azon a bizonyos második meg­születésen is, hiszen az öt drámai szöveget tartalmazó könyv utolsó darabja, A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd című derűs szomorú­játék a színpadon is életre kelt Benkő Géza előadásában. A további négy ma még csak olvasható; fanyar me­sék a kisebbségi sorsról, az elkótya­vetyélt rendszerváltásról, értelmisé­giekről és faluközösségekről... „A kisebbségi sorsban nincs semmi he­roikus. Szeretnénk azt hinni, hogy misszió a mienk, s mi egytől egyig mindannyian hősök vagyunk, de az az igazság, hogy csak elszenvedői vagyunk a történet játszmáinak, s nem alkotói. A hősök döntéseket hoztak(nak), melyekkel kilépve a sodródásból, megváltoztatták saját sorsukat; másokét is. A túlélés nem hőstett. Ráadásul a szlovákiai ma­gyar közösség túlélési mechanizmu­sa nem drámai, mellőzi a teátrális nagy gesztusokat, a világmegváltó felismeréseket, a merész és forradal­mi kiállásokat” - ezt Varga Emese dramaturg úja a kötet utószavában, hogy tudjuk, merről közelítsünk Soóky drámai világához. Soóky László: A kóklerek forra­dalma. Media Nova M, Duna- szerdahely, 2016.184 oldal. Átlátni az osztályt Bodnár Gyula 1968-tól publikál a szlovákiai magyar lapokban: közel két évtizeden át volt az Új Szó kul­turális rovatának szerkesztője, majd a Nap, a Csallóköz, a Katedra ha­sábjain olvashattuk cikkeit, recen­zióit. Eddig hét önálló publicisztikai kötete jelent meg -tárcák, kis- esszék, karcolatok, jegyzetek, ri­portok -, a nyolcadik irodalomtör­téneti oktatási segédlet, melyet Tóth Lászlóval közösen írt és állított össze a második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom­ról. Friss, Hátsó pad című könyve ismét publicisztikai válogatás, a fülszöveg tanúsága szerint „a tágabb értelemben vett pedagógia - gyerek, szülő, család, iskola, pedagógus, társadalom - gyakran gubancokkal teli »udvarában« született írásaiból” kínál egy csokorra valót. A címhez annyit fűz magyarázatként a szerző: az iskolában a hátsó pad jó tanuló­nak, rossz tanulónak egyaránt kitűnő hely, ahonnan be- és átlátható az egész osztály; nem mellesleg pe­dig, függetlenül a kötelező felada­toktól, az a hely, ahol írni is lehet. És persze az is a történethez tartozik: az itt és most együtt közre adott írások eredetileg Bodnár Gyula azonos című rovatában jelentek meg a Ka­tedrában. A legkorábbi 1993-as da­Bodnár Livii in HÁTSÓ PÁD tálású, a legfrissebb 2010-es. Az évszámok tulajdonképpen egy szempontból érdekesek: a Hátsó pad írásai azt bizonyítják, egyáltalán nem törvény-szerű, hogy a publi­cisztika gyorsan veszít az érvényes­ségéből, a hiteléből. Ha a szerző jó szemmel talál rá az emberi történe­tekre - hol egy amerikai sajtótermék címlapján, hol egy családi emléket felelevenítve leli meg gondolatai támpilléreit-, és emberi hangon szólítja meg olvasóit, akkor hosszú ideig a mának beszél. Bodnár Gyula: Hátsó pad. ART- Danubius, 2016.176 oldal. Budapest. Radics Gigi nyerte A Dal 2017 harmadik, utolsó vá- logatóját szombaton. A zsűri döntésével még Pápai Joci, Tóth Gabi és Freddie Shuman feat. Lotfi Begi, Zävodi + Berkes Oli­vér, valamint a The Couple, a té­vénézők szavazataival a Soul- wave jutott tovább az elődöntő­be a közmédia showműsorában. Az elődöntőbe már korábban bejutott a Leander Kills, a Roma Soul, Singh Viki, a Spoon 21, Henderson Dávid, Benji, a Kál- lay Saunders Band, Kanizsa Gi- na, a Peet Project, Chase, a Mrs Columbo és Szabó Ádám. A Dal 2017 elődöntőit pénteken és szombaton rendezik meg. A feb­ruár 18-i döntőbe nyolc produk­ció jut, a győztes képviseli Ma­gyarországot az idei, immár 62. Eurovíziós Dalfesztiválon május 9. és 13. között az ukrán fővá­rosban, Kijevbén. (MTI) 2016 legjobb rendezője (Képarch) Damien Chazelle-t díjazták a rendezők Los Angeles. A 32 éves Da­mien Chazelle-t találta 2016 leg­jobb rendezőjének az Amerikai Rendezők Céhe (DGA), tovább javítva a Kaliforniai álom című musical esélyeit az Oscar-gálán. A DGA díjazottjai a tapasztala­tok szerint jó eséllyel gyűjtik be az Oscart is, a rendezőcéh választá­sai hatással vannak az amerikai filmakadémia tagjainak szavaza­taira. A múlt év legjobb doku­mentumfilmesének Ezra Edel- mant választották, akinek O. J.: Made in America című műve ugyancsak szerepel az Oscar- jelöltek között. A legjobb első­filmes rendező díját az ausztrál Garth Davis, az Oroszlán (Lion) rendezője nyerte el a szombat esti Los Angeles-i gálán. (MTI) r Újra Pozsonyban a Finetuning Pozsony. A szeptemberi hazai díszbemutató után első ízben lát­ható Pozsonyban az Ifjú Szivek Táncszínház és a Dusán Hégli Company nagy sikerű előadása, a Finetuning: az érdeklődők febru­ár 14-én 19 órai kezdettel tekint­hetik meg a Hviezdoslav Városi Színházban. A férfi és nő, a klasszikus zene és a néptánc, a hagyomány és az újszerűség vi­szonyára reflektáló koncertko­reográfiával az Ifjú Szivek tavaly nyáron meghódította a Festival Off ď Avignont, három hét alatt 22 előadást tartva a dél-francia­országi városban. Pozsonyban eddig csak egyszer láthatta a kö­zönség az előadást. (ú).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents