Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-01 / 26. szám, szerda
2 I KOZELET 2017. február 1.1 www.ujszo.com Mától a gépkocsi átíratásáért is fizetünk Eddig a használt autók vásárlásakor nem kértek regisztrációs díjat, februártól már fizetni kell (Ján Krošiák felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Mátéi változik a gépjárművek regisztrációs díja. Tény, hogy sok esetben az illeték csökken, viszont az államnak gyakrabban fogjuk fizetni - nemcsak az autó vásárlásánál, hanem minden átíratásnál is. _ A változásokat tavaly ősszel fogadta el a parlament Peter Kažimír pénzügyminiszter javaslatára. A mától érvényes új rendszer szerint a regisztrációs díjat már nemcsak az autó teljesítménye alapján fogják kiszámítani, hanem figyelembe veszik a korát, illetve azt, hogy mennyire környezetbarát, tehát hogy rendelkezik-e áram- vagy más alternatív meghajtással. 33 euró marad A pénzügyminisztérium lapunk kérdésére elárulta, a változás egyetlen célja az volt, hogy igazságos legyen a regisztrációs díj kiszámítása. „A gépjármű-tulajdonosoknak nincs miért aggódniuk, ugyanis a regisztrációk 70 százalékánál nem történik semmilyen változás, 16 százalékban az illeték csökken. 80 kW teljesítményig ráadásul, függetlenül attól, hogy új, használt vagy külföldről behozott gépkocsiról van szó, az illeték 33 euró marad. Az autó eladásánál szintén sok esetben csökken majd az illeték” - állítja a pénzügyminisztérium. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint csak és kizárólag az illeték kiszámításának módszere változik, a gépjárművek regisztrációja viszont nem. Új autók Aki Volvo V40, Opel Astra vagy Škoda Octavia 1,4 TSI modellt akar venni, az mától kevesebbet fog fizetni. Olyan gépkocsikról van szó, melyek teljesítménye magasabb 80 kW-nál. Jelenleg a 80-176 kW teljesítményű autókért a tulajdonosok 167- től 1397 euróig terjedő illetéket fizetnek. Februártól ez az összeg 90-1250 euróra csökken. Lényegesen többet azok fizetnek, akik 176 kW-nál nagyobb teljesítményű autót vesznek. Nemcsak a luxuskategóriába tartozó szupersport Ferrari vagy Lamborghini regisztrációjáért kell többet fizetni, hanem például a Subaru WRX STI vagy a Škoda Superb 2,0 TSI bejegyzéséért vagy átíratásáért is. Eddig minimum 2047, maximum 2997 euró volt az illeték, újonnan már 2300-3900 euró lesz. A legolcsóbb Ford Focus ilyen erőforrással több mint 38 ezer euróba kerül. Kevesebbet kell majd fizetni a gázüzemű és a hibrid meghajtású gépkocsikért is, az illeték a rendes díjszabás fele lesz. A teljesen elektromos meghajtású autóknál a díj alsó határa számít, vagyis regisztrálásukért csak 33 eurót kell fizetni. Használt autókért is A regisztrációs illetéket mától az országban egyszer már bejelentett gépjárművek után is fizetni kell, az összeget az autó kora, tehát a gyártási éve fogja befolyásolni. Egy alapszabály lesz érvényes, mely szerint minél öregebb egy autó, annál alacsonyabb lesz a regisztrációs díj. Egy használt, ám egy évnél nem A regisztrációs díj új kocsira ► 80 kW-ig 33 euró ► 86 kW-ig 90 euró ► 92 kW-ig 110 euró ► 98 kW-ig 150 euró ► 104 kW-ig 210 euró ► 110 kW-ig 260 euró ► 121 kW-ig 360 euró ► 132 kW-ig 530 euró ► 143 kW-ig 700 euró ► 154 kW-ig 870 euró ► 165 kW-ig 1100 euró ► 176 kW-ig 1250 euró öregebb autóért a teljes értékű regisztrációs díjat fogják kiszámolni a rendőrségen, egy tízéves autó regisztrációs dija viszont pár euróra csökkenhet. Például egy 16 éves, 86 kW teljesítményű gépkocsi esetében ez a díj 5,40 euró lesz. A súlyosan egészségkárosodott személyeknek, úgy mint eddig, februártól sem kell illetéket fizetniük az autó regisztrációjáért. Több szakértő pont azért bírálta az új rendszert, mivel az az öregebb, sok esetben rossz műszaki állapotban levő autókat részesíti előnyben ahelyett, hogy az embereket arra motiválná, inkább új autókat vegyenek. Márciustól hatályos a „bölcsitörvény” í Jövő hónaptól már csak az viheti bölcsődébe gyermekét, aki dolgozik vagy nappali tagozaton tanul (Ján Krošlák-felvétele) RÖVIDEN Danko menesztené az ÚRSO elnökót Pozsony. Parlamenti határozattal akarja eltávolítani tisztségéből Andrej Danko (SNS) házelnök az Árszabályozási Hivatal elnökét, Jozef Holjenčíket. Az energiaárakat szabályozó intézmény vezetőjét a plénumban is meg akarja hallgatni, itt kellene elmagyaráznia, hogy miért emelkedett a rendszerszabályozási díj olyan nagy mértékben a közép-szlovákiai fogyasztók számára. Danko szerint az árak éppen ott emelkedtek, ahol a szolgáltatást biztosító cégben részesedése van a cseh EPH cégnek, amelyet tavaly adott el a J&T befektetői csoport Dániel Kŕetinský cseh vállalkozónak. A házelnök elismeri, hogy Holjenčíket nem válthatja le a parlament, de nyomást akar rá gyakorolni. Robert Fico kormányfő legutóbb azt mondta, hogy a hivatal működését kell elsősorban biztosítani, ami annyit jelent, hogy nem akarja meneszteni Holjenčíket. (ipj, TASR) Hamarosan dönt a Velencei Bizottság Pozsony. Márciusra készülhet el a Velencei Bizottság álláspontja az alkotmánybírók kinevezése, illetve nem kinevezése körül kialakult helyzetről - közölte Ján Mazák, Andrej Kiska államfő jogi tanácsadója, a bizottság tagjaival folytatott egyeztetést követően. Andrej Kiska hivatalba lépése óta négy jelölt kinevezését utasította vissza, mert alkalmatlannak találta őket a poszt betöltésére. A bizottság tagjai tanácskoztak Ivetta Macejkovával, az Alkotmánybíróság (AB) elnökével és Jana Baricovával az AB egyik bírájával is. A Velencei Bizottság álláspontja egyébként nem kötelező érvényű. (TASR, ie) Kiutasították Kotlebáákat Pozsony. Lucia Ďuriš Nicholso- nová azután küldte ki Marian Kot- leba ĽSNS pártjának képviselőit a tanácsteremből, miután nem voltak hajlandók eltávolítani felső ruházatukról a párt kitűzőjét. A januártól hatályos új házszabály alapján a képviselők nem viselhetnek ilyen szimbólumokat a plénumban. Az ülést vezető parlamenti alelnök felszólítására Kot- lebáék mosollyal reagáltak, a termet nem hagyták el. Az új házszabály értelmében a kiutasítás igazolatlan távolmaradást jelent, két igazolatlan távolmaradást követően a házelnök levonhatja a képviselők bérét. (TASR, ie) Jóváhagyták az egyháztörvónyt Pozsony. A parlament megtörte Andrej Kiska vétóját és elfogadta a vallásszabadságról szóló jogszabály módosítását, mely szerint márciustól szigorúbb feltételek mellett lehet csak bejegyezni új egyházakat Szlovákiában. Eddig 20 ezer, tavasztól viszont csak 50 ezer tagú egyházat jegyez be a belügyminisztérium. A beterjesztők állítják, a spekulatív szervezeteket akarják kiszűrni. A vitában viszont csak a muszlimokkal példálóztak a képviselők. (TASR, ie) IBOS EMESE A szülők, a bölcsődéket működtetők és Andrej Kiska tiltakozása ellenére a parlament megtörte az államfő vétóját, így az úgynevezett bölcsitörvény márciustól hatályba lép. Pozsony. Az államfő azért nem írta alá a törvényt, mert szerinte diszkriminálja a szülők és a gyermekek egy csoportját. A jogszabály alapján márciustól csak azok a gyermekek járhatnak bölcsődébe, akiknek szülei dolgoznak, illetve nappali tagozaton közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Ugyanez vonatkozik a gyermeksarkokra és a családi központokra is. A törvény a magánbölcsődékre, tehát azokra is vonatkozik, melyekben a szülők a gondozás teljes költségét térítik. „A jogszabály egyetlen minisztérium korlátolt látásmódjának megnyilvánulása” - érvelt Andrej Kiska, aki szerint a kisgyermekek gondozását és képzését nem lehet a szülők státusához kötni. A Ján Richter (Smer) vezette szociális minisztérium állítja, hogy a jogszabállyal a bölcsődék működését akarja szabályozni, és a kisgyermekes családokat kívánja segíteni abban, hogy összhangba tudják hozni a családi és szakmai életüket. A törvényt a Magánbölcsődék és Óvodák Šzôvetsége is bírálja, Šimona Petrík (független) képviselővel a hétvégén petíciót indítottak a jogszabály ellen, melyet több mint háromezren írtak alá. A szövetség elismeri, hogy szükség van a szabályozásra, de nem ilyen formában. Šimona Petrík szerint a törvény miatt jóval kevesebb gyermek számára lesz elérhető a bölcsőde, mert a magánbölcsődéket a bezárás fenyegeti. „Abszurdum, hogy az állam meg akarja tiltani a magánpénzből kiépített bölcsődéknek, hogy gondozzák azon szülők gyermekeit, akik a gondozás teljes összegét térítik” - mondta Petrík, aki bírálta azt is, hogy a törvény megalkotói nem gondolták végig az életkorra vonatkozó szabályozást. „A jogszabály alapján a gyermek csak hároméves koráig járhat bölcsődébe, viszont év közben gyakorlatilag lehetetlen férőhelyet kapni az amúgy is túlzsúfolt óvodákban” - magyarázta Petrík. Kifogásolta továbbá, hogy a tervezet kidolgozásában az oktatásügyi tárca nem vett részt. „Ennek eredménye, hogy a törvény értelmében a három éven aluli gyermekeket a bölcsődében nem kell képezni, miközben az állami óvodákban, ahova kétéves kicsik járhatnak, kötelező a kicsik gondozása. Petrík szerint a tárca csak az uniós források merítésére ügyelt. A jogszabály ugyanis új bölcsődék megépítését is szorgalmazza. A parlament szociális ügyi bizottsága tegnap lesöpörte az asztalról Andrej Kiska kifogásait; a vitában egyetlen koalíciós képviselő, Peter Antal (Híd) szólalt fel, polgármesterként azt állította, hogy az ellenzéki képviselők kifogásai alaptalanok.