Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-31 / 25. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. január 31. KÖZÉLET I 3 Sólymos: ilyen szmogra nem készültünk (TASR-felvétel) DEMECS PÉTER Pozsony. Ha beválnak a meteorológusok előrejelzései, akkor mától nyugatról kelet felé fokozatosan kitisztul a levegő, s a légkörben felgyülemlett, emberi egészségre veszélyes, úgynevezett PM10 finomszemcsós por eloszlik. Ennek ellenére legalább péntekig minél rövidebb időt töltsenek a szabadban ott, ahol legsűrűbb a szmog. Húsz éve nem volt annyira szennyezett a levegő az országban, mint idén januárban. Zsolnán, Rózsahegyen, Besztercebányán és Kassán volt tegnap legsűrűbb a PM10 részecskék koncentrációja a levegőben, az érintett városokban és környékükön belélegzésnél érezni lehetett a szennyezést. A fűtés szennyez A levegőt jelenleg nem a sűrű forgalom vagy a jelentős ipari termelés szennyezte, hanem a lakossági fűtés. A szmog, a levegőben levő porszemcsék a nehéz hideg levegő, az alacsony légnyomás és a gyenge légmozgás miatt nem tudtak távozni az alsó légrétegekből. A helyzet ma délutántól kezd fokozatosan javulni. „Délután Besztercebányán és környékén, majd a következő napokban fokozatosan az ország keleti régióiban is kitisztul a levegő. Mindez a csapadéknak és felélénkülő légmozgásnak köszönhetően” - nyilatkozta Ladislav Čáracký, a Szlovák Meteorológiai Intézet (SHMU) képviselője. Nem figyelmeztetünk Az elmúlt napokban váratlanul kiTegnap Kassán ilyen szmog volt „Az önkormányzatok erős szmog esetén már most is kitilthatják a településekről a leginkább szennyező, öreg dízelautókat." Sólymos László miniszter alakult szmog igazolta, hogy Szlovákia nem volt felkészülve arra, hogyan figyelmeztesse a lakosságot a kialakult helyzetre, az egészségkárosodás veszélyére - ismerte el tegnap Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter. „Míg például az árvízveszély esetén tökéletesen működik az önkormányzatok és a lakosság figyelmeztetése, a kommunikáció, az már nem teljesen egyértelmű, hogy kinek kell kit figyelmeztetnie, ha jelentősen romlik a levegő minősége” - mondta a miniszter. Már most is tilthatnak Bár az SHMU saját honlapján nyilvánosságra hozza a légkör minőségének mérési eredményeit, ám ezek az információk nem mindig jutnak el az önkormányzatokhoz. A tárca ezért a következő időszakban olyan intézkedéseket akar kidolgozni, amelyek javítanák a helyzetet. „Még nincsenek konkrét javaslatok, ez a helyzet most alakult ki, csak most fogjuk keresni a válaszokat a felmerült kérdésekre” - mondta Sólymos. Figyelmeztetett viszont, hogy az önkormányzatok egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően erős szmog esetén már most is kitilthatják a településekről a légkört leginkább szennyező, öregebb dízelautókat, vagy korlátozhatják ezen gépkocsik behajtását az egyes városrészekbe. Eddig egyetlen város sem élt ezzel lehetőséggel, ellentétben például Budapesttel, Prágával vagy Béccsel, ahol már nemegyszer korlátozták idén a személyautók forgalmát. Erős szennyezés A levegő minősége a szomszédos országokban is jelentősen romlott. Magyarország keleti régióiban a lakossági fűtés annyira szennyezte a levegőt, hogy a veszélyes PM10 porszemcsék koncentrációja a levegőben többszörösen túllépte a Budapesten mért kritikus értékeket. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Oszláron például a szállópor-szennyezés az egészségügyi határérték 667 százaléka, Miskolcon 616, Putnokon 536, Budapesten pedig 260. Az SHMU munkatársa szerint nehéz általánosítani, Európa mely országában vagy régiójában szennye- zettebb a leginkább a levegő. „Jelenleg csupán annyit állíthatunk teljes bizonyossággal, hogy egész Európában romlott januárban a helyzet, a levegő minőségét viszont az országok geográfiai adottságai miatt nem lehet összehasonlítani. Szlovákiában rengeteg a völgy és katlan, ahol könnyebben megmarad a lég- szennyezés, gyakori az alacsony légnyomás, Magyarország viszont síkságon fekszik s ritkán fordul elő, hogy az ország területének nagy részén napokon át megmaradjon a porfelhő” - pontosított Cáracký. Támogatást fizetnek A levegőszennyezés kiküszöbölése érdekében az ország történetében először lehet meríteni a Környezetvédelmi Alapból összesen tízmillió eurót arra, hogy a vállalkozók vagy ipari termelést folytató cégek kompenzálják a károsanyag-kibocsátást korlátozó technológiákra fordított kiadásaikat. A cégeknek a reális kiadások 80 százalékát fedezik az alapból. További tízmillió euróval fogják támogatni a középületek, mint például iskolák és kórházak hőszigetelését. Sólymos szerint nem kizárt, hogy a jövőben kompenzációt fizetnek majd azoknak, akik újra cserélik régi kazánjukat. Baj van az önkormányzati cégek átláthatóságával FINTA MÁRK A szlovákiai önkormányzati vállalatok átláthatóság tekintetében elmaradnak a hasonló cseh és magyar cégektől. Erre a Transparoncy International Slovensko (TIS) hívja fel a figyelmet, megjegyezve: ezeket a cégeket nem ellenőrzi a közvélemény, holott óriási összegekkel gazdálkodnak. A TIS megállapítását egy saját összehasonlító felmérés eredményére alapozza, mely során magyar, cseh és lengyel civilszervezetekkel a V4 tagországaiban működő 36 ön- kormányzati céget - minden tagországból 9-et - vizsgáltak meg. „Szlovákiában több száz állami és önkormányzati cég működik, a sajtó azonban csak ritkán foglalkozik botrányaikkal. Ezek a cégek a közszféra és a magánszektor határán mozognak, tevékenységükről így sokkal kevesebb információt hoznak nyilvánosságra, mint más állami, önkormányzati és regionális szervezetek vagy hivatalok” - úja a kutatáshoz kapcsolódó esettanulmányban Michal Piško, a TIS elemzője. Rámutat, a cégeket gyakran politikai jelöltek irányítják, és óriási pénzösszegeket kezelnek. A köztulajdonosi kontroll mellett működő cégek átláthatóságát vizsgáló 2015-ös TIS-listán a 81 legfontosabb állami, önkormányzati és megyei vállalatok összesen évi 9,5 milliárd eurót kezeltek, ami több, mint az állami költségvetés kiadásainak fele. A mostani összehasonlító tanulmányban vizsgált kilenc szlovákiai cég összesen 380 millió euróval gazdálkodik. A nyitrai szemét A kutatás során száz százalékig városi tulajdonban lévő vállalatokat vizsgáltak, melyek az országok különböző fejlettségű régióiban működtek, árbevételük meghaladta a 4 millió eurót. Elsősorban a városi közlekedéssel, valamint a víz- és hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek kerültek górcső alá. A szervezetek a cégek honlapján nyilvánosságra hozott adatokat vizsgálták tíz, a nyilvános ellenőrzés szempontjából kulcsfontosságú kategóriában, mint az információkhoz való hozzáférés, a közbeszerzések, a vagyongazdálkodás, vagy épp a vállalati integritás. Minden kategória 10 százalékot nyomott a latban. Az összesítésben a szlovák cégek 30,5 százalékos átlagteljesítménnyel a harmadik helyen végeztek a csehek (41,4 százalék) és a magyarok (40,6 százalék) mögött. A legrosszabb eredményt a lengyel cégek érték el, a lehetséges pontok mindössze 24,3 százalékát ér. A vizsgált cégek közül a prágai közlekedési vállalat a legátláthatóbb, 60,4 százalékot szerezett. A második helyen a budapesti Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzett 59 százalékkal, a harmadik a pozsonyi közlekedési vállalat 54,17 százalékkal. Az első 10 cég közé nem került be lengyel vállalat. Szlovákiának a lista legvégén is van képviselete: a 34. helyen a nyitrai városi szemétszállító cég végzett, honlapjukról szinte semmit sem lehet megtudni a cég működéséről - mindössze 11,17 százalékot szerezett. A nagyobb - jobb A TIS szerint a szlovákiai önkormányzati cégeknek elsősorban az információk hozzáférhetővé tételén, és a közbeszerzések területén kell többet teljesíteniük. A cseh és magyar cégeknél átláthatóbb ugyanakkor a vagyongazdálkodásuk és az etikai szabályozásuk, kifejezetten erős oldaluk pedig, hogy a törvény szerint kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk a megkötött szerződéseiket. A szlovák mintában a legjobban a pozsonyi közlekedési vállalat teljesített. Michal Piško szerint ugyan több területen kifejezetten jó gyakorlatot tapasztaltak a vállalatnál, ugyanakkor még így is csak az elérhető pontszám valamivel több mint felét szerezték meg, így van hol javítaniuk. Nem hozzák például nyilvánosságra a könyvvizsgálatok eredményeit, sem a vállalat teljesítménymutatóit. A cég honlapján az egyes menedzserek életrajza illetve fizetésük sem szerepel. A TIS felhívja a figyelmet arra is, hogy a cégek mérete és átláthatósága között összefüggés tapasztalható. A nagyobb cégek általában jobban odafigyelnek az információk nyilvánossá tételére, mivel egyrészt több emberük van erre, másrészt nagyobb a nyomás rajtuk az újságúók, a civilszervezetek illetve a nyilvánosságrészéről. A pozsonyi közlekedési vállalat a legátláthatóbbak között. (Jozef Jakubčo felvétele)
