Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-05 / 4. szám, csütörtök
KÖZÉLET 2017. január 5. I www.ujszo.com Az állam költségére fordíttathatnánk Pozsony. Akár már idén ismét az állam állhatja a különböző peres ügyek fordítási költségeit. A különböző írásos bizonyítékok fordítási költségeit korábban is az állam állta, ám a polgári jogi eljárásról szóló törvény, a polgári nem peres eljárások törvény- könyve és a közigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása, melyek 2016 júliusában léptek hatályba, az írásos bizonyítékok államnyelvre fordításának költségeit az államról az érintettekre hárította. A problémára elsőként az MKP figyelmeztetett. Az igazságügyi tárca elismerte a nyelvi jogok terén történt visszalépést, deaLuciaŽitňanská(Híd) vezette minisztérium ősszel az új jogszabályok kiértékeléséhez kötötte azok módosítását. Most hidas képviselők egy csoportja terjesztette be a parlamentbe a módosító javaslatot. Gál Gábor, a Híd frakcióvezetője szerint már az idei első tanácskozáson napirendre kerülnek a módosító javaslatok, melyek pusztán technikai jellegűek, és a fordítás költségeit ismét az államra hárítják. „Koalíciós egyezség van a módosító javaslatról” - mondta Gál, aki szerint nem lesz gond annak jóváhagyása. Olyannyira optimista, hogy szerinte akár már áprilisban jogerőre emelkedhet a módosító javaslat. „Ettől azonban sokkal fontosabb, hogy valóban éljünk ezekkel a jogainkkal” - zárta a Híd frakcióvezetője. (ie) 242 halálos áldozat volt tavaly az utakon Maradnak Háromfrontos magyar háború Balesetek számokban ► Tavaly 242 ember halt meg az utakon; 128 saját hibájából, 114 halálátmás okozta. ► 2015-höz képest héttel kevesebb gyalogos, négygyei kevesebb kerékpáros és tizenhárommal kevesebb gyalogos halt meg. ► A 71 elgázolt gyalogosból 51-et községben ütöttek el. ► 2015-höz képest 3596-kal, 126 255-re nőtt a regisztrált motorkerékpárok száma és hattal kevesebb motoros halt meg az utakon (23). 007 gépjármű volt. Tíz év alatt a sofőrök száma is emelkedett, több mint 700 ezerrel a jelenlegi 3 466 023-ra. Hol a határ? S bár Gašpar elismerte, hogy lassan elérjük a határt, amelytől - tekintettel az úthálózat minőségre és a gépkocsik számára - jobb baleseti mutatókat nem nagyon lehet majd elérni, az év első felében mégis kidolgoznak egy közlekedés- biztonsági koncepciót, melynek egyetlen célja az lesz, hogy 2020-ig 172-re csökkentsük a közúti balesetek során egy évben elhunyt személyek számát. Kotleba járőrei Pozsony. Hatástalan lehet Lucia Zitňanská (Híd) vezette igazságügyi minisztériumnak a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt vasúti járőrei ellen kidolgozott törvénymódosítás, amely januárban emelkedett jogerőre. Az ĽSNS tagok továbbra is probléma nélkül járőröznek a vonatokon. Gyakorlatilag nem is tudják kitiltani őket, hiszen jegyet váltanak, vagyis ugyanolyan utasnak számítanak, mint más. Másrészt, ha be is avatkoznának valamilyen rendbontásba az gyakorlatilag minden állampolgár alkotmányos joga. Ez utóbbival érvelt például a köz- szolgálati RTVS-nek Milan Mazurek, az ĽSNS parlamenti képviselője hozzátéve, hogy ilyen esetben azonnal értesítenék a rendőrséget is. A párt szimpatizánsai az általuk leg- problémásabbaknak ítélt vonalakon. „Zöldjárőröknek” is nevezik őket, mert az ĽSNS lógójával ellátott zöld ruházatban járőröznek, amely viszont nem minősül egyenruhának. Az igazságügyi tárca szerint a törvény- módosítással a tárca jogi keretet teremtett a szabályozásnak, a vasút és a rendőrség feladata, hogy betartassa az új szabályokat. Az állami vasúttársaság azt állítja, csak az utasok panaszára reagálva tilthatják ki az ĽSNS járőröket a vonatokból, (ie, RTVS) nyába, és olyan lépésekre szánja el magát, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak a párt berkein belül: a magyarországi zsidóság kapcsán például saját törzstagjait regu- lázta meg. Vona arra számít, hogy miközben a látszólagos mérséklődés mellett képes lesz megtartani a 2010 előtti szavazói magot, amire a párt épült, a retorika enyhítésével, és azt sugallva, hogy a Jobbik képes lehet kormányzásra, akár a kiábrándult baloldali szavazók egy részét is elviheti. A radikális, szélsőjobboldali párttagok, valamint a szavazók egy része azonban már most zúgolódik. Nagy kérdés, hogy ők megma- radnak-e a Jobbiknál, elviszi-e őket a Fidesz, vagy esetleg a Vona által leépített, egykor vezető szélsőséges politikusok alapítanak egy új, a Jobbiknál radikálisabb pártot. A Fidesz célja A Fidesz ugyanakkor a legkomolyabb ellenfelének jelenleg a Jobbi- kot tekinti, és tavaly kiépített sajtóján keresztül - beleértve a TV2-t és az új onnan alapított bulvárlapokat - már hónapokkal ezelőtt komoly lejáratókampányt indított Vona ellen, összemosva őt Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével, vagy vélt homoszexuali- tását feszegetve - s ez 2017-ben valószínűleg csak fokozódni fog. Az Index elemzése szerint a Fidesz célja ezzel az, hogy a régi jobbikosok fel- ismeijék, hogy a pártban identitás- váltás zajlik, s jobban teszik, ha elhagyják pártjukat. A Jobbik szavazóinak 40 százaléka márpedig a Fi- deszre szavazna Vonáék után. FINTA MÁRK Budapest. A Fidesz munkáját jelentősen segíti a 2018-as választásokra való felkészülésben, hogy az ellenzék nem találja a saját arcát. Elsődleges célpontjuk a hazai politikában a Jobbik lesz, a háború pedig már el is indult. A tavalyinál jobb baleseti mutatókat csak 2013-ban és 1989 előtt sikerült elérni, bár a rendszerváltás előtt még lényegesen kevesebb autó közlekedett az utakon. 2016- ban jelentősen csökkent az ittas gépjárművezetők okozta balesetek száma is, az utakon összesen 242 ember halt meg. Pozsony. A pozitív eredményeket a rendőrség azzal magyarázza, hogy sikerült több új sztrádaszakaszt átadni, a rendőrök gyakrabban ellenőriztek a balesetveszélyes szakaszokon és több rossz állapotban levő alacsonyabb rendű utat is sikerült megjavítani. Az autósok veszélyben A közúti forgalomban tavaly is az autósok voltak a legnagyobb kockázatnak kitéve, 136 áldozat ugyanis gépkocsiban ült. Pozitív eredmény, hogy kevesebb kerékpáros, gyalogos és motorkerékpáros halt meg. S bár kilenc gyalogossal kevesebb halt meg, mint 2015-ben, 69 százalékuk rossz látási viszonyokban, sötétedéskor vesztette életét, főként azért, mert sötét öltözékben közlekedett az út szélén. A legtöbb balesetet - mint minden évben - tavaly is a sofőrök figyelmetlensége okozta. A második leggyakoribb ok a gyorshajtás, a harmadik pedig a közúti forgalom egyéb szabályainak megszegése. 2016 legtragikusabb hete a 37. volt, amikor tizenketten haltak meg balesetekben, ellenben két olyan hét is volt, a 10. és a 14., amikor egyetMint minden évben, tavaly is az elsőrendű utakon történt a legtöbb baleset (TASR-fotó) len halálos áldozat sem volt. A legtöbb karambol a Zsolnai kerületben történt, közlekedésbiztonság szempontjából a Zsolnai, a Nyitrai, a Zólyomi és a Korponai járás lett a legveszélyesebb. „Biztosak lehetnek benne, hogy idén ezekben a járások- banjóval több közúti ellenőrzés lesz” - mondta Gašpar. A legtöbb halálos kimenetelű baleset (103) az elsőrendű utakon történt, a legkevesebb pedig autópályán (7) és gyorsforgalmi úton (7). 22 millió euró bírságra Ami a bírságolást illeti, tavaly 22 millió eurót gyűjtött be a rendőrség szabálysértőktől, ami körülbelül ötödével kevesebb az egy évvel korábban begyűjtött összegnél. S bár a rendőrség nem tartja kizártnak, hogy bizonyos szabálysértésekért megemelik a bírságot, Robert Kaliňák belügyminiszter szerint az sem kizárt, hogy a kevésbé súlyos kihágásokért kevesebbet fogunk fizetni. A baleseti statisztikák tavaly minden egyes szempontból javultak, kevesebb karambol történt, kevesebb volt a súlyos és könnyű sérült is. „Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy az országban közlekedő gépkocsik és a sofőrök száma is folyamatosan emelkedik” - közölte Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány. Az elmúlt tíz évben egymillióval nőtt a regisztrált gépkocsik száma az országban; tavaly összesen 2 949 Orbánék jobb helyzetben vannak, mint Robert Fico pártja, a Smer volt a 2016-os szlovák parlamenti választás előtt. Ellenzékük megosztott és cselekvésképtelennek tűnik, a Fideszt pedig - bár a korábbi kétharmados többség jelenleg már inkább csak álom - a sokéves kormányzás és a botrányok sem viselték meg annyira, hogy veszélyben érezze a pozícióját. Azt a kényelmes pozíciót tudhatják magukénak, hogy a politikai folyamatokat jelenleg Magyarországon sokkal inkább a nemzetközi, európai események határozzák meg, mint a belső ügyek, ráadásul Orbán a külső kritikát is saját javára tudta fordítani otthon, ezzel kiegyenlítve a hazai botrányok miatti esetleges népszerűségvesztést. Ellenzéki előválasztás Az ellenzék ugyanakkor saját identitását keresi, válságát pedig mi sem jellemzi jobban, mint a tavalyi, sikertelen népszavazás utáni helyzet. A baloldal ugyan megpróbálta saját sikereként kommunikálni az Kövér László (középen) bajusz nélkül kezdte az új évet érvénytelen referendumot, ám igazi sikert ez sem hozott számára, és a Fidesz úgy tudott profitálni az ügyből, hogy a népszavazás után alkotmánymódosítási javaslata is elbukott. Összefogást ugyanakkor terveznek, hiszen 2017 őszén várhatóan közös előválasztást tartanak, amelyen kormányfőjelöltet keresnének. Mindazonáltal a szakértők szkeptikusak ennek sikerével kapcsolatban, egyrészt, mert a baloldal nem tudja elég hatékonyan prezentálni a témáit, másrészt, mert nincsenek igazi arcai, vezéregyéniségei, akik fel tudnák venni a versenyt Orbánnal. (Forrás: mediaklikk.hu) A baloldal ás a Jobbik Még a baloldali politikum sem teljesen biztos abban, jó irányba halad. Medgyessy Péter korábbi szocialista kormányfő például egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a kormányváltás 2018-ban csak akkor lehetséges, ha a baloldal összefog a Jobbikkal. A baloldali ellenzéki pártok vezetői azonban ezt az ötletet azonnal elvetették, hiába lenne rá hajlandóság régiós szinten. A Jobbik szintén kizárta az együttműködést a baloldallal, ám a baloldali szavazókra azért pályázik. Vona Gábor egyre tovább tolja a Jobbik szekerét a néppártosodás iráDEMECS PÉTER
