Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-04 / 3. szám, szerda

161 SPORT 2017. január 4. | www.ujszo.com Stfeštík nem vágyik vissza a cseh ligába SZABÓ ZOLTÁN Neve alapján kevesen hinnák, hogy Marek Stfeštík kiválóan beszól magyarul. Pádig így van. Az újonc Mezőkövesd 29 éves futballistája, aki egyszeres cseh válogatott, magyar állampolgársággal is rendelkezik. A 2007-es U20-as világbajnokságon eziistórmes cseh csapat kulcsembere több mint öt éve az NB l-ben rúgja labdát. A technikás középpályással Egerben beszélgettünk. Hogyan tanult meg magyarul? Édesanyám magyar nemzetiségű, édesapám pedig cseh. Magyar kör­nyezetben nőttem fel. Szüleim ké­sőbb elváltak, apám Prágában él. Miként kezdődött a pályafutá­sa? Szülővárosomban, Komáromban hétévesen kezdtem el focizni, majd 13 esztendősen Dubnicára kerültem. Tehetségesnek tartottak, mert a má- riatölgyesiek mellett a Slovan, az Inter és a trencséni klub is le akart igazolni. Nem éreztem magam a legjobban Dubnicán, magyar szár­mazásom miatt nehezen fogadtak be. Olyanokat kérdeztek tőlem, hogy Komáromban forintban kapják-e a fizetésüket az emberek, és ehhez ha­sonló képtelenségeket... Persze a pályán nem volt gond. Sokat jártunk csehországi tornákra, és 2003-ban a slováckói Synothoz kerültem, ahol egy szezont töltöttem. Ottlétem alatt a szövetség és a klub vezetőinek in­vitálására felvettem a cseh állam- polgárságot. Ezután a nem túl sikeres libe- reci kitérő következett. Tizenhét évesen kerültem az ak­kor nagyon erős Slovanhoz, ahol Stanislav Griga volt az edző. Olyan vetélytársakkal kellett megküzde- nem, mint Slepička, Došek és Hološko. Jobbára csak a fakócsa­patban szerepeltem, ezért fél év után a brünniekhez távoztam. Brünnben viszont hamar kulcs­ember lett. Remek időszakot töltöttem ott, velük írtam alá első profi szerződé­semet, ott lettem élvonalbeli játé­kos, Brünnben ismertem meg a fe­leségem, máig van ott lakásunk, oda járunk haza. Nagyon jól ment a já­ték, Petr Uličný edző alatt az előre­tolt ék mögött játszottam, de né­hányszor csatárként léptem pályára. Bekerültem az U19-es válogatottba, amellyel 2006-ban Európa-bajnoki bronzot szereztünk. A lengyelek, az osztrákok és a belgák ellen is beta­láltam, így három góllal én voltam a csapat legjobb góllövője. Kár, hogy az eldöntőben pechesen kikaptunk a skótoktól. Az Európa-bajnoki siker­rel kijutottunk a 2007-es kanadai U20-as világbajnokságra, ahol ha­talmas meglepetésre ezüstérmesek lettünk. A világbajnoki döntőben az ar­gentinokkal játszottak, Fenin góljával vezettek, de aztán Ag- Uero fordított. Hogyan emlékszik a vb-re? Fantasztikus élményekben volt részünk, Miroslav Soukup szövetsé­gi kapitány remek csapatot rakott össze. A fináléban pechesen kaptunk ki, Agüero a 86. percben lőtte a győz­tes gólt. Rajta kívül Zaráte, Romero, Di Maria és Banega is tagja volt az ar­gentin válogatottnak, amellyel a cso­portkörben gól nélküli döntetlent ér­tünk el. A negyeddöntőben a Piqué- vel és Matával felálló spanyolokat vertük, az elődöntőben pedig az oszt­rákokat győztük le. Mind a hét meccsen játszottam, és Panama ellen gólt is lőttem, bevarrtam egy szabad­rúgást. Kiváló kollektívát alkottunk, nem csoda, hogy Fenin, Šimunek, Mazuch, Suchý és Kalouda röviddel a világbajnokság után külföldre szer­ződött. Sajnos, engem nem engedtek el a brünniek, pedig rendkívül vonzó ajánlataim voltak. 2008 márciusában Dánia ellen még a Karéi Brückner által irányí­tott cseh válogatottba is bekerült. Rendkívül erős volt akkoriban a nemzeti csapat, óriási megtisztelte­tésnek tartom, hogy ha csupán egy­szer is, de felölthettem magamra a címeres mezt. Rendkívül nehéz volt abban a keretben megmaradni. Hi­hetetlen érzés volt Petr Čechnek ka­pura lőni, Küllemek szögletet rúgni, vagy Rosickývel egyérintőzni. De sorolhatnám a többieket is, vala­mennyien klasszisok voltak, Čech, Jól érzi magát Magyarországon Baroš és Šmicer nem véletlenül lett BL-győztes. Minden megmozdulá­sukon látszott, nagyon élvezik a fo­cit. De nem voltak sztárallűrjeik, újoncként kedvesen fogadtak, sö­rözni hívtak. Csak mosolygok azon, amikor arról cikkeznek Magyaror­szágon, hogy Dzsudzsák mekkora klasszis. Kollerék tényleg azok vol­tak, de Balázs szerintem csak NB I- es szintű futballista. Egy évvel később kölcsönjáté- kosként a Spartához került. Miért nem sikerült megkapaszkodnia a patinás klubnál? Főleg a súlyos sérülésem miatt, hiszen hét hónapig harcképtelen voltam az egyéves vendégjátékom során. A másik dolog az irreálisan magas vételáram volt, amely opció­ként szerepelt a kölcsönszerződés­ben. így mindössze öt bajnoki mér­kőzésen jutottam szóhoz. Pedig re­mekül kijöttem Jozef Chovanec edzővel, Repkával, Blažekkel, Kuc- kával és a többiekkel. Patrik Berger volt a legjobb barátom, aki az edzé­seken olyan dolgokat csinált a lab­dával, hogy csak ámultunk. Ezután visszamentem Brünnbe, ahol ka­tasztrofális szezonunk volt, és simán kiestünk. Akkor úgy tűnt; hogy a pozso­nyi Slovannál folytatja. Mi dön­tött a győriek javára? Nagyon közel voltunk a megálla­podáshoz a pozsonyi vezetőkkel, a cseh Karéi Jarolím volt akkor a Slo­van edzője, aki nagyon akart a csa­patába. Aztán jelentkeztek a győri­ek, és kedvezőbb ajánlatot tettek, előbb egy évre kölcsönbe kerültem az ETO-hoz, majd megvásároltak a brünniektől. Az is közrejátszott a döntésemben, hogy az NB I-ben (Somogyi Tibor felvétele) Marek Streštík Született: 1987. február 1-jén Komáromban Magassága: 188 cm Testsúlya: 80 kg Posztja: középpályás, csatár Klubjai: Komárno (1994-2001), Dubnica (2001-2003), Slovácko (2003-2004), Liberéc (2005), Brno (2005-2012) 99 meccs/15 gól, Sparta Praha (2009-2010) 5/0, Győri ETO (2011-2015) 63 /9, MTK (2015-2016) 22/5, Mezőkövesd (2016-) 18/4. Válogatottság: Csehország lx Sikerei: magyar bajnok (2012/13), 2. hely az U20-as vb-n (2007), 3. hely az U 19-es Eb-n (2006) technikásabb focit játszanak, mint Szlovákiában. Miként gondol vissza a Győr­ben eltöltött négy évre? Szép időszakot töltöttem az ETO- nál, főleg arra két és fél esztendőre gondolok, amikor Pintér Attila volt az edző. Megnyertük a 2012/13-as bajnokságot, nagy buli volt, mert harminc év után lett aranyérmes a csapat, egyszer másodikok, egyszer pedig harmadikok lettünk. Elhódí­tottuk a Szuperkupát, a Magyar Ku­pában pedig döntősök voltunk. Ak­kor született meg a kisfiam, Tobias, tehát az utolsó időszakot eltekintve csupa kellemes emlékeim vannak. A végén aztán egyik napról a másikra jöttek a problémák... A bajnoki címet eldöntő Fradi­val vívott meccsen összecsapott Leandróval, akinek eltört a lába. Hogy történt az eset? Ne haragudjon, erről nem akarok beszélni... Tavaly nyáron az MTK-hoz ke­rült, miként értékeli az ott eltöl­tött egy évet? László Csaba edző hívott a kék­fehérekhez, három évre köteleztem el magam. Úgy érzem, sikeres sze­zont zártunk, hiszen a negyedik he­lyen végeztünk. Hátrány volt szá­munkra, hogy stadionunk átépítése miatt nem hazai környezetben, ha­nem a Vasas-pályán fogadtuk az el­lenfeleket, és a szezon közben edző­csere is történt. Hogyan került Mezőkövesdre? Pintér Attila hívott, elmondta, nagy tervei vannak a csapattal, s szeretné, ha segítenék az újoncnak. Meggyőzött, ráadásul gyönyörű a stadion, jók a körülmények, így igent mondtam. A klub kivásárolt az MTK-tól, és három és fél éves szer­ződést kötöttem a mezőkövesdi klubbal. Örülök, hogy az őszi idényben a vártnál jobban szere­peltünk, azt viszont sajnálom, hogy az utolsó fordulóban megszakadt a veretlenségi sorozatunk. A jó fél­idei eredmény ellenére, a célunk változatlanul a bennmaradás kihar­colása. Az őszi szezon hajrájában csa­tárként szerepelt, most már ez lesz a posztja? Diallo sérülése miatt kerültem előre, várhatóan tavasszal ismét a középpályán kapok helyet. Ősszel négy gólt rúgtam, bízom benne, hogy a második felvonásban is legalább ennyiszer betalálok. Nem vágyik vissza a cseh ligába? Nem. Igaz néha felmerül ben­nem, hogy például simán beférnék a Spartába, de ez jelenleg utópia. Már megszoktam Magyarországot, jól érzem itt magam, csakúgy, mint a családom. Még hároméves szer­ződés köt Mezőkövesdre, aztán ki tudja, mit hoz a jövő. Remélem, hogy még jó pár esztendőt töltök a pályán. És ha valamelyik nívós bajnok­ságba hívnák? Reálisan nézem a dolgokat, nem hordok rózsaszín szemüveget, hu­szonkilenc évesen nem hiszek ben­ne, hogy szerződtet egy topligás csapat. Azt beszélik, Csehországban lé­nyegesen jobban keresnek a fut­ballisták. Igaz ez? A prágai Sparta és a Viktoria Plzeň játékosai biztosan, de a többi csa­patra nem ez a jellemző. Több mint fél évtizede az NB I- ben futballozik, már magyar ál­lampolgár is lehetne. Már három éve az vagyok. Ami­kor Pintér Attila volt a szövetségi kapitány, akkor lettem magyar ál­lampolgár. Már csak valami papíro­kat kellett volna elintézni, hogy sze­repelhessek a magyar válogatottban. De miután a mestert menesztették, a helyzet megváltozott, s az MLSZ- nek már nem sürgős a honosítási ügyem megoldása. Stfeštík (balról) az újonc mezőkövesdiek egyik legjobbja volt az őszi idényben (mezokovesdzsory.hu) Str... micsoda? Marek Stfeštík vezetéknevének kimondása komoly problémát okoz a magyarországiaknak. „Voltam én már Stretik, Stestik és Srestik is, ám kétszer egymás után sosem mondják ugyanúgy. De már megszoktam, még szerencse, hogy a hivatalos ügyek intézé­sénél ez nem okoz gondot, odaadom a személyimet, és onnan ki­másolják a nevemet"- mondta lapunknak Stfeštík. (sz. z.)

Next

/
Thumbnails
Contents