Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-04 / 3. szám, szerda

141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. január 4. | www.ujszo.com Bérelhetnék, amit már megvettek Ha aláírják az új szerződést, lesz áram, ha nem, marad a gyertyafény LECZO ZOLTÁN A közigazgatásilag Királyhal- mechez tartozó Fejszésen élők egy rósze kénytelen volt áram nélkül tölteni a karácsonyt, és hamarosan azzal is szembe­sülniük kellett, hogy a házuk, melyet évekkel ezelőtt megvá­sároltak, nem is az övék. Fejszés - melynek egyébként e so­rok írójának atyai dédapja, az egy­kori hivatásos huszár is jószágigaz­gatója volt - a 19. században minta­gazdaságként üzemelt. Az államosí­tás után eredeti funkcióját részben megőrizve a helyi állami birtok része lett. Lakosai zömmel a mezőgazda­ságban találtak munkát, többen kö­zülük állatgondozással foglalkoztak. Elfújta a szél Bár a Királyhelmectől pár kilomé­terre, faluként funkcionáló város­részben soha nem laktak tehetős em­berek, sokan visszasítják a régi idő­ket. A rendszerváltás ugyanis, mint sok minden mást a Bodrogközben, a Királyhelmeci Állami Birtokot is szinte nyomtalanul eltüntette, s a munkanélkülivé vált több mint 1500 ember között a fejszésiek is ott vol­tak. Az elmúlt 25 évben az itteni is­tállókat felszámolták, állatgondo­zókra se volt már szükség az állás­talan helyiek pedig nem nagyon ta­láltak más munkalehetőséget a régi­óban. A tisztes szegénységet a kilá- tástalanság és a nyomor váltotta fel. Az állami birtokot ugyan egy ideig egy részvénytársaság próbálta mű­ködtetni (mely történetünkben még főszerephez jut), ám a sorozatos tu­lajdonosváltás és a valódi termelés megszűnése után Fejszés is egyre szegényedett. A helyi bolt, melynek ma már csupán a romjai vannak meg, a legutóbbi időkig a város önkor­mányzatának támogatásával műkö­dött, de aztán nem akadt vállalkozó, aki továbbvitte volna az üzletet. Az óvodát néhány éve - rossz műszaki állapota miatt - bezárta a közegész­ségügyi hivatal, de a városnak végül sikerült újra megnyitnia. Lehet rosszabb Aki azt hinné, hogy a helyieket az elmúlt negyedszázad megedzette annyira, hogy már semmin sem tud­nak meglepődni, hatalmasat téved! Az említett részvénytársaság, illetve annak jogutódja 2016 decemberében gondoskodott arról, hogy a fejszésiek egy része is szembesüljön a bölcses­séggel: Soha nem lehet olyan rossz, hogy még rosszabb ne lehessen. Ki­derült ugyanis, hogy miután az áram- szolgáltató néhány házat lekapcsolt a hálózatról, az újbóli csatlakozáshoz szükség van az ingatlanok tulajdono­sainak beleegyezésére is. Az igazi meglepetés ekkor érte az érintetteket, ugyanis közölték velük, hogy a há­zuk, melyeket évekkel ezelőtt meg­vásároltak, egy trencséni cég tulajdo­nában vannak. Oláh Róbert, a fejszé- si hármas ikrek édesapja, aki szintén ilyen „többször eladott” házban él családjával, lapunknak elmondta, otthonukat a kétezres években meg­vásárolták az említett részvénytársa­ság képviselőitől. Az ezt igazoló számlákat meg is mutatta nekünk, mint ahogyan az arról szólót is, ami­Oláh Róbert ugyanúgy, mint a töb­biek, igazolni tudja, hogy évekkel ez­előtt megvette a házát ért elmondása szerint fizetett a cég munkatársának, hogy a tulajdonos- váltást bejegyeztesse a kataszteri hi­vatalban. Ez nem történt meg. Nem mulasztotta el ezt megtenni azonban a házak jelenlegi tulajdonosa, a tren­cséni cég embere. O az egyik keres­kedelmi televízióhoz eljuttatott állás­pontjában kifejtette, szerinte a törvé­nyeknek megfelelően jutott a tulaj­donához, ezért a tulajdonosi jogokat is ennek megfelelően szeretné gya­korolni. Oláhéknak legalább villany­áramuk van, de a többiek, akiket le­kapcsoltak a hálózatról, esténként mécsessel vagy gyertyával világíta­nak, és nem értik az egészet... Nem fizetnek Az áram nélkül maradt 10-12 csa­lád - és a többi érintett fejszési is - ki­tart az igaza mellett, bár a helyzet megoldása nem tűnik egyszerűnek. A trencséniek hajlandók lennének beleegyezni az áram újbóli beveze­tésébe, ám ennek feltételéül a bérleti szerződések aláírását, és természe­tesen az ebben szereplő bérleti díj ki­fizetését szabják. A helyiek viszont nem hajlandók bérletet fizetni olyas­minek a használatáért, melyet évek­kel ezelőtt - hivatalos papírokkal bi­zonyíthatóan - megvásároltak. Pata- ky Károly, Királyhelmec polgár- mestere azt mondta, lehetőségeikhez mérten megpróbálnak segíteni a fej- szésieknek. (A városrészben a jelen­legi adatok szerint 362-en élnek, ám ennél jóval többen laknak itt olya­nok, akiknek a bejegyzett lakhelyük valamelyik környékbeli településen van.) A város ügyvédje vizsgálja, hogyan tudnának segíteni a szorult helyzetbe került embereken, ám az ügy sokáig elhúzódhat. A helyzetet bonyolítja, hogy a régi tulajdonosok valóban nem íratták a nevükre a megvásárolt házat, és az is tény, hogy a kataszteri hivatalban található ira­tokban az új tulaj donos(ok) neve szerepel. Az említett részvénytárság romániai személyek tulajdonában van, ám az ingatlanok alatti földte­rületek a városéi. A trencséniek la­kásonként havi 80-120 euró bérleti díjat kémek, és megkérték a város vezetését, segítsen megoldani a problémát. Az érintettek azonban hajthatatlanok. A város egyébként nemrégiben 7000 euró állami támo­gatást nyert el ahhoz, hogy 18 ezer eurós ráfordítással megjavítsa a fej­szési utakat. Kérdés az is, a jelenlegi helyzetben kinek épülne ez az út... Regék és romok a Derencsényi-karszt (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Különleges, minden évszak­ban látogatható, érdekes hely a Derencsényi-karszt. Az alig 23 négyzetkilométernyi te­rületen 47 barlangot fedeztek fel ed­dig, ezek közül a Kis Lyuk az egye­düli szabadon látogatható, ám nem csupán egy, az ősember által is lakott üreg miatt érdemes idelátogatni. Tengerpart volt Az itt lévő karszt mészkő anyaga még a földtörténeti korszak második szakaszában, az úgynevezett mezo­zoikumban, azaz a dinoszauruszok korában keletkezett, az egymást kö­vető Triász, Jura, Kréta időszakok­ban, bő 260 millió évvel ezelőtti a Triász kezdete, és 65 millió éve ért véget a Kréta korszak. A terület a tektonikai mozgások miatt egy ideig tengerpart is volt, ennek nyomai is megőrződtek az egyik barlang falán korabeli moszatok lenyomataként. Az esővíz talajpusztító hatása miatt alakultak ki a Derencsényi-karszt jellegzetes formációi, a barlangok, a töbrök, zsombolyok és a vidékre jel­lemző, szinte mintaszerűen kialakult úgynevezett gyűszűkarrok, amelye­ket a mészkősziklák felületén apró gödröcskékként kell elképzelni. A vidék sajátságos és különleges állat­fajoknak is otthont ad, egyedül itt ta­lálhatók meg bizonyos vakfutrinkák, atkák, vakbolharákok és ugróvillá­sok. Ezek az állatkák a barlangok mélyén élnek és igen fontos szerepet töltenek be a természet ökosziszté­májában mint a hulladékok, a dene­vérguanó lebontói. Ember a barlangban A Derencsényi-karszt egyik leg­szebb látványossága az úgynevezett Kis Lyuk, amely egykor lakóhelyül szolgált. Az eddig feltárt leletek ta­núsága szerint már a bronzkorban la­kott volt ez a hely. A Balog-patak for­rásvidéki meandereinek első folyó­parti teraszára nyíló barlangja szinte ideális lakhely lehetett, jól védhető, nehezen észrevehető, vízhez közel, több kijárattal és a benti tűzrakáshoz is jó feltételekkel. A bronzkor leg­utolsó szakaszának, a kiétei kultúrá­nak a népe fel is ismerte ezeket az adottságokat, cserépedényeik töre­dékeit, állatcsontokat, eszközök töre­dékeit hagyták hátra a barlangban. A barlang a falu központjától alig tíz­percnyi sétára található, de az egész Derencsény i-karszton végigvezet egy jól kiépített, másfél-két óra alatt be­járható tanösvény, amelyet 1989-ben kezdtek el kiépíteni, majd 2002-be újítottak fel. Meleghegyről indul, a legszebb karsztjelenségeket mutatja be, és Derencsényben, az ősemberek lakóhelyénél is van egy megállója, majd a falu központjában, a kora gó­tikus kori, a török időkben erődített templom bejáratánál végződik. A templomhoz vezető fedett lépcsősor is ritkaság és érdekesség. Regékés mesék Derencsény arról is ismert, hogy itt volt lelkész Pavol Dobšinský, a szlo­vák népmesekincs első kutatója, fel­dolgozója, néprajztudós. Meséit ma minden szlovák gyerek ismeri, ma­gyarul is megjelent egy válogatás, ro­konságot mutatnak a magyar népme­sékkel. A falu tele vadregényes he­lyekkel, az egykori, valószínűleg fá­ból és földből épült erőd helyén stili­zált romok jelzik, hogy vára is volt a településnek. A közelben állnak, még ha romosán is, a Derencsényi család által építtetett Derenek várának te­kintélyes romjai, ez már egy késő kö­zépkori, kifejezetten védelmi célok­kal épült, talán teljesen soha be nem fejezett vár volt, ágyúteraszokkal, lő- résekkel. A kor hadászati techniká­jának megfelelő kezdetleges olasz A Kis Lyuk késő őszi szfnpompában Tájoló Derencsény községbe Rima­szombatból vagy Bátka felől lehet eljutni, mindkét irányból a Meleghegy felé. A karszt egyetlen látogatható barlang­ja a 48.48 - 20.06 GPS koor­dinátákhoz közel található. füles bástyák maradványai mesélnek a viharos évszázadokról. A hely egyébként egy jelentős, a szlo­vák-magyar megbékélés szempont­jából figyelemreméltó 19. századi re­gény cselekményének helyszíne is. Ľudovít Kubáni Valgatha című müve játszódik itt, amely a husziták, Ján Jiskra és a Hunyadiak közti, Deren­csény melletti csatáról szól. A mű ab­ban különleges, hogy a német csá­szárt vádolja ármánykodással, aki összeugrasztotta a kelyheseket a Hu­nyadiakkal. 1861-ben a szlovák-ma­gyar viszony ilyenfajta feldolgozása allegorikus értelmezést is kapott, az éppen uralmon lévő Habsburgok bí­rálatát is kiérezni a sorok közül, kü­lönösen az elnyomó Bach-korszakra utalva. Bár ma már kissé régiesnek hathat a nyelvezete, érdekes csemege lehet a korszak iránt érdeklődőknek. A kisebb lakásokért 80, a nagyobbakért 120 eurót kellene fizetni havonta (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents