Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-04 / 3. szám, szerda
141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. január 4. | www.ujszo.com Bérelhetnék, amit már megvettek Ha aláírják az új szerződést, lesz áram, ha nem, marad a gyertyafény LECZO ZOLTÁN A közigazgatásilag Királyhal- mechez tartozó Fejszésen élők egy rósze kénytelen volt áram nélkül tölteni a karácsonyt, és hamarosan azzal is szembesülniük kellett, hogy a házuk, melyet évekkel ezelőtt megvásároltak, nem is az övék. Fejszés - melynek egyébként e sorok írójának atyai dédapja, az egykori hivatásos huszár is jószágigazgatója volt - a 19. században mintagazdaságként üzemelt. Az államosítás után eredeti funkcióját részben megőrizve a helyi állami birtok része lett. Lakosai zömmel a mezőgazdaságban találtak munkát, többen közülük állatgondozással foglalkoztak. Elfújta a szél Bár a Királyhelmectől pár kilométerre, faluként funkcionáló városrészben soha nem laktak tehetős emberek, sokan visszasítják a régi időket. A rendszerváltás ugyanis, mint sok minden mást a Bodrogközben, a Királyhelmeci Állami Birtokot is szinte nyomtalanul eltüntette, s a munkanélkülivé vált több mint 1500 ember között a fejszésiek is ott voltak. Az elmúlt 25 évben az itteni istállókat felszámolták, állatgondozókra se volt már szükség az állástalan helyiek pedig nem nagyon találtak más munkalehetőséget a régióban. A tisztes szegénységet a kilá- tástalanság és a nyomor váltotta fel. Az állami birtokot ugyan egy ideig egy részvénytársaság próbálta működtetni (mely történetünkben még főszerephez jut), ám a sorozatos tulajdonosváltás és a valódi termelés megszűnése után Fejszés is egyre szegényedett. A helyi bolt, melynek ma már csupán a romjai vannak meg, a legutóbbi időkig a város önkormányzatának támogatásával működött, de aztán nem akadt vállalkozó, aki továbbvitte volna az üzletet. Az óvodát néhány éve - rossz műszaki állapota miatt - bezárta a közegészségügyi hivatal, de a városnak végül sikerült újra megnyitnia. Lehet rosszabb Aki azt hinné, hogy a helyieket az elmúlt negyedszázad megedzette annyira, hogy már semmin sem tudnak meglepődni, hatalmasat téved! Az említett részvénytársaság, illetve annak jogutódja 2016 decemberében gondoskodott arról, hogy a fejszésiek egy része is szembesüljön a bölcsességgel: Soha nem lehet olyan rossz, hogy még rosszabb ne lehessen. Kiderült ugyanis, hogy miután az áram- szolgáltató néhány házat lekapcsolt a hálózatról, az újbóli csatlakozáshoz szükség van az ingatlanok tulajdonosainak beleegyezésére is. Az igazi meglepetés ekkor érte az érintetteket, ugyanis közölték velük, hogy a házuk, melyeket évekkel ezelőtt megvásároltak, egy trencséni cég tulajdonában vannak. Oláh Róbert, a fejszé- si hármas ikrek édesapja, aki szintén ilyen „többször eladott” házban él családjával, lapunknak elmondta, otthonukat a kétezres években megvásárolták az említett részvénytársaság képviselőitől. Az ezt igazoló számlákat meg is mutatta nekünk, mint ahogyan az arról szólót is, amiOláh Róbert ugyanúgy, mint a többiek, igazolni tudja, hogy évekkel ezelőtt megvette a házát ért elmondása szerint fizetett a cég munkatársának, hogy a tulajdonos- váltást bejegyeztesse a kataszteri hivatalban. Ez nem történt meg. Nem mulasztotta el ezt megtenni azonban a házak jelenlegi tulajdonosa, a trencséni cég embere. O az egyik kereskedelmi televízióhoz eljuttatott álláspontjában kifejtette, szerinte a törvényeknek megfelelően jutott a tulajdonához, ezért a tulajdonosi jogokat is ennek megfelelően szeretné gyakorolni. Oláhéknak legalább villanyáramuk van, de a többiek, akiket lekapcsoltak a hálózatról, esténként mécsessel vagy gyertyával világítanak, és nem értik az egészet... Nem fizetnek Az áram nélkül maradt 10-12 család - és a többi érintett fejszési is - kitart az igaza mellett, bár a helyzet megoldása nem tűnik egyszerűnek. A trencséniek hajlandók lennének beleegyezni az áram újbóli bevezetésébe, ám ennek feltételéül a bérleti szerződések aláírását, és természetesen az ebben szereplő bérleti díj kifizetését szabják. A helyiek viszont nem hajlandók bérletet fizetni olyasminek a használatáért, melyet évekkel ezelőtt - hivatalos papírokkal bizonyíthatóan - megvásároltak. Pata- ky Károly, Királyhelmec polgár- mestere azt mondta, lehetőségeikhez mérten megpróbálnak segíteni a fej- szésieknek. (A városrészben a jelenlegi adatok szerint 362-en élnek, ám ennél jóval többen laknak itt olyanok, akiknek a bejegyzett lakhelyük valamelyik környékbeli településen van.) A város ügyvédje vizsgálja, hogyan tudnának segíteni a szorult helyzetbe került embereken, ám az ügy sokáig elhúzódhat. A helyzetet bonyolítja, hogy a régi tulajdonosok valóban nem íratták a nevükre a megvásárolt házat, és az is tény, hogy a kataszteri hivatalban található iratokban az új tulaj donos(ok) neve szerepel. Az említett részvénytárság romániai személyek tulajdonában van, ám az ingatlanok alatti földterületek a városéi. A trencséniek lakásonként havi 80-120 euró bérleti díjat kémek, és megkérték a város vezetését, segítsen megoldani a problémát. Az érintettek azonban hajthatatlanok. A város egyébként nemrégiben 7000 euró állami támogatást nyert el ahhoz, hogy 18 ezer eurós ráfordítással megjavítsa a fejszési utakat. Kérdés az is, a jelenlegi helyzetben kinek épülne ez az út... Regék és romok a Derencsényi-karszt (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Különleges, minden évszakban látogatható, érdekes hely a Derencsényi-karszt. Az alig 23 négyzetkilométernyi területen 47 barlangot fedeztek fel eddig, ezek közül a Kis Lyuk az egyedüli szabadon látogatható, ám nem csupán egy, az ősember által is lakott üreg miatt érdemes idelátogatni. Tengerpart volt Az itt lévő karszt mészkő anyaga még a földtörténeti korszak második szakaszában, az úgynevezett mezozoikumban, azaz a dinoszauruszok korában keletkezett, az egymást követő Triász, Jura, Kréta időszakokban, bő 260 millió évvel ezelőtti a Triász kezdete, és 65 millió éve ért véget a Kréta korszak. A terület a tektonikai mozgások miatt egy ideig tengerpart is volt, ennek nyomai is megőrződtek az egyik barlang falán korabeli moszatok lenyomataként. Az esővíz talajpusztító hatása miatt alakultak ki a Derencsényi-karszt jellegzetes formációi, a barlangok, a töbrök, zsombolyok és a vidékre jellemző, szinte mintaszerűen kialakult úgynevezett gyűszűkarrok, amelyeket a mészkősziklák felületén apró gödröcskékként kell elképzelni. A vidék sajátságos és különleges állatfajoknak is otthont ad, egyedül itt találhatók meg bizonyos vakfutrinkák, atkák, vakbolharákok és ugróvillások. Ezek az állatkák a barlangok mélyén élnek és igen fontos szerepet töltenek be a természet ökoszisztémájában mint a hulladékok, a denevérguanó lebontói. Ember a barlangban A Derencsényi-karszt egyik legszebb látványossága az úgynevezett Kis Lyuk, amely egykor lakóhelyül szolgált. Az eddig feltárt leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt ez a hely. A Balog-patak forrásvidéki meandereinek első folyóparti teraszára nyíló barlangja szinte ideális lakhely lehetett, jól védhető, nehezen észrevehető, vízhez közel, több kijárattal és a benti tűzrakáshoz is jó feltételekkel. A bronzkor legutolsó szakaszának, a kiétei kultúrának a népe fel is ismerte ezeket az adottságokat, cserépedényeik töredékeit, állatcsontokat, eszközök töredékeit hagyták hátra a barlangban. A barlang a falu központjától alig tízpercnyi sétára található, de az egész Derencsény i-karszton végigvezet egy jól kiépített, másfél-két óra alatt bejárható tanösvény, amelyet 1989-ben kezdtek el kiépíteni, majd 2002-be újítottak fel. Meleghegyről indul, a legszebb karsztjelenségeket mutatja be, és Derencsényben, az ősemberek lakóhelyénél is van egy megállója, majd a falu központjában, a kora gótikus kori, a török időkben erődített templom bejáratánál végződik. A templomhoz vezető fedett lépcsősor is ritkaság és érdekesség. Regékés mesék Derencsény arról is ismert, hogy itt volt lelkész Pavol Dobšinský, a szlovák népmesekincs első kutatója, feldolgozója, néprajztudós. Meséit ma minden szlovák gyerek ismeri, magyarul is megjelent egy válogatás, rokonságot mutatnak a magyar népmesékkel. A falu tele vadregényes helyekkel, az egykori, valószínűleg fából és földből épült erőd helyén stilizált romok jelzik, hogy vára is volt a településnek. A közelben állnak, még ha romosán is, a Derencsényi család által építtetett Derenek várának tekintélyes romjai, ez már egy késő középkori, kifejezetten védelmi célokkal épült, talán teljesen soha be nem fejezett vár volt, ágyúteraszokkal, lő- résekkel. A kor hadászati technikájának megfelelő kezdetleges olasz A Kis Lyuk késő őszi szfnpompában Tájoló Derencsény községbe Rimaszombatból vagy Bátka felől lehet eljutni, mindkét irányból a Meleghegy felé. A karszt egyetlen látogatható barlangja a 48.48 - 20.06 GPS koordinátákhoz közel található. füles bástyák maradványai mesélnek a viharos évszázadokról. A hely egyébként egy jelentős, a szlovák-magyar megbékélés szempontjából figyelemreméltó 19. századi regény cselekményének helyszíne is. Ľudovít Kubáni Valgatha című müve játszódik itt, amely a husziták, Ján Jiskra és a Hunyadiak közti, Derencsény melletti csatáról szól. A mű abban különleges, hogy a német császárt vádolja ármánykodással, aki összeugrasztotta a kelyheseket a Hunyadiakkal. 1861-ben a szlovák-magyar viszony ilyenfajta feldolgozása allegorikus értelmezést is kapott, az éppen uralmon lévő Habsburgok bírálatát is kiérezni a sorok közül, különösen az elnyomó Bach-korszakra utalva. Bár ma már kissé régiesnek hathat a nyelvezete, érdekes csemege lehet a korszak iránt érdeklődőknek. A kisebb lakásokért 80, a nagyobbakért 120 eurót kellene fizetni havonta (A szerző felvételei)
