Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-26 / 21. szám, csütörtök

HASZNOSTANÁCS 101 2017. január26. lwww.ujszo.com Ha külföldön történik baleset Kátyúba hajtani vagy közleke­dési balesetet szenvedni mindig kellemetlen, ám ha ez külföldön történik, az ügyintézés bonyolul­tabb. A külföldön elszenvedett baleset több figyelmet és türel­met igényel, de az eljárás a haza­ihoz hasonló. Hívjunk rendőrt Ha külföldön balesetet szenve­dünk - minden esetben hívjunk rendőrt, hogy kivizsgálja a bal­eset okait, és megállapítsa a kár mértékét. Még ha ez az adott or­szág törvényei szerint nem is kö­telező, vagy a rendőrség kihívá­sáért külön illetéket kell fizetni, mindenképpen tanácsos a hely­színre hívni őket. Ugyanakkor ne felejtsük el feljegyezni a kiszálló egység pontos megnevezését, el­érhetőségét, hogy tudjuk, kihez fordulhatunk, ha a rendőrségi je­lentés másolatára lenne szüksé­günk a biztosító számára. Ha olyan helyzet állna elő, hogy a rendőrség nem hajlandó kimenni a helyszínre, vagy nem akar je­lentést írni róla, jegyezzünk fel minél több adatot a balesetről. Kell a kárbejelentő-lap Baleset esetén fontos, hogy ná­lunk legyen a Záznam o doprav­nej nehode megnevezésű, Eu- rópa-szerte használatos nyom­tatvány. Amennyiben nincs eu­rópai kék-sárga kárbejelentő­lapunk, az bonyolíthatja a kelet­kezett kár felszámolását. Segít­ségével ugyanis az összes érintett fél hozzájut a baleset dokumen­tálásához szükséges informáci­ókhoz, és ha helyesen töltik ki, a biztosító hozzájut minden fontos adathoz, hogy megtehesse az első lépéseket. Ha mi vagyunk a ká­rosultak, és a károkozónak nincs nyomtatványa, jegyezzünk fel róla minden szükséges adatot - személyi adatokat, információkat az általa vezetett kocsiról, vala­mint a biztosítója adatait. Ha nem beszéljük jól az ország nyelvét, ajánlatos tolmácsot ke­ríteni vagy olyan segítséget kérni, aki beszéli az adott nyelvet - akár telefonon is segíthet. Ne újunk alá semmit, amit nem értünk! Mivel a rendőrségi jegyzőkönyvet, a kárbejelentő-lapot és semmilyen más jelentést sem lehet utólag megváltoztatni, kiegészíteni, ne újuk alá, ha nem értjük pontosan a tartalmát. Ha esetleg nem ér­tünk egyet a tartalmával, anya­nyelvűnkön kiegészíthetjük, megjegyzéseket fűzhetünk hoz­zá, s azt is odaírhatjuk, hogy nem értjük a szöveget. Alaposan dokumentáljuk az eseményt - több szögből készít­sünk felvételeket, s ha lehet, biz­tosítsunk tanúkat! Hívjuk az asszisztenciát Ne felejtsük el felhívni a biz­tosítónk asszisztenciaszolgálatát! Útbaigazítanak, tanácsot adnak, esetleg szerelőt küldenek a hely­színre, elvontatják az autót. Már itt bejelenthetjük a káreseményt, amit később írásban is meg kell majd tenni. Ha mi okoztuk a kárt, 15 napon belül kell jelenteni, ha külföldön történt, 30 napon belül kell felvenni a kapcsolatot a biz­tosítóval. Ha nem mi okoztuk a kárt, óvatosságból akkor is taná­csosjelenteni az esetet, ám külön kell hangsúlyozni, hogy a balese­tet és a kárt nem mi okoztuk, (sza) Fontos a káreset részletes dokumentációja (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Kátyúkárért is kaphatunk kártérítést ÖSSZEFOGLALÓ Bizonyára sok olvasónkkal előfonlult már, hogy gépjárművével kátyúba hajtott, és a kocsit szervizbe kellett vinni. A javítás kisebb kár esetén sem ölesé. Ki téríti meg a javítás költségeit? Mit lehet tenni ilyen esetben? A megoldás viszonylag egyszerű, a jogérvényesítés azonban nehézkes. A sofőrök minden télen sok ká­tyúval találkoznak az utakon. A na­gyobb úthiba komoly anyagi kárt okozhat az autósoknak. Ugyan van mód a kárigény érvényesítésére, azonban az eljárás hosszadalmas és sok utánajárást igényel. Akinek van baleset-biztosítása, kárigényével közvetlenül a saját biztosítójához fordulhat. Aki csak kötelező gépjármű-biztosítással rendelkezik, vagy esetleg a kárért felelős személytől, intézménytől is megpróbál kártérítést behajtani, an­nak az útkezelőhöz kell fordulnia. Az útkezelő felel Bonyolítja a helyzetet, hogy az ország különböző útszakaszait kü­lönböző szervezetek kezelik. Az au­tópályák és a gyorsforgalmi utak a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) fennhatósága alá tartoznak, az 1. osztályú utakért a Szlovák Útkeze- lőség felel, a másod- és harmadosz­tályú utakat a megyei önkormány­zatok kezelik, a helyi utak pedig a községek hatáskörébe tartoznak. Az útkezelők törvényből kifolyó­lag felelnek az úthibák és különböző akadályok okozta károkért. A ta­pasztalatok szerint azonban nehéz érvényesíteni a kártérítési igénye­ket, ugyanis az útkezelő könnyen ki­bújhat a felelősség alól, ha bizonyí­tani tudja, hogy nem állt módjában a hibákat eltávolítani. És ha az adott útszakaszon elhelyez egy táblát, mely figyelmeztet a kátyúra, vagy kitesz egy sebességkorlátozást jelző táblát, már nem vonható felelősség­re a károkért. Szakértők szerint a kátyú néha ve­szélyesebb a gyorshajtásnál. A Ge- nertel biztosító szerint az „úton lévő lyuk rendkívül veszélyes, mert ha a sofőr észreveszi, igyekszik kikerül­ni, azaz hirtelen elránthatja a kor­mányt, váratlanul hányt változtat”. A biztosító elismeri, hogy az erős fa­gyok miatt nehéz feladat az útjavítás, de úgy véli, a gépkocsi-tulajdonosok határozottabban érvényesíthetnék a jogaikat, s megpróbálhatnának az út­kezelőktől is kártérítést kérni azért, amihez joguk van. Mivel az ügyin­tézés nehézkes, bürokratikus, a ká­TÉMA: biztosítás kátyúk ellen tyúkárokat a casco biztosításból is meg lehet próbálni fedezni - a kár­igény benyújtható függetlenül attól, hogy az eseményt a rendőrség vizsgálja-e vagy sem. „Ha a gépjárművezetőnek nincs baleset- biztosítása, az illetékes útkezelőség felelősségbiztosításából kérhet kár­térítést, éspedig peren kívüli meg­egyezés keretében, vagy szélsőséges esetben bírósági úton polgárjogi el­járás során” - összegezte a lehetősé­geket az Allianz biztosító. Az utóbbi években az emberek egyre öntudatosabbak, és lényege­sen megszaporodtak a különböző úthibák miatt benyújtott kárigények. A Generali biztosító például az el­múlt 3 évben 130 ilyen esetet tart számon, az ügyfeleknek átlagosan 330 euró kártérítést fizettek. „A leg­nagyobb összeget, csaknem 3000 eurót egy Volvo tulajdonosának utaltuk át, egy Mercedesen pedig 2800 eurós kárt okozott egy kátyú“ - tájékoztatott Juraj Páleš, a Gene­rali munkatársa. A statisztikai ada­tok szerint a legtöbb kátyúkár Po­zsonyban keletkezik. A biztosíték kínálata Aki nem akar külön casco bizto­sítást kötni, viszont szeretné magát biztosítani a gyakori úthibákkal szemben, a kötelező gépjármű­biztosításhoz létesíthet kiegészítő kátyúbiztosítást. Manapság ez már önállóan is köthető, de több biztosí­tó kátyú- és defektbiztosítási szol­gáltatását a kötelező biztosítás ki­egészítő elemeként, kedvezménye­sen is biztosítja. Ugyanakkor nem árt tudatosítani: a casco nem helyette­síti a kátyúbiztosítást, mivel a ká­tyúkárok összege általában az ön­részhez hasonló mértékű. „Aki nálunk köt kötelező felelős­ségbiztosítást, a kátyú okozta meg­hibásodás esetén kihasználhatja az asszisztenciaszolgálatot, mely helyben biztosíthatja az autó javítá­sát, vagy elvontatja a szervizbe” - mutatott rá az Allianz biztosító. A Generali a kötelező felelősségbizto­sításhoz ingyen nyújt kiegészítő ká­tyúbiztosítást. „Ha az ügyfél a köte­lező biztosításából akarja fedezni a kátyúkárt, fel kell venni a kapcsola­tot az asszisztenciaszolgálattal, mely nemcsak a kocsin keletkezett kárt és meghibásodást dokumentálja, ha­nem a helyet is, ahol a káresemény megtörtént” - részletezte a Generali képviselője. Az Union biztosító ügyfelei ugyan nem díjmentesen, de 1 euróért ugyancsak köthetnek ki­egészítő kátyúbiztosítást. Ha megtörtént... Bármennyire is vigyázunk, elő­fordulhat, hogy nem sikerül elkerül­ni a kátyút, és az autónk meghibá­sodik. Ilyenkor lényegében ugyan­azt kell tenni, mint minden más tí­pusú közlekedési balesetkor. Azaz leállunk, az előírt módon biztosítjuk és megjelöljük a baleset helyszínét, és a fényvisszaverő mellényt is vi­selnünk kell. Ha a forgalmat jelentősen akadá­lyoznánk, félre kell állni, ám előtte próbáljuk meg bejelölni az úttesten a gépjármű eredeti helyzetét! Nem­csak a biztosító asszisztenciaszol­gálatával kell felvenni a kapcsolatot, hanem a rendőrséggel is. A rend­őrök az egész helyzetet értékelik és dokumentálják. Tanácsos saját fényképeket is ké­szíteni, tanúkat keresni, hogy a kár­igény érvényesítésekor egyszerűbb legyen a bizonyítás. A rendőrség megállapítja, hogy a káresemény az útszakasz rossz állapota miatt vagy a sofőr hibájából történt. Utána a le­hető legrövidebb időn belül be kell nyújtani a kárigényt az illetékes út­kezelőnél. Az írásos kérvénynek tartalmaz­nia kell a sofőr és a gépjármű adata­it, a sofőr aláírását és a káresemény pontos, tárgyilagos leírását (mikor, hol történt, az autó pontosan milyen mértékben, hogyan hibásodott meg). Ha már ismert a kárösszeg, azt is meg kell írni. A kérvényhez tanácsos mellékelni a helyszínen készített fényképeket, a rendőrségi jelentést, az autójavítás számláját. Az útkeze­lőség elbírálja a kárigényt, esetleg azonnal továbbítja annak a biztosí­tónak, amelyikkel felelősségbizto­sítást kötött. Ha az útkezelőség el­utasítja a kérvényt, bírósághoz lehet fordulni. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: ADÓELSZÁMOLÁS ■ KI KÉRHETI MUNKAADÓJÁTÓL AZ ADÓELSZÁMOLÁST, MILYEN FELTÉTELEKKEL, HATÁRIDŐKKEL

Next

/
Thumbnails
Contents