Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-26 / 21. szám, csütörtök
2 | KOZELET 2017. január 26. I www.ujszo.com Stagnál a korrupciós helyzet Szlovákiában Tavalya Bašternák-iigy tartotta lázban az országot (Gábriel Kuchta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Napvilágot látott a Transparency International új, korrupciós helyzettel foglalkozó jelentése, amely alapján Szlovákia és Magyarország is a sereghajtók közé tartozik az EU tagországai között. Mindkát ország kormánya az előző kormányokra mutogat. A Transparency International (TI) nemzetközi civilszervezet szerdán Berlinben kiadott éves jelentése alapján Szlovákia az 54. helyen végzett 51 ponttal, Magyarország pedig az 57. az ún. Korrupció Érzékelési Index (CPI) listáján 2016-ban. A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál - 69 százaléknál - a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában. Élen az északiak Az élen ismét többnyire északeurópai országok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új -Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése. A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél- Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik. Szlovákia 2016-ban az 54. helyen végzett 51 ponttal. Az ország tavaly is ugyanilyen értékelést kapott, a korrupció mértéke tehát stagnál. Az EU-tagállamok közül csak Horvátország, Magyarország, Románia, Olaszország, Görögország és Bulgária végzett gyengébben - mutatott rá a TI szlovák fiókszervezete (TIS). A TI a magyarországi korrupciós helyzetet 48 pontra értékelte, ezzel Magyarország az 57. helyre került Jordániával és Romániával. Magyar közpónzszivattyú Tavaly 51 pontot adtak Magyarországnak, az akkori eredményhez képest idén hét helyet csúszott vissza. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a magyar eredményeket úgy kommentálta, Magyarországon közpénzszivattyúk működnek, amelyek a közpénzt magánzsebbe nyomják át, ezért beszélhetünk arról, hogy a korrupció rendszerszintű és felülről vezérelt, több esetben legalizált. A Bašternák-iigy A Szlovákiára vonatkozó jelentés hangsúlyozza, hogy 2016-ban sem ítéltek el korrupciós ügyek miatt egyetlen magas beosztású politikust vagy vállalkozót. A Bastemák-ügy, illetve a Gorilla-ügy volt főnyomozójának nyilatkozata ugyanakkor rávilágított, hogy a kormányon levő politikusok „embereire” mintha nem vonatkoznának a törvények. A jelentés megemlíti a külügyminisztérium szlovák EU-elnökséggel kapcsolatos korrupciós botrányát is. Pozitívumként az offshore-ellenes törvény szigorítását és az ún. infó- törvény előkészítését jelölte meg a TIS-jelentés. A korrupció érzékelése az EU-ban Ország Pontszám 1. Dánia 90 3. Finnország 89 4. Svédország 88 17. Ausztria 75 29. Lengyelország 62 47. Csehország 55 54. Szlovákia 51 57. Magyarország 48 » Forrás: Transparency International A kormányok tagadnak A szlovák és a magyar kormány is kommentálta a TIS korrupciós listáját. A szlovák kormányhivatal szerint Szlovákia valójában javított, hiszen 2011 óta, amikor a Radičová-kor- mány volt hatalmon, az ország a 66. helyen állt a listán. A Fico-kormá- nyok azonban szerinte pozitív változást hoztak, több korrupcióellenes intézkedést is elfogadtak. A Transparency International egyébként 2011-ben a Radičová-kormányról egy elemzésben azt írta, háromszor aktívabban harcol a korrupció ellen, mint az első Fico-kormány. Magyarország eredményeit Kovács Zoltán kormányszóvivő kommentálta. Érdekesnek tartja, hogy a TI 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban, holott a magyar baloldal kormányzása alatt „szétlopták az európai uniós forrásokat”. Szerinte a polgári kormány felelősen gazdálkodik a forrásokkal, és minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval. (TASR, MTI, fm, kk) Több lett az „unokázó" (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) DEMECS PÉTER Szlovákiában tavaly éves szinten 175-tel megugrott az úgynevezett unokázós csalások száma - derül ki az Országos Rendőr- főkapitányság lapunk kérésére elkészített statisztikai kimutatásából. Pozsony. Az „unokázós” csalók hozzátartozókra hivatkozva próbálnak kicsalni pénzt jóhiszemű nyugdíjasoktól. Néhány hete tájékoztattunk arról, hogy egy olvasónktól ismeretlen csaló próbált telefonon pénzt kicsalni. Egy távoli ismerősének adta ki magát a telefonáló, és rábeszélte áldozatát, hogy vegye ki a bankszámlájáról az összes pénzt. Olvasónk egyetlen szerencséje, hogy ebédidőben zárva volt a bank, később pedig, miután ismét hívott a tettes, már nem volt kedve még egyszer kimenni a bankba. Csak később, amikor rokonának ecsetelte a történteket, jött rá arra, hogy megpróbálták becsapni. Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint tavaly 267 ilyen esetet jelentettek, 175 bűncselekménnyel többet, mint 2015-ben. „A bűn- cselekmények jelentős része nem kerül be a statisztikákba, mivel az idősebbek nem mindig jelentik az eseteket. Gyakran szégyellik, hogy hagyták magukat átverni vagy nem Az idősek gyakran válnak áldozattá „Unokázók" számokban ► A rendőrség gyakorlatilag minden, 60 évesnél idősebb emberellen elkövetett csalást ide sorol. ► Tavaly 267 ilyen esetet jegyeztek fel, 175-tel többet, mint az előző évben. ► 2015-ben 92 ilyen eset volt, 2014-ben 85,2013- ban 110. is tudatosítják, hogy bűnözők áldozatai lettek” - magyarázta lapunknak Slivka. A tettesek különböző ürüggyel, taktikával próbálják kicsalni az áldozat megtakarításait. Nem egy nyugdíjast több ezer eu- rótól is megfosztanak. Az elkövetők szinte kivétel nélkül szervezett bűnbandákban dolgoznak. Slivka ugyan elismerte, hogy tavalyjelentősen megugrott ezeknek a bűncselekményeknek a száma, véleménye szerint viszont ehhez hozzájárult az is, hogy a rendőrség a korábbihoz képest részletesebb statisztikákat használt. Korábban évente átlagosan mintegy száz „unokázás- ról” érkezett bejelentés. „Az esetek részletesebb és objektívabb megítélése szempontjából a statisztikákban már külön figyelmet szentelünk a csalók által használt kitalált történetekre, a becsapás módjára” - mondta a szóvivő. Megegyezett a VŠZP a kórházakkal Pozsony. Megegyezett Szlovákiai Kórházak Szövetsége az Általános Egészségbiztosítóval (VŠZP) az idei fizetési feltételekben. Igaz, a megegyezés egyelőre csak az év első felére vonatkozik. A VŠZP szerint kompromisszumos megoldás született. „Ez lehetővé teszi a kórházaknak, hogy fedezzék a béremelés okozta nagyobb költségeket” — tájékoztatott Petra Balážová, a VŠZP szóvivője. A biztosító feltétele, hogy a kórházak elfogadják azokat a megszorító intézkedéseket, amelyek a biztosító konszolidációs .tervéből következnek. A másik feltétel, hogy a VŠZP az első félévben plusztámogatást szerez az államtól megnövekedett költségei fedezésére. Ha az állam nem fizet többet a biztosítónak, akkor a VŠZP júliustól a tavaly decemberi szintre csökkenti a kórházakban végzett kezelésekért és kivizsgálásokért fizetett árat. Az ANS decemberben arra szólította fel tagjait, vagyis a kisebb, megyei és városi kórházakat, hogy ne úják alá a szerződést a VšZP-vel az idei évre, mivel az jelentősen csökkentette volna az egyes kivizsgálásokért fizetett összeget. A VšZP- t erre a lépésre a rosszabb anyagi helyzete kényszerítette, a biztosítónak tavaly év végén konszolidációs tervet kellett kidolgoznia, mert év végére mintegy 250 millióra nőtt a tartozása. (ipj.siTA) Az elnökök leülnének Pozsony. Az MKP és a Híd egyelőre még nem jutott el a megyei választásokról szóló tárgyalásokig, de már most látszik, hogy nem lesz könnyű a megegyezés. A két pártelnök mindenesetre hangoztatja, tárgyalni azért leülnének. Menyhárt József, az MKP elnöke szerint Nyitra és Nagyszombat megye elnöki posztjára erős jelöltjeik vannak, de neveket nem árult el mondván, ez még korai, és egyeztetni szeremének róla. „Az egyeztetések célja, hogy a magyar közösséget legjobban segítő összeállításban induljunk a választásokon” - mondta az Új Szónak. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint ugyanakkor az egyeztetéseknek nem úgy kellene működniük, hogy az MKP kijelenti, van két jelöltjük, és a Híd csatlakozhat, ha akar - hasonlóan elmondása szerint az SaS járt el Besztercebánya megyében, mikor Marian Kotleba ellen egyeztetés nélkül Martin Klus nevét dobta be. Elmondása szerint pártja még nem jutott el odáig, hogy saját jelöltet állítson, az MKP-val való tárgyalásra vártak. Háttér-információk szerint az MKP-ban Berényi József neve merült fel Nagyszombat, Farkas Iván neve pedig Nyitra megye elnöki posztjára - mindezeket azonban Menyhárt nem erősítette meg. (fm)
