Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-25 / 20. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. január 25. | www.ujszo.com Brexit: a parlament dönt róla Theresa May: a bírósági határozat nem befolyásolja a brexit elindításának menetrendjét Belefulladnak a brexitbe. Egy festő tiltakozása a legfelső bíróság előtt, (tasr/ap) RÖVIDEN Szíriái tűzszünet: közös ellenőrzés Asztana. Oroszország, Irán és Törökország közös mechanizmust hoz létre a szíriai általános tüzszünet ellenőrzésére - jelentette be az asztanai béketárgyalásokat kezdeményező három ország tegnapi közös közleményében. Az asztanai béketárgyalások zárónyilatkozata szerint Törökország, Oroszország és Irán befolyásukat latba vetve fogják garantálni a tűzszünet betartását. A moszkvai, az ankarai és a teheráni kormány támogatja a fegyveres ellenzéki csoportok részvételét az ENSZ égisze alatt folytatandó, február 8-ra előirányzott genfi béketárgyalásokon - áll a dokumentumban. Az ellenzékiek nem elégedettek a zárónyilatkozattal, amely szerintük legitimálja Irán szerepét a konfliktusban. (MTI) Csecsen katonák mentek Aleppóba Moszkva. Csecsen katonákat vezényeltek az észak-szíriai Aleppóba, hogy egy orosz katonai rendész zászlóalj részeként feleljenek a biztonságért - erősítette meg Ramzan Kadirov cse- csenföldi elnök, aki eddig tagadta az erről szóló értesülést. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tavaly december végén közölte, hogy miután a szíriai kormányerők visszatértek Aleppóba, 300- 400 orosz katonát vezényeltek a nagyvárosba rendfenntartói feladatokra, illetve a rendőri szolgálat megteremtésére a felszabadított nagyvárosban. (MTI) Terrorgyanú: német és osztrák lépések Bécs/Borlin. Terrorizmus gyanúja miatt őrizetbe vettek egy iraki menedékkérőt Salzburgban. Egy siíta terrorista szervezet címerével pózoló 34 éves férfi azzal a 25 éves marokkói férfival lakott korábban egy menekültközpontban, akit a Salzburg tartomány Fuschl településén működő menekültszálláson fogtak el még decemberben. Őrizetbe vettek Németországban két feltételezett marokkói származású dzsihádistát, akik a gyanú szerint Szíriában harcoltak az Iszlám Állam terrorszervezet soraiban. (MTI) Román népszavazás a korrupcióról Bukarest. Népszavazást kezdeményezett Klaus Iohannis román államfő a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről. A jobboldali államfő először él azzal az alkotmányos jogával, hogy referendumot írhat ki nemzetijelentőségű témákról. Iohannis éles vitába keveredett a decemberi választásokon győztes szociálliberális kormány- többséggel a kabinet által előkészített közkegyelmi tervezet ügyében. Az elnök azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit legfelső bíróság úgy döntött, a parlament beleegyezése is kell az uniós kilépési kérelem beadásához. A kormány eredetileg a kilépési tárgyalások megkezdéséről nem akarta kikérni a parlament véleményét. Ha viszont nem kap többséget, a britek akkor is kilépnek az EU-ból, figyelmeztetett David Davis kilépésért felelős államtitkár. A brit legfelsőbb bíróság szerint tehát parlamenti jóváhagyás kell a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot. Lord David Neuberger, a legfelsőbb bíróság elnöke a 97 oldalas határozatot ismertetve bejelentette azt is, hogy a kormánynak nem kell előzetesen konzultálnia a skót, a walesi és az észak-írországi parlamentekkel. A kormányzó Konzervatív Párt frakciója, amelynek 15 fős abszolút többsége van az alsóházban, jelezte, megszavazza a beterjesztendő javaslatot. Erre egyedül a párt egyik tekintélyes veteránja, Ken Clarke volt belügy-, pénzügy- és igazságügyi miniszter nem vállalt kötelezettséget. A brexitről szóló tavaly júniusi népszavazás hivatalosan nem volt kötelező érvényű. Elvileg a maradáspártiak akár többségben is lehetnének az alsóházban, mert még a konzervatívok közül is sokan az uniós tagság mellett kampányoltak, de politikai öngyilkossági kísérlet lehet szembe menni a népakarattal (még ha azóta korántsem olyan biztos, hogy Donald Trump, az USA új elnöke azzal kezdte első teljes munkanapját, hogy elnöki rendelettel kiléptette országát a világ legnagyobb kereskedelmi-gazdasági bizniszének szánt Csendes-óceáni Partnerségből és felvételi moratóriumot rendelt el a szövetségi szerveknél. Washington. Donald Trump aláírta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból (TPP). Stop a kereskedelemnek Az elnöki rendelettel Trump a választási kampányban tett egyik ígéretét váltja valóra, s ezzel az USA elhagyja a csendes-óceáni térség 12 országát összefogó szabadkereskedelmi együttműködést. Az aláírás után Trump leszögezte: a TPP felmondása „nagyszerű hír az amerikai dolgozó emberek számára”. Az Obama- kormányzat éveken keresztül tárgyalt a megállapodásról, amelyet Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, az Egyesült Államok és Vietnám képviselői 2016. február 4-én írták alá. A TPP a világ GDP-jének 40%-át ölelte volna fel, és a Csendes-óceán két partját kötötte volna össze még jobban gazdaságiegy népszavazáson a brexit nyerne). Decemberben egy elvi parlamenti szavazáson már többséget kapott a brexit. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke az előző ítélet után arról beszélt, tiszteletben tartják a döntést. A szavazással viszont megpróbálhatnak feltételeket szabni Theresa Maynek. A miniszterelnök az EU-val együtt az egységes piacból is kilépne, különben szerinte olyan lenne, mintha részben tagok maradnának (ezt a modellt követi például Norvégia). Helyette szabadkereskedelmi szerződést akar, de ha ez nem jön össze két év alatt, akkor inkább hagyja az egészet, mert „ha nincs alku, annál még a rossz alku is jobb”. Onnantól csak a Világkereskedelmi Szervezet szabályai szerint kereskednének, a kapcsolatuk pedig elvileg olyan szinten lenne, mint az EU és az Egyesült Államok vagy Mongólia között. Mozgolódó ellenzők Viszont mozgolódik egy csoport a „kemény brexit” ellen, amely néhány konzervatívból, a zöldpártiak képviselőjéből, több liberális demokratából és munkáspártiból áll. Ők valószínűleg még az EU-barát Skót Nemzeti Párttal együtt is kevesen lennének. Másrészt Jeremy Corbyn egy olyan módosítóval próbálkozhat, amellyel visszaküldenék a végső alkut Brüsszelbe, ha azt leszavazza a parlament. A szavazás viszont így is keresztbe tehet a miniszterelnöknek. Egyrészt a felsőházban - ahol sok a pártokon kívüli tag - nem tiszták az erőviszonyok. Egy konzervatív képviselő például novemberben arról beszélt, hogy itt maradáspárti többség alakulhat ki (ő is a brexit ellen szavazna). Ha a nem közvetlenül választott testület lelag. Emellett geopolitikai jelentősége is lett volna, mivel az egyezségnek nem tagja Kína, tehát részben Peking gazdasági elszigetelésére is irányult volna. Trump szerint viszont amerikai munkahelyeket sodoma veszélybe, ha az alacsonyabb jövedelmű országokat is tömörítő paktum életbe lép. Trump elnöki rendeletben tiltotta meg az abortuszt támogató nemkormányzati szervezetek szövetségi támogatását. Az elnöki rendelet úgy fogalmaz: a családtervezéssel foglalkozó nem-kormányzati szervezetek csakis akkor kaphatnak amerikai szövetségi támogatást, ha beleszavazná a brexitet, az sem jelentene vétót, csak halasztást, de arra bőven elég lenne, hogy március végéig ne indulhassanak be a tárgyalások. Skócia akadékoskodhat A másik fontos kérdés az volt, mi a helyzet a brit országrészekkel, amelyeknek saját kormányzata van. Menet közben az észak-írek és a skótok is beszálltak az ügybe. Előbbiek szerint sértheti az ottani évtizedes polgárháborút lezáró megállapodást, ha nem kérdezik ki a véleményüket. Utóbbi egy régebbi, brit és skót parlament közötti megállapodással érvelt, bár erről még a skót országgyűlés honlapja is elismeri, hogy csak elvi alku. Észak-Irországban a maradáspárti szavazók voltak többségben, ahogy Skóciában is. Az ott kormányzó Skót Nemzeti Párt ellenzi a „kemény brexitet”, és egy újabb függetlenségi népszavazást is meglebegtetett. A skót parlamentben azonban nincs abszolút többségük, de a zölegyeznek, hogy nem „népszerűsítik” az abortuszt, illetve pácienseiket megfelelő információkkal látják el az abortuszt és következményeit illetően. A rendelet nemcsak az amerikai, hanem a külföldi nem-kormányzati szervezetekre is érvényes. Trump első rendeletéiben emellett a szerinte pazarló szövetségi kormányzati és igazgatási szerveknek is nekiment, megtiltotta számukra, hogy további dolgozókat vegyenek fel. Ez sem jelent különösebb meglepetést, az újdonsült elnök már korábban azt hangoztatta, hogy vissza akaija vágni az állami bürokráciát. dekkel és/vagy a munkáspártiakkal már meglehet. Azonban a bíróság a skót és az észak-ír kifogásokat is egyhangúlag lesöpörte. Jeremy Wright legfőbb ügyész szerint „a kormány csalódott”, de mindent megtesz, hogy megfeleljen a döntésnek. Theresa May miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta, a határozat nem befolyásolja a brexit folyamata elindításának menetrendjét, azaz március végére hivatalosan értesítik az EU-t a brexitről. A brit kormány napokon belül az alsóház elé teijeszti azt a határozati javaslatot, amelyről a legfelsőbb bíróság szerint a képviselőknek szavazniuk kell a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása előtt - mondta a brexit tárgyalások irányításáért felelős miniszter. David Davis nem részletezte, pontosan milyen j ellegű tervezetet készít a kormány, de kijelentette, a parlament elé kerülő határozati javaslat „egyértelműen megszövegezett” lesz. (mti, index) Fontos marad a NATO Az amerikai szenátus külügyi bizottsága megszavazta Rex Tillerson külügyminiszteri jelölését, majd a szenátus plenáris ülése megszavazta Mike Pompeo képviselőt a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatói posztjára. Már csak a szenátus egészének szavazása kell ahhoz, hogy Rex Tillerson, az ExxonMobil volt elnök-vezérigazgatój a legyen az amerikai diplomácia irányítója. A 65 éves Tillerson az ExxonMobil vezéreként szoros üzleti kapcsolatban állt Oroszországgal és személyes jó kapcsolatot tartott fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Áz új amerikai védelmi miniszter, James Mattis telefonbeszélgetést folytatott Jens Stoltenberg NATO- fotitkárral, és hangsúlyozta: Washington fontosnak tartja a katonai szövetséget. A közlemény szerint a két politikus megvitatta „a közös értékek védelmének fontosságát, és a miniszter hangsúlyozta, hogy amikor ezen értékek védelme érdekében szövetségeseket keres, akkor az Egyesült Államok mindig Európával kezdi a sort”. Hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok „rendíthetetlenül elkötelezett” a NATO iránt. Mattis és Stoltenberg a következő hónapokban konzultál, első személyes találkozójuk a NATO-tagországok védelmi minisztereinek februári találkozóján lesz. (MTI, Index) Donald Trump sorra írja alá elnöki rendeletéit Az elnök kiléptette országát a szabadkereskedelmi egyezményből (sita/ap)
