Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-24 / 19. szám, kedd
KULTÚRA 161 2017.január24. www.ujszo.com Ha engedik, folytatja A szerencse fia címmel írta meg emlékiratait Kovács András, a magyar film élő klasszikusa KOVÁCS ANDRAS Epizódok egy filmrendező életéből RÖVIDEN Újabb elismerés a Saul fiának London. Nemes Jeles László, a Saul fia alkotója kapta a Londoni Kritikusok Körének (London Critics’ Circle) vasárnap esti díjátadóján a legjobb rendezőnek járó elismerést. Ebben a kategóriában a magyar filmrendezőn kívül Maren Ade (Toni Erdmann), Damien Cha- zelle (Kaliforniai álom), Barry Jenkins (Holdfény) és Kenneth Lonergan (A régi város) volt jelölt. A Saul fia a legjobb külföldi filmek mezőnyében is esélyes volt, ám azt a díjat végül a Toni Erdmann című német vígjáték kapta meg. A 37. alkalommal megrendezett díjátadón az Oscar-szezon favoritját, a Kaliforniai álom című musicalt hirdették ki a legjobb filmként. (MTI) Túl a milliárdon a Zsivány Egyes Los Angeles. A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet a hétvégén átlépte az egymilliárd dolláros globális bevételt - közölte a Disney filmstúdió. A Gareth Edwards rendezésében készült sci-fi mozis forgalmazása 39. napján érte el a küszöböt, Észak-Amerikában 512,2 millió dollárt, a többi piacon pedig összesen 499,1 millió dollárt keresett eddig a jegybevételekből. A The Hollywood Reporter szerint a Disneynek ezzel már négy 2016-os produkciója került be a milliárdos klubba, a másik három az Amerika Kapitány: Polgárháború, a Szenilla nyomában, a Zootopolis - Állati nagy balhé. (MTI) SZABÓ G. LÁSZLÓ Negyvenvalahány filmmel a háta mögött Kovács András az elmúlt évtizedek magyar filmművészetének egyik meghatározó alakja. Első játékfilmje, a Zápor főszerepét Bara Margit játszotta, a Hideg napokkal fődíjat nyert Karlovy Varyban, A vörös grófnőt Károlyi Mihály feleségéről, Andrássy Katinkáról forgatta. Az ő nevéhez fűződik a Nehéz emberek, az Októberi vasárnap, A ménesgazda is. Játékfilmet húsz éve nem készített már. Most, túl a kilencve- nen A szerencse fia címmel könyvben tette közzé élete emlékezetes epizódjait. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent 207 oldalas kötet két estére szóló olvasmány annak, aki az említett alkotások közül legalább egyet látott a Kossuth-díjas filmrendező műhelyéből. Kovács András ugyanis nemcsak képsoraival - írott történeteivel is kiváló mesélő. Tizenhat fejezetből álló könyvét ezért aztán nehéz letenni: emlékei között barangolva közelebb kerülhet az olvasó filmjeinek főszereplőihez, Bara Margithoz, Törőcsik Marihoz, Dajka Margithoz, Básti Julihoz, Pá- ger Antalhoz, Latinovits Zoltánhoz, beleshet egy-egy film díszletei mögé, s megtudhatja, miképpen zajlik az élete ma, mi foglalkoztatja zsúfolt könyvespolcai között. Történeteinek első része az erdélyi dombok között meghúzódó szülőfalujába, Kidébe kalauzol el, ahonnan a negyedik elvégzése után jutott be Kolozsvárra, második szülőhelyére. Neki ugyanis, ahogy íija: „több szülőhelyet adott a sors”. A beteges vidéki kisfiú azonban úgy döntött, másodjára is elvégzi a negyedik elemit, s csak azután lesz nagyvárosi gimnazista, bekerülésem a városi környezetbe nagy megrázkódtatással járt. Kolozsvárra édesanyám vitt be vonattal. Először ültem vonaton, Boglártelkére szekérrel vittek át Kidéből a hegyeken keresztül. Addig vagy a szüleimmel, vagy a nagyszüle- immel éltem, közeli rokonaim vettek körül. Amikor anyám berakta kis motyómat az in- temátus folyosóján a nekem kijelölt szekrénybe, megcsókolt és elment, megsemmi- sültnek éreztem eddigi életem, és elsírtam magam.” Középiskolai évei hadiérettségivel végződtek, írja, hiszen a német megszállás idején vizsgázott. „1944 nyarán Románia kiugrása megváltoztatta az erőviszonyokat. A győztesnek látszó koalíció a románoknak visszaadta Észak-Erdélyt, amelyet szovjet csapatok szálltak meg a békekötésig. A sok anyaországi, aki korábban munkát vállalt Erdélyben, most menekült innen. A vonatok ingyen szállították őket. Én felültem erre az ingyenvonatra, amely Budapestre vitt - egyedül ott gyártottak filmet.” A színiakadémia filmszakán találkozott Bacsó Péterrel, Fehér Imrével, Makk Károllyal. Ezekről az évekről, kollégiumi életéről, színésztársairól - Soós Imréről, Szemes Mariról, Szirtes Adómról, Horváth Teriről - felkavaró anekdotákkal emlékezik meg. Pályája elején, dramaturgként, olyan filmek kezdeményezője volt, mint a Körhinta, a Ház a sziklák alatt vagy a Bakaruhában. „Vezető munkám a filmgyártásban az edzőkéhez hasonlított. Nekik is a legjobb formáját mutató sportolót kell beállítaniuk a csapatba...” Jó mesélőként Kovács András a kisujj ából rázza az érdekes történeteket, forgatások, utazások, fesztiválok elevenednek meg a fejezetekben, politikai eseményeket, fordulatokat nem átugorva. Egy cannes-i fesztivál apropóján Picassóval való személyes találkozásáról beszél, 1968-as párizsi útja margóján Chagall alakját idézi meg. Külön fejezet foglalkozik a rendező egyik legértékesebb alkotásával, a Hideg napokkal, amely Cseres Tibor regénye nyomán készült az 1942- es újvidéki vérengzésről. A film Karlovy Vary-i bemutatójával kapcsolatosan azt úja: „A fesztiválra Darvas Iván is eljött, őt kértem meg, hogy beszéljen a vetítés előtt, mert tudott csehül. Nagy rokon- szenvet váltott ki a fellépése, kivált, hogy nem kellett tolmács, és főleg az, hogy Iván kijavította egy nyelvi hibáját, hallhatták, nem betanult szöveget mond.” A Hideg napok a fődíj mellett a kritikusok elismerését is megkapta, és „érdekes, hogy a csehek és a szlovákok mellett különösen a szovjet és az olasz újságírók voltak hívei a filmnek...” A rendező 1968-ban bemutatott munkájának, a Falaknak is vannak különös vonatkozásai. Amikor a film elkerült Prágába, „már érlelődött a Dubček kezdeményezJó mesélőként a kisujjából rázza az érdekes történeteket, forgatások, utazások, fesztiválok elevenednek meg. te reform... Az, hogy egy szocialista országban ilyen film elkészülhetett és be is mutatják, támogatást jelentett számukra, saját hasonló törekvéseik esélyeit növelte.” S hogy mivel telnek a kilenc venegyedik évében járó rendező mindennapjai? Várja, mikor viheti filmre Wesselényi Polixéna naplóját, és azt a forgatókönyvét, amely egy kezdő kolozsvári színésznőről szól, aki aztán Budapesten lesz ünnepelt filmsztár. Igen, a történet a tragikus sorsú Bara Margitról szól. „Kilencvenegy éves korom ellenére tele vagyok tervekkel - úja könyve utolsó oldalán Kovács András. - Soroljam fel őket? Nem tehetem, mert szünet nélkül szaporodnak a tennivalóim.” íme, egy alkotóvággyal teli örökifjú, a magyar film nagy öregjeinek egyike, aki már életében klasszikussá válhatott.- Elég jó szülő, elég jó gyere Február 13-án több év után végre ismét Dunaszerdahelyre látogat sokak kedvence, a Nyitott Akadémia egyik legnépszerűbb előadója, Dr. Vekerdy Tamás pszichológus. A Tanár Úr új előadását hozza el nekünk, melyet eddig Magyarország minden pontján vastapssal köszönt meg a közönség, érdemes meghallgatni, óriási élményt jelent! Napjainkban az embernek könnyen az a benyomása támadhat, hogy sok minden a szabadságára tör, és olyan korlátok közé szorítja, amelyek között nem tud természetes igényeinek, vágyainak, meggyőződésének megfelelően élni. Igaz ez az élet számos területére, többek között a gyermeknevelésre, a gyerekekkel való együttélésre is. A külvilágban sokszor fájdalmas, kártékony körülmények és korlátok, belül szorongás, bizonytalanság, zavar nehezíb azt, hogy örömtelién, harmonikusan élhessünk, és a gyerekeink is jól érezhessék magunkat a bőrükben. Ilyen időszakban különösen fontos, hogy kimunkáljuk belső szabadságunkat, létrehozzunk egy olyan belső teret és mikroközeget, amelyben úgy élhetünk, ahogy tényleg érdemes, és többé-kevésbé megvédhetjük magunkat a külvilág ártó hatásaitól. Ennek része az is, hogy a saját szorongásainkkal és irreális elvárásainkkal, megfelelési kényszerünkkel is kezdjünk valamit. Hogy ne akarjunk tökéletes szülők lenni - elég, ha elég jó szülők vagyunk. Hogy ne akarjunk tökéletes gyereket sem - elég, ha elég jó az a gyerek. Tanuljuk meg önmagunkat és egymást tökéletlenségünkben szeretni, örömünket lelni az egyediség szabálytalanságaiban, és bizonyos derűs lazasággal, nem pedig görccsel tekinteni a felmerülő nehézségekre. Ne engedjük a kor minden megbete- gítö, ártalmas sajátosságát a bőrünk alá hatolni, tudatosan védjük belső szabadságunkat - ezzel segíthetünk gyerekeinknek is abban, hogy érzelmi biztonságban és lelki egészségben nőhessenek fel. De hogyan tegyük? Ebben segít Dr. Vekerdy Tamás, a tőle megszokott bölcsességgel, emberséggel és fergeteges humorral. Az előadás interaktív, tehát bőven lesz lehetőség véleményt, tanácsot is kérni Vekerdy Tamástól. Érdemes élni az alkalommal! A Nyitott Akadémia helyszínen felállított standján pszichológiai témájú kiadványok gazdag választéka várja az érdeklődőket kedvezményes áron, köztük Dr. Vekerdy Tamás műveivel, melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál is. Dr. Vekerdy Tamás február 13-i előadását a Városi Művelődési Központban hallgathatjuk meg. Jegyek kaphatók a művelődési központ jegypénztárában. Január 29-ig tekinthető meg a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kiállítótermeiben az intézmény által 12. alkalommal megrendezett Akvareli Triennáléra beérkezett pályaművekből rendezett tárlat. A vízfestés hazai seregszemléjének idei évfolyamára 64 alkotó jelentkezett nyolc országból; a nemzetközi szakmai zsűri 54 akvarellistától 83 munkát választott ki a kiállításra. Az 1. díjat F. Balogh Erzsébet magyarországi képzőművész kapta különleges, gesztikus festményekből és szintén akvarellekből hajtogatott kirakókockákból kialakított térinstallációjáért (a képen). Második helyezett lett Dominika Lehocká (Szlovákia) és Bakos Ferenc (Magyarország), a szintén megosztott harmadik díjat pedig Jozef Bausnak (Szlovákia) és Madaras Lászlónak (Magyarország) ítélte oda a zsűri. (Fotó: nmg) MP160794
