Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-04 / 3. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. január 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Náthás tyúkok Kellene egy szigorú törvény és jó lenne egy népszavazás is R etteghetünk tavaszig. Mivel hogy beköszöntött a „szárnyas chrípka” szezonja, megérkezett a „madárinfulenza”, diagnosztizálták az ország határain belül. Ami egyébként mindegy is, mivel a költöző madarak ignorálják az országhatárokat. Egyszerűen átrepülik őket a kis mocskok. Meg a nagyok is, mint például a vadludak. Ezek az elsőre szimpatikus szárnyasok, amelyek Nils Holgersson kalandjain keresztül már a nyolcvanas években a szívünkbe repülték magukat, most vírusokat hintenek a fejünkre. Pontosabban baromfink fejére, tollazatára, mindegy. Azért mindegy, mert mi a tojásokon keresztül testi kapcsolatba kerülünk ezekkel a szárnyasokkal, főleg a tyúkokkal, ugye. Na de most itt álljunk is meg egy percre. Aki látott már közelebbről tyúkólat, az tudja, hogy a tyúkok télen nem tojnak. Tojogatnak itt-ott, hetente egyet-kettőt, de inkább egyet sem. Tavasszal aztán elkezdenek tojni, az ébredő természet logikája szerint. Akinek télen is tojnak a tyúkjai, az táppal eteti őket, szlovákiai magyarul tojómeszki. Aki pedig táppal eteti a tyúkjait, az igazából megvehetné a bolti tojást is, mert a tyúküzemben is táppal tojat- jákőket. De visszatérve a lényeghez: a szlovák baromfiügyi illetékesek szerint tavaszig elég lesz a bajunk, mivel addig itt lesznek a vándormadarak, amelyek a madárinfluenza vírusát hordozzák. Akkor ismét útra kelnek, a messzi északra, ahol megtojj ák ők is a maguk adagját, de ez utóbbi minket már nem érdekel. Minket az érdekel, hogy itt vannak, és itt teijesztik a vírust. És persze Szlovákiában is a magyarok által lakott vidékeket érintik leginkább, mivel ugye a folyók közelségét kedvelik, itt pedig sok a folyó. Duna, Vág, Garam, Ipoly, Bodrog, Ung. Ezekre jönnek, ami tyúkjainkat terrorizálják, nem az árvái meg a liptói tyúkokat. Ez szerintem diszkrimináció. Mit tehetünk? Egyértelmű, hogy törvényi szabályozásra van szükség. A madárinfluenzát be kellene tiltani, slussz-passz. Jó lenne népszavazást is kiírni a kérdésről. Am Robert Fico miniszterelnök pont a napokban hangsúlyozta, hogy népszavazás egyenlő hazardírozás Éurópa jövőjével. Azt nem akarjuk. Talán megváltozik a véleménye. Talán hoznak egy szigorú törvényt. Az viszont hónapokba telhet. A kisember megint magára marad, saját talpraesettségére tud csak hagyatkozni. Két lehetősége van. Egyik, hogy betereli a tyúkokat a házba, így azok nem kerülhetnek kapcsolatba vándormadarakkal. Nemzetidegennek semmiképp sem nevezhető ez a gyakorlat, már Petőfi is megírta az Anyám tyúkjában, hogy bent lakik a szobában a tyúk (még a ládára is folszáll). A másik lehetőség, hogy elhelyez a baromfiudvarban néhány csomag papír zsebkendőt. UGYE MEGMONDTAM, HOGY A MIGRÁNSOK BETEGSÉGEKET TERJESZTENEK! (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Párizson és Berlinen Európa szeme MARIÁN LEŠKO F areed Zakaria amerikai politológus megvizsgálta, mi a közös azokban, akik örvendeztek Donald Trump győzelme felett. Arra jutott, hogy azok tapsolnak neki, akik ilyen-olyan oknál fogva elégedetlenek a világ jelenlegi elrendezésével. Európában azok örültek, akik az Európai Unió és a közös értékeken és érdekeken nyugvó nyugati világ szétesését óhajtják. Trump a kampánya során nem tagadta, hogy semmiféle ilyen nyugati értékrendszerben nem hisz, csak egyetlen dologban, az üzletben és a nyereségben. Trump győzelmének azok örültek, akik a mai helsinki világot habozás nélkül felcserélnék az azt megelőző jaltaira. 1975-ben 3 5 ország írta alá a helsinki záróokmányt, amely garantálta az államok egyenlőségét, szuverenitását, határaik sérthetetlenségét, az emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását. Bár aláírásakor Európa még nem így festett, de az 1989-es forradalmak és a Szovjetunió szétesése után ilyenné vált. Előtte 1943-ban egyeztek meg a jaltai konferencián a nagyhatalmak az új világrendről, meghúzták a befolyási övezetek határait és „szuverén” módon ők döntöttek a kis államok sorsáról. Amikor 1968-ban a csehszlovák politikai vezetés más úton próbált elindulni, jöttek a tankok, és a szovjet hatalom első embere rövid úton nagyon világosan elmagyarázta a helyzetet a cseh és szlovák politikai vezetőknek: „Megkérdeztem Johnson elnöktől, hogy az amerikai kormány ma is érvényesnek tartja-e a jaltai és a potsdami konferencia határozatait. Augusztus 18-án kaptam a választ: Csehszlovákia és Románia esetében teljes mértékben...” Sokan reménykednek, hogy az új amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal egy új világrendet hoz létre. Es nemcsak a nagyhatalmi vagy regionális hatalmi pozíciókra törő országok bíznak ilyesmiben, hanem abszurd módon néhány apró állam vezetője is, holott ezek az országok veszítenének a legtöbbet, ha Helsinkitől visszatérnénk Jaltához. Mind közül a legaktívabb Orbán Viktor magyar kormányfő, Putyin Castrója, aki a liberális demokráciákhoz tartozó országok tömbjében az illiberális államot magasztalja. Azok a tömegek, amelyek továbbra is a helsinki civilizált világhoz akarnak tartozni, és nem vonzza őket, hogy egy csatlósállamban éljenek, ahol „oroszul” kormányoznak, a francia és a német választások kedvező kimenetelében bízhatnak. Franciaország nélkül Angela Merkel nem lesz képes megakadályozni az unió leépítését, szétesését. Bernd Ulrich publicista azt írta, „minden megalapozott kritika mellett ma ez a legjobban működő demokratikus hatalom. Az Egyesült Államok talán már nem az, mások pedig nem is törekednek erre”. A nyugati társadalom jövője és a demokratikus értékek sora Párizsban és Berlinben fog eldőlni, de nem elhanyagolható az sem, mi történik másutt. Például Varsóban, Budapesten vagy Pozsonyban. A szerző Trend a hetilap kommentátora FIGYELŐ 15 óvet kaphat Gülen fogorvosa A török ügyészség 15 év börtönt kért arra a fogorvosra, aki kezelte Erdogan elnök ellenségét, Fetullah Gülent. A török kormány Gülent vádolja a tavalyi puccskísérlettel, amely miatt már 41 326 embert tartóztattak le. Ali ílker Ba?tan fogorvost és feleségét a múlt hónapban vették őrizetbe. Bártannak szájsebészete van Isztambulban, és többször is elutazott az USA-ba, hogy megnézze Gülen fogait - írta a 444-hu a Turkish Minute portálra hivatkozva. Anyaországi „arculatváltás” az erdélyi magyar sajtóban A Fidesz már hosszú óvek óta finanszíroz - főként állami vállalatokon keresztül - egy saját médiabirodalmat, amely jelentős eléréssel rendelkezik Erdélyben, de legfőképp Székelyföldön. Emellett mostanra elkezdte „meghúzni a csavart” az olyan médiumok esetében is, amelyek nem tartoznak saját közvetlen befolyási övezetébe - írta a kettősmérce.blog.hu. Főként olyan sajtótermékekről van szó, amelyek így vagy úgy az RMDSZ holdudvarához tartoznak, és amelyeken belül volt még lehetőség a magyar kormány különböző lépéseivel kapcsolatos kritikát megfogalmazni. Az RMDSZ egyik alapítványa, a kolozsvári Progress Alapítvány január 1-től bezáratta a 14 éves múltra visszatekintő Erdélyi Riportot. A szerkesztőséghez eljuttatott indoklás szerint gazdasági okokról van szó (a Progress Alapítvány 2015-ben 110 ezer eurós támogatás kapott az RMDSZ-től), ám az újságírók, nem hivatalosan, politikai döntésről beszéltek. A kettősmérce.blog.hu forrása röviden így magyarázta az Erdélyi Riport bezárását: a Fidesz leszólt az RMDSZ -nek, hogy legyen már vége az ilyen független sajtó dolognak, meg liberáliskodásnak, mire az RMDSZ lépett is. Nyilván, konkrét bizonyítékok nincsenek erre, de hogy az állítás mégsem légből kapott, azt az erdélyi magyar sajtó és politika körülményeinek ismerete alátámasztja. Ahogy az Átlátszó Erdély alapítója, Sipos Zoltán egy októberi interjújában elmondta, „Erdélyben két-három nagy médiaérdekeltség van jelen3. Az egyik konkrétan a magyar kormány sajtótrösztje, a Székelyhon csoport, amely egy sor napilapot és egy hírportált üzemeltet. Ezt a Határon Túli Magyar Sajtóért Alapítvány finanszírozza, nagyrészt a Szerencsejáték Zrt. pénzéből. A másik nagy médiatulajdonos az RMDSZ a hozzá köthető kiadók és civil- szervezetek által. Példaként megemlíthetjük a maszol.ro portált, melynek a kiadója a Progress Alapítvány, amely egy RMDSZ-hez közel álló alapítvány. A harmadik fontos médiaorgánum a már említett Transin- dex, ez sokáig Kelemen Hunor RMDSZ-elnök többségi tulajdonában állt (Kelemen azóta lemondott a részesedéséről). A magyar kormány tehát komoly érdekeltséggel van jelen az erdélyi magyar sajtópiacon; a Fideszhez köthető médiumok 2010 óta évente több százezer eurós támogatást kapnak az anyaországból, főként állami vállalatoktól és intézményektől. A média többi része valamilyen módon az RMDSZ-hez köthető. Ugyancsak az RMDSZ-es alapítvány adja ki a maszol.ro-t, amely 2016 végére a legnépszerűbb magyar nyelvű hírportállá vált, de a portálnál nemrégiben történt személyi változások szintén a politikai magyarázatot támasztják alá. Egyszeriben elbocsátották a lap alapító főszerkesztőjét, szilveszterig a publicisztikai rovat vezetőjét, Ágoston Hugót - az egyik legbefolyásosabb és legnépszerűbb romániai magyar újságírót -, fölmondták Gál Máriának, akit Magyarországon kitűnő külpolitikai újságíróként ismernek, továbbá levélben közölték a külső munkatársakkal, közírókkal (majdnem minddel), hogy szolgálataikra többé nem tartanak igényt. Az érintett újságírók internetes közleményeiből kiderül, hogy az ok: a magyarországi rezsim (mindig hangfogós, szerény-józan, nyugodt) bírálata, amely még ezen az óvatos módon is megengedhetetlen. Az utóbbi időben az RMDSZ „sajtosa” már a szerkesztőség feje fölött kivett anyagokat a lapból. Legutóbb a maszol.ro portál szakmai indoklás nélkül megtagadta egy cikk közlését, amelyet a lap munkatársa, Gál Mária írt, és amely kritizálta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter román nemzeti ünnepen a magyar diplomatáknak kiadott „utasítását”, illetve a Fidesz beavatkozását a romániai választási kampányba. Gált azóta már el is bocsátották a laptól. A portál impresszumából azt is megtudhatjuk, hogy a weboldal „arculatváltását a Szerencsejáték Zrt. támogatta”. (kettősmérce.blog.hu)
