Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-04 / 3. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. január 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Náthás tyúkok Kellene egy szigorú törvény és jó lenne egy népszavazás is R etteghetünk tavaszig. Mivel hogy beköszön­tött a „szárnyas chríp­ka” szezonja, megérke­zett a „madárinfulenza”, diagnosz­tizálták az ország határain belül. Ami egyébként mindegy is, mivel a költöző madarak ignorálják az or­szághatárokat. Egyszerűen átrepülik őket a kis mocskok. Meg a nagyok is, mint például a vadludak. Ezek az elsőre szimpatikus szárnyasok, amelyek Nils Holgersson kalandjain keresztül már a nyolcvanas években a szívünkbe repülték magukat, most vírusokat hintenek a fejünkre. Pon­tosabban baromfink fejére, tollaza­tára, mindegy. Azért mindegy, mert mi a tojásokon keresztül testi kap­csolatba kerülünk ezekkel a szár­nyasokkal, főleg a tyúkokkal, ugye. Na de most itt álljunk is meg egy percre. Aki látott már közelebbről tyúkólat, az tudja, hogy a tyúkok té­len nem tojnak. Tojogatnak itt-ott, hetente egyet-kettőt, de inkább egyet sem. Tavasszal aztán elkez­denek tojni, az ébredő természet lo­gikája szerint. Akinek télen is tojnak a tyúkjai, az táppal eteti őket, szlo­vákiai magyarul tojómeszki. Aki pedig táppal eteti a tyúkjait, az iga­zából megvehetné a bolti tojást is, mert a tyúküzemben is táppal tojat- jákőket. De visszatérve a lényeghez: a szlovák baromfiügyi illetékesek szerint tavaszig elég lesz a bajunk, mivel addig itt lesznek a vándorma­darak, amelyek a madárinfluenza vírusát hordozzák. Akkor ismét útra kelnek, a messzi északra, ahol meg­tojj ák ők is a maguk adagját, de ez utóbbi minket már nem érdekel. Minket az érdekel, hogy itt van­nak, és itt teijesztik a vírust. És per­sze Szlovákiában is a magyarok ál­tal lakott vidékeket érintik legin­kább, mivel ugye a folyók közelsé­gét kedvelik, itt pedig sok a folyó. Duna, Vág, Garam, Ipoly, Bodrog, Ung. Ezekre jönnek, ami tyúkjain­kat terrorizálják, nem az árvái meg a liptói tyúkokat. Ez szerintem diszk­rimináció. Mit tehetünk? Egyértelmű, hogy törvényi szabályozásra van szükség. A madárinfluenzát be kellene tiltani, slussz-passz. Jó lenne népszavazást is kiírni a kérdésről. Am Robert Fico miniszterelnök pont a napokban hangsúlyozta, hogy népszavazás egyenlő hazardírozás Éurópa jövő­jével. Azt nem akarjuk. Talán meg­változik a véleménye. Talán hoznak egy szigorú törvényt. Az viszont hónapokba telhet. A kisember megint magára marad, saját talpra­esettségére tud csak hagyatkozni. Két lehetősége van. Egyik, hogy betereli a tyúkokat a házba, így azok nem kerülhetnek kapcsolatba ván­dormadarakkal. Nemzetidegennek semmiképp sem nevezhető ez a gyakorlat, már Petőfi is megírta az Anyám tyúkjában, hogy bent lakik a szobában a tyúk (még a ládára is folszáll). A másik lehetőség, hogy elhelyez a baromfiudvarban néhány csomag papír zsebkendőt. UGYE MEGMONDTAM, HOGY A MIGRÁNSOK BETEGSÉGEKET TERJESZTENEK! (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Párizson és Berlinen Európa szeme MARIÁN LEŠKO F areed Zakaria amerikai politológus megvizsgálta, mi a közös azokban, akik örvendeztek Donald Trump győzelme felett. Arra jutott, hogy azok tapsolnak neki, akik ilyen-olyan oknál fogva elégedetlenek a világ jelenlegi elrendezésével. Európában azok örültek, akik az Európai Unió és a közös értékeken és érdekeken nyugvó nyugati világ szétesését óhajtják. Trump a kampánya során nem tagadta, hogy semmiféle ilyen nyugati értékrendszerben nem hisz, csak egyetlen dologban, az üzletben és a nyereségben. Trump győ­zelmének azok örültek, akik a mai helsinki világot habozás nélkül felcse­rélnék az azt megelőző jaltaira. 1975-ben 3 5 ország írta alá a helsinki záróokmányt, amely garantálta az államok egyenlőségét, szuverenitását, határaik sérthetetlenségét, az em­beri és szabadságjogok tiszteletben tartását. Bár aláírásakor Európa még nem így festett, de az 1989-es forradalmak és a Szovjetunió szétesése után ilyenné vált. Előtte 1943-ban egyeztek meg a jaltai konferencián a nagy­hatalmak az új világrendről, meghúzták a befolyási övezetek határait és „szuverén” módon ők döntöttek a kis államok sorsáról. Amikor 1968-ban a csehszlovák politikai vezetés más úton próbált elindulni, jöttek a tankok, és a szovjet hatalom első embere rövid úton nagyon világosan elmagya­rázta a helyzetet a cseh és szlovák politikai vezetőknek: „Megkérdeztem Johnson elnöktől, hogy az amerikai kormány ma is érvényesnek tartja-e a jaltai és a potsdami konferencia határozatait. Augusztus 18-án kaptam a választ: Csehszlovákia és Románia esetében teljes mértékben...” Sokan reménykednek, hogy az új amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal egy új világrendet hoz létre. Es nemcsak a nagyhatalmi vagy regionális hatalmi pozíciókra törő országok bíznak ilyesmiben, hanem abszurd mó­don néhány apró állam vezetője is, holott ezek az országok veszítenének a legtöbbet, ha Helsinkitől visszatérnénk Jaltához. Mind közül a legaktívabb Orbán Viktor magyar kormányfő, Putyin Castrója, aki a liberális demok­ráciákhoz tartozó országok tömbjében az illiberális államot magasztalja. Azok a tömegek, amelyek továbbra is a helsinki civilizált világhoz akarnak tartozni, és nem vonzza őket, hogy egy csatlósállamban éljenek, ahol „oroszul” kormányoznak, a francia és a német választások kedvező kime­netelében bízhatnak. Franciaország nélkül Angela Merkel nem lesz képes megakadályozni az unió leépítését, szétesését. Bernd Ulrich publicista azt írta, „minden meg­alapozott kritika mellett ma ez a legjobban működő demokratikus hatalom. Az Egyesült Államok talán már nem az, mások pedig nem is törekednek erre”. A nyugati társadalom jövője és a demokratikus értékek sora Párizs­ban és Berlinben fog eldőlni, de nem elhanyagolható az sem, mi történik másutt. Például Varsóban, Budapesten vagy Pozsonyban. A szerző Trend a hetilap kommentátora FIGYELŐ 15 óvet kaphat Gülen fogorvosa A török ügyészség 15 év börtönt kért arra a fogorvosra, aki kezelte Erdogan elnök ellenségét, Fetullah Gülent. A török kormány Gülent vádolja a tavalyi puccskísérlettel, amely miatt már 41 326 embert tartóztattak le. Ali ílker Ba?tan fogorvost és feleségét a múlt hó­napban vették őrizetbe. Bártannak szájsebészete van Isztambulban, és többször is elutazott az USA-ba, hogy megnézze Gülen fogait - írta a 444-hu a Turkish Minute portálra hivatkozva. Anyaországi „arculatváltás” az erdélyi magyar sajtóban A Fidesz már hosszú óvek óta finanszíroz - főként állami vállalatokon keresztül - egy saját médiabirodalmat, amely jelentős eléréssel rendelkezik Erdélyben, de legfőképp Székelyföldön. Emellett mostanra elkezdte „meg­húzni a csavart” az olyan médiumok esetében is, amelyek nem tartoznak saját közvetlen befolyási övezetébe - írta a kettősmérce.blog.hu. Főként olyan sajtótermékekről van szó, amelyek így vagy úgy az RMDSZ holdudvarához tartoznak, és amelyeken belül volt még lehe­tőség a magyar kormány különböző lépéseivel kapcsolatos kritikát meg­fogalmazni. Az RMDSZ egyik alapítványa, a kolozsvári Progress Alapítvány ja­nuár 1-től bezáratta a 14 éves múltra visszatekintő Erdélyi Riportot. A szerkesztőséghez eljuttatott indoklás szerint gazdasági okokról van szó (a Progress Alapítvány 2015-ben 110 ezer eurós támogatás kapott az RMDSZ-től), ám az újságírók, nem hivatalosan, politikai döntésről be­széltek. A kettősmérce.blog.hu forrása rö­viden így magyarázta az Erdélyi Ri­port bezárását: a Fidesz leszólt az RMDSZ -nek, hogy legyen már vé­ge az ilyen független sajtó dolognak, meg liberáliskodásnak, mire az RMDSZ lépett is. Nyilván, konkrét bizonyítékok nincsenek erre, de hogy az állítás mégsem légből kapott, azt az erdélyi magyar sajtó és politika körülményeinek ismerete alátá­masztja. Ahogy az Átlátszó Erdély alapítója, Sipos Zoltán egy októberi interjújában elmondta, „Erdélyben két-három nagy médiaérdekeltség van jelen3. Az egyik konkrétan a ma­gyar kormány sajtótrösztje, a Szé­kelyhon csoport, amely egy sor na­pilapot és egy hírportált üzemeltet. Ezt a Határon Túli Magyar Sajtóért Alapítvány finanszírozza, nagyrészt a Szerencsejáték Zrt. pénzéből. A má­sik nagy médiatulajdonos az RM­DSZ a hozzá köthető kiadók és civil- szervezetek által. Példaként megem­líthetjük a maszol.ro portált, melynek a kiadója a Progress Alapítvány, amely egy RMDSZ-hez közel álló alapítvány. A harmadik fontos mé­diaorgánum a már említett Transin- dex, ez sokáig Kelemen Hunor RMDSZ-elnök többségi tulajdoná­ban állt (Kelemen azóta lemondott a részesedéséről). A magyar kormány tehát komoly érdekeltséggel van jelen az erdélyi magyar sajtópiacon; a Fideszhez köt­hető médiumok 2010 óta évente több százezer eurós támogatást kapnak az anyaországból, főként állami vállala­toktól és intézményektől. A média többi része valamilyen módon az RMDSZ-hez köthető. Ugyancsak az RMDSZ-es alapítvány adja ki a maszol.ro-t, amely 2016 vé­gére a legnépszerűbb magyar nyelvű hírportállá vált, de a portálnál nem­régiben történt személyi változások szintén a politikai magyarázatot tá­masztják alá. Egyszeriben elbocsá­tották a lap alapító főszerkesztőjét, szilveszterig a publicisztikai rovat vezetőjét, Ágoston Hugót - az egyik legbefolyásosabb és legnépszerűbb romániai magyar újságírót -, föl­mondták Gál Máriának, akit Ma­gyarországon kitűnő külpolitikai új­ságíróként ismernek, továbbá levél­ben közölték a külső munkatársak­kal, közírókkal (majdnem minddel), hogy szolgálataikra többé nem tarta­nak igényt. Az érintett újságírók in­ternetes közleményeiből kiderül, hogy az ok: a magyarországi rezsim (mindig hangfogós, szerény-józan, nyugodt) bírálata, amely még ezen az óvatos módon is megengedhetetlen. Az utóbbi időben az RMDSZ „sajto­sa” már a szerkesztőség feje fölött ki­vett anyagokat a lapból. Legutóbb a maszol.ro portál szak­mai indoklás nélkül megtagadta egy cikk közlését, amelyet a lap munka­társa, Gál Mária írt, és amely kriti­zálta Szijjártó Péter magyar külügy­miniszter román nemzeti ünnepen a magyar diplomatáknak kiadott „uta­sítását”, illetve a Fidesz beavatkozá­sát a romániai választási kampányba. Gált azóta már el is bocsátották a lap­tól. A portál impresszumából azt is megtudhatjuk, hogy a weboldal „ar­culatváltását a Szerencsejáték Zrt. tá­mogatta”. (kettősmérce.blog.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents