Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-23 / 18. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2017. január 23. KULTÚRA I 7 „Ez nem úri huncutság” Mizser Attila költő szerint a versolvasást egyfajta kalandként kell felfogni „Azért olvasunk könyvet, hogy valahol máshol legyünk. Picit talán ezért is írunk" - mondja Mizser Attila (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Mizser Attila költő, író, irodalomtörténész legutóbb tavaly júliusban volt ven­dégünk annak kapcsán, hogy az Irodalmi Szemle főszer­kesztője lett. Szerencsére maradt ideje az alkotásra is: cselek hallgatásra címmel nemrég jelent meg új vers­kötete, amely a 2008-as Köz óta az első. Hosszú ideje dilemma a költé­szetben, hogy mennyi munkát ad­junk az olvasónak. Ma sokan azt mondják: minél kevesebbet, mert az emberek elszoktak a gondolko­dástól és a szabad asszociációktól. Ez a kötet alaposan megdolgoztat. Tekinthetjük egyfajta lázadásnak, árral szemben evezésnek? Nem gondolom ezt. Direkt módon nem lázad ez a könyv semmi ellen. De nem hiszem azt sem, hogy fel­tétlenül ki kellene szolgálni az ol­vasói igényeket, szokásokat. Ez na­gyon egyszerű és szomorú megol­dás, valamiféle kibúvó lenne. Úgy hiszem, inkább elvenne valamit a szövegből, nem pedig hozzáadna - hiszen látjuk, mi jellemzi az átlag­ember olvasási szokásait, hogyan változik a szövegértési kompeten­cia. Szerintem, ha valaki kézbe vesz egy kötetet, például az enyémet, egyfajta kalandként kell felfognia. Olvassa el, próbáljon megoldást, megoldásokat találni, úgy kezelje, mint egy jó krimit, aminek azonban több megfejtése van - más dolga nincs is. Azt hiszem, ennyi minden­kitől, bárkitől elvárható, aki kortárs verseskötetet bátorkodik levenni a polcról. Ez nem úri huncutság vagy hallatlanul elvont dolog, csak-tény -bizonyos olvasói rétegeknek szánt valami. Ami persze igényli az el­mélyülést, de ez nem baj - és ezt mint tanár, mint szerkesztő vagy mint egykori kulturális szervező is fenntartom. Bár lehet, ez az elkép­Berlin. Teljessé vélt a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale versenyprogramja. A legfontosabb szekcióban idén 24 mű szerepel. A szervezők utolsóként pénteken egy Stanley Tucci rendezésében ké­szült brit-francia koprodukciót, egy kínai animációs filmet és egy, Cathe­rine Deneuve főszereplésével ké­szült francia-belga drámát válogat­tak be a szekcióba. Mindhárom al­kotásnak a német főváros filmfesz­tiválján tartják a világpremieijét. A Berlinale legfontosabb szekci­ójában szerepelő 24 mű közül 22 vi­lágpremier. 18 alkotás lesz verseny­ben a legjobb filmnek járó Arany­medvéért és a különböző alkotói ka­tegóriákban kiosztott Ezüstmedvé­kért. Köztük van Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása is. Az elsősorban színészként ismert Stanley Tucci filmjében Geoffrey Rush, Armie Hammer, Tony Shal- houb és Sylvie Testűd játssza a főbb zelés megmosolyogtató... Mégis, ha valaki olvassa ezt a beszélgetést, akkor még van remény. Úgy tűnik, nemcsak új nyelvet keres ezekben a versekben, ha­nem a fikció és az érzelmek talál­kozási pontjait is. Jól látom ezt? Ez minden kötetről elmondható. Ki mondja meg, hogy hol kezdődik a szerző és hol végződik a biográfiai én? És mi ebben a kötetben a sze­mélyi igazolványba bejegyzett Mi­zser Attila, és vajh, ki a versek ala­nya? Sosem tartottam túl elegáns­nak, pallérozott megoldásnak, ami­kor az életrajz felől próbálunk értel­mezni, megfejteni helyzeteket, szépirodalmi szövegeket. Azért ol­vasunk könyvet, hogy valahol más­hol legyünk. Picit talán ezért is írunk. Emlékszem az első kötetére, amelyben rapversek is bőven vol­tak. Hogyan, milyen „útvonalon” jutott el ehhez a mostani kifeje­zési formához? Elhallgattam? Halkultam? Lehet, szerepeket. A film, melynek címe Final Portrait (Az utolsó portré), Al­berto Giacometti képzőművészről szól. Giacomettit Geoffrey Rush alakítja. A kínai animációs film ren­dezője Liu Csien, a címe pedig Hao esi lö (Szép napot!). A Sage fémmé (Bába) című filmben, Martin Pro- vost rendezésében együtt lesz látha­hogy csendesebb lettem. Elszakad­tam a kötöttebb versformáktól... Bár eddig sem tartottam a forma rabjá­nak magamat - aki alaposabban megnézi az eddigi versköteteimet, az láthatja is. Most inkább azok a hely­zetek, megszólalások érdekesebbek számomra, amikor a történelmi/kö- zösségi narratíva az általános embe­ri vonatkozásokban oldódik fel, vagy amikor egy-egy minimalista szituá­cióban többféle - emberi, morális, az énre visszautaló - viszonyrendszert lehet megmutatni. És amikor a vers­beli történések, cselekvések ritmusa és a nyelv grammatikai rendje hoz létre játékteret. Ezek a lehetőségek, elbeszélésformák, illetve elhallga­tások, hallgatásalakzatok lettek iz­galmasak számomra az utóbbi évek­ben. Biztosan az életkor és a korhoz társuló eredmények, tapasztalatok is hozták, szülték ezt. Minél többet ol­vas az ember, annál bizonytalanabb lesz. Felméri az épp aktuális koor­dinátákat. Eltelt nyolc év az előző könyv óta. Bár lehet, ezt csak én vet­tem észre. tó a vásznon Catherine Deneuve és a franciák egy másik nagy kedvence, Catherine Frot. A fesztivál a Django című francia film világpremierjével nyílik meg február 9-én. Etienne Comars ver­senyprogramban szereplő rendezői bemutatkozása Django Reinhardt világhírű dzsesszzenészről és a ná­Az előző kérdéshez kapcsolód­va: hogyan viszonyul manapság a rímekhez? A rímek korábban is fontosak voltak, most is nagyon fontosak. Talán most sokkal inkább rájuk bí­zom magam, hisz kikerülni, elke­rülni sokkal nagyobb felelősség, mint épp megtalálni őket. Egy József Attila- és egy Ottlik Géza-idézet szerepel a könyvben, de ezek úgy hatnak benne, mint valamiféle „eszközök”, vagy ka­paszkodók az olvasó számára. Miért volt fontos önnek ez a két idézet? Igen, a fogódzó, kapaszkodó ta­lán helyes meghatározás. Két fon­tos szerző két fontos szövegrészlete áll a kötet elején és a végén. Ha köz­ben elrontanám, lehet mibe kapasz­kodni. Az első idézet, József Atti­lától megnyit valamit, az Ottliktól származó erősen lezár. Közben pe­dig megpróbálunk okosan manő­verezni, ügyelni arra, hogy mit hallgatunk el. cik által megszállt Párizsból való 1943-as meneküléséről szól. A szlovák filmművészet is képvi­selteti magát a Berlinalén. Iveta Grófová Az ötödik hajó (Piata loď) című szlovák-cseh-magyar kopro­dukcióban készült mozijának Ber­linben lesz a világpremierje. Grófo­vá filmje a Generation Kplus ver­senyben szerepel argentin, brazil, brit, lengyel, kínai, mexikói, ameri­kai, kanadai és ausztrál produkciók mezőnyében. Az ötödik hajó - mely nagyrészt gyermekszereplőkre épül - egy különleges témát dolgoz fel nagyon érzékenyen. Azt mutatja meg, hogyan képes alakítani az éle­tet a játék, és miként tudja befolyá­solni a komoly, nehéz helyzeteket a gyermeki képzelet és a jó szándék. Julius Sevčík cseh-szlovák ko­produkcióban forgatott Masaryk című alkotását a fő programban, a Berlinale Special szekcióban mutat­ják be. A cannes-i és a velencei mellett legjelentősebb filmfesztivál február 9-től 19-ig tart. (MTI, tb) RÖVIDEN Madách-díj Szvorák Katalinnak Balassagyarmat. Madách Im­rére emlékeztek pénteken Ba­lassagyarmaton. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban tartott ünnepségen Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, valamint Huszti Péter Kossuth-díjas színész, a nemzet művésze vette át a Madách-díjat. Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 20-án Alsósztregován született. Születésének évfor­dulóján minden évben Balassa­gyarmaton adják át a Madách- díjat, amellyel a Madách- kutatásban, az író kultuszának ápolásában, a megye kulturális és művészeti életében legered­ményesebben közreműködőket jutalmazzák. Szvorák Katalin 1981 -ben a Röpülj páva ver­senyt, 1988-ban a Lajtha em­lékversenyt nyerte meg. Három és fél évtized alatt több mint háromezer-ötszáz koncertet adott három kontinens 43 or­szágában. 34 tematikus, önálló lemeze jelent meg. (MTI, ú) Elhunyt Takács Klóra operaénekes Budapest. Elhunyt Takács Klára operaénekes szombaton hajnalban. A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima díjas mezzo­szoprán énekes 1973-ban vég­zett a Zeneművészeti Főiskola ének-opera szakán, akkortól 1989-ig az Operaház egyik ve­zető mezzoszopránja volt. A vi­lág 45 nagyvárosában lépett fel, a többi között a New York-i Metropolitanben és a Carnegie Hallban, a Bécsi Staatsoperben, a V elencei La F enicében, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Tokióban, Argentínában. Opera-, oratórium- és dalleme­zei közül 8 nemzetközi nagy dí­jat kapott. Önálló lemezein Verdi-, Schumann- és Strauss- dalokat, valamint francia ope­raáriákat és operaduetteket éne­kel. A Vivaldi munkáit felfede­ző lemezek állandó szólistája volt. (MTI) Elmaradt Hallström filmjónek premierje Los Angeles. Az állatvédők bí­rálatainak hatására törölték az Egy kutya négy élete című, Lasse Hallström rendezésében forgatott film hét végére meg­hirdetett amerikai premierjét. A produkció az A Dog’s Purpose című 2010-ben megjelent regény nyomán készült, a forgatóköny­vét Audrey Wells írta. A vígjáték a küldetését kereső Bailey kutya életét követi nyomon születésé­től haláláig, és azon túl is, rein­karnációiban. A főbb szerepeket Britt Robertson, Dennis Quaid, K. J. Apa, Josh Gad, Peggy Lip- ton és Juliét Rylance alakítja. A Universal Pictures január 27-re tűzte ki a film észak-amerikai forgalmazásának kezdetét, és a stúdió bejelentette, hogy ezen a premier elmaradása ellenére sem akar változtatni. A filmet január 26-tól játsszák a magyar mozik. (MTI) suetouá premiéra u súťaži Vi Az ötödik hajó a Generation Kplus versenyben szerepel (Fotó: Huiapa film) f ■ 'Mternationaie / HlmfiM spiele V# / Berlin Generation Berlinale: teljes a versenyprogram

Next

/
Thumbnails
Contents