Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-04 / 3. szám, szerda
KÖZÉLET WWW ujszo.com I 2017.január4. Kétnyelvűség: aktív hivatalok kellenek A vizuális kétnyelvűségtől biztosabb lesz magában az ember (Ján Krošlák felvétele) FINTA MÁRK A legfrissebb nyelvhasználati jelentésből kiderül, az államigazgatás területén sem működik minden rendben, ami a kisebbségi nyelveket illeti. A kisebbsági kormánybiztos a belügyminiszterrel konzultálna a helyzetről. A jelentés megállapítja, hogy az államigazgatásban a kisebbségi- nyelv-használat néhány területén ugyan pozitív változások jelentkeztek az előző évekhez képest, ám egyes esetekben nem tartották be a nyelvi jogokat, más területeken pedig nem éltek az adott lehetőségekkel. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos mindezt megerősítette lapunknak, mondván, ajelentés kiemeli, hogy komolyak a problémák. A nyelvhasználati jelentés állam- igazgatási fejezetét a kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal 85 államigazgatási szerv megkérdezésével készítette, többek közt járási hivatalokat, adóhivatalokat, vámhivatalokat, munkaügyi és szociális hivatalokat is megkérdezve a kisebbségek lakta régiókban. Az eredmények szerint anyanyelvűnkön a megszólított hivatalok 94 százalékában intézhetjük ügyeinket. Az államigazgatási hivatalok kétharmada kisebbség nyelvén beszélő munkatársakkal rendelkezik, 2,5 százalékukban tolmács és fordító szolgáltatásait veszik igénybe, 22 százalékukban pedig kombinálják a két lehetőséget - némiképp nőtt tehát azon hivatalok száma, ahol anyanyelvűnkön intézhetjük ügyeinket. Számszerűsítve a megszólított hivatalok több mint 3600 munkatársának 26 százaléka írásban és szóban is bírta, 19 százalékuk pedig beszélte a kisebbség nyelvét. A pozitív hírek sora azonban itt tulajdonképpen be is fejeződött. Az államigazgatási szerveknél ugyanis már a vizuális kétnyelvűség sem tökéletes. Nagyon sokan - bár ez törvényi kötelességük lenne - nem jelölik meg a hivatalt a kisebbség nyelvén, s nem tájékoztatják ügyfeleiket egyértelmű, jól látható helyen, hogy milyen módon használhatják a kisebbségek nyelvét. „Ennek módja és formája jelen pillanatban nem egységes. Szeretnénk előrelépést elérni a területen, hogy a kisebbségi anyanyelvű ügyfél ne kerüljön bizonytalan helyzetbe, hanem egyértelműen lássa, hogy a törvény lehetővé teszi számára nyelve használatát” - mondta Bukovszky, hozzátéve, ezt nem csak a hivatalok központi faliújságain lehetne egyértelműsíteni. Elmondása szerint még 2011-ben javasolták, hogy akár az irodák tábláin, vagy a hivatalnokok névtábláin is jelezni lehetne, ki és hol beszéli az adott kisebbség nyelvét, hogy ne merüljenek fel kételyek. A vizuális kétnyelvűség hiányán túl azonban még mélyebb a probléma a kétnyelvű dokumentumok kapcsán. A jelentés szerint a megkérdezett államigazgatási szervek 91 százaléka nem biztosította be ügyfelei számára a kétnyelvű forma- nyomtatványokat. 2012-höz képest tehát semmilyen előrelépés nem történt ezen a téren. Válaszokat, közokiratokat az államigazgatási szervek a polgárok kérésére adnak ki két nyelven, ám a vizsgált időszakban egyetlen kétnyelvű közokirat sem született - mert nem is kérte senki. Bukovszky szerint probléma az állam és a hivatalok, ám az ügyfelek részéről is van. „Ha a hivatal és az állam proaktív, akkor az ügyfél is bátrabban használná az anyanyelvét” - magyarázta. Az egyes minisztériumok azonban elmondása szerint a statisztikára mutogatnak, mely szerint nincs igény a kétnyelvű dokumentumokra. A kormánybiztos szerint jelenleg bizonytalan a jogi környezet, így az emberek is bizonytalanul viszonyulnak lehetőségeikhez - melyek megteremtése ugyanakkor az államigazgatás részéről kötelesség lenne. A biztos szerint kitömi ebből a körből úgy lehet, hogy az államigazgatás teljesíti kötelességeit, a nyelvi jogok terén pedig széles körű felvilágosításra van szükség, hogy az állampolgárok ismerjék azokat. „Ha nincs erős jogtudattal rendelkező polgár, a lehetőségek hiába léteznek” - tette hozzá. A hivatalnokok számára elmondása szerint pluszmunkával jár a hivatali kétnyelvűség, így ha nem érzik a társadalmi nyomást és az igényt, nem lesz számukra prioritás mindez. A kormánybiztos lapunknak elmondta: 2017-ben előre szeretnének lépni ezen a téren, és megoldást keresnek a problémakörre. Ennek érdekében egyeztet majd a belügyminisztériummal és a miniszterrel is. A RegioJet távozással fenyeget, ám kiskaput is nyitva hagyott Radím Jančura, a RegioJet főnöke (Gabriel Kuchta felvétele) DEMECS PÉTER A RegioJet bekeményített, s az egyszer már bevált taktikával próbálja rávenni az államot a vasúti forgalom finanszírozási szabályainak megváltoztatásához. Nem kizárt, sikeres tárgyalások elébe néz a magáncég. Pozsony. Nem ez az első eset, hogy Radim Jančura, a RegioJet vezérigazgatója a Pozsony-Kassa vonalról való távozással fenyegetőzött. „Már száz százalékra biztos, hogy távozunk a vonalról. Most már csak azt kell megoldani, mihez kezdünk az alkalmazottakkal” - jelentette ki Jančura 2015 őszén. Akkor, akárcsak most, azt állította, azért kénytelen távozni, mert nem tud nyereséget termelni a járaton. Ez a blöff akkor bejött, s nem sokkal később a közlekedési tárca törölte a Pozsony és Kassa között közlekedő InterCity-járatokat (IC); amelyek közvetlen konkurenciát jelentettek a cseh társaságnak. A RegioJet ezt követően maradt, s még növelte a vagonok számát a vonalon. Állami kiadósok Az állami IC viszont decembertől újra közlekedik, minek következtében jelentősen csökkent a RegioJet utasainak száma. Érsek Árpád közlekedési miniszter egyrészt elismeri, hogy az IC-vonatok visszaállítása politikai döntés volt, másrészt viszont állítja, visszaállításukra az utasok részéről is volt igény. „Az lejáratokra szükség volt, de azt sem akarom, hogy túl sokat költsünk az üzemeltetésükre” - mondta lapunknak Érsek. Ha ugyanis a tárca nem tudna megegyezni Jančurával, s ő februártól kivonulna a vonalról, az államnak pótolnia kellene a kiesett járatokat, ami jelentős többletki- adástjelentene. A RegioJet jelenleg Pozsony és Kassa között három pár szerelvényt indít útnak a forgalmasabb napokon, egy vagy két szerelvényt pedig olyan napokon, amikor kevesebb az utas. Csütörtökön, ami kevésbé forgalmas napnak számít, a legolcsóbb jegyek 10—12 euróba kerülnek, csúcs- forgalom idején több mint 20-ba. Ennél kicsit drágább az állami IC, amely naponta kétszer közlekedik a főváros és Kassa között. Keresik a kiutat A RegioJet, bár végleges kivonulással fenyeget, most is nyitva hagyott egy kiskaput. „A helyzetet csak az ingyenes utazás rendszerének módosításával lehetne megoldani. Arra lenne szükség, hogy a magán- társaságok is megszólíthassák azokat az utasokat, akik jelenleg ingyen utaznak” - közölte az Új Szóval Jančura. Konkrétan azt akarja, hogy az állam tegye lehetővé az ingyen utazást az IC-ken is azzal, hogy minden utas után fejenként legalább 50 százalékát fizesse annak, amit az állami vasútnak a gyorsvonatokon közlekedőkért fizet. Az állami gyorsvonatokon az ingyen vonatozó diákok az utasok több mint felét képezik, míg a RegioJetnél a diákok csupán pár százalékot tesznek ki. Éppen az ingyenes vonatozás bevezetése csökkentette jelentősen a társaság utasainak számát. Érsek lát lehetőséget a megállapodásra, ám nem akarta elárulni, mit kínálnak fel Jančurának. „Őt sem kell félteni. Én mindig is állítottam, hogy a konkurencia fontos, de azért annak is megvannak a szabályai. Az sem normális, hogy valaki dömpingáron árulja a jegyeket, s így harcol a konkurencia ellen” - mondta Érsek, aki mindemellett korrekt partnernek tartja a Regio Jetet, s most sem tartja kizártnak a megállapodást. Díjazta például, hogy Jančura tegnap reggel elsőként őt tájékoztatta arról, milyen sajtónyilatkozatot fog kiadni. Politikai nyomás Radim Jančura szerint kétség sem fér ahhoz, hogy a közlekedési tárca az Andrej Danko vezette SNS hatása alatt van. „Egyes politikusok, mint Danko, próbálják kitúrni az országból a magántársaságokat” - állítja a RegioJet igazgatója. Ennek mintapéldája szerinte az is, hogy Érsek politikai nyomásra törölte a Pozsony-Besztercebánya között közlekedő gyorsvonatok üzemeltetésére kiírt nemzetközi tendert. A közlekedési miniszter tagadja, hogy az SNS politikai nyomása alatt állna. Elismerte ugyan, hogy az lejáratok visszaállításánál politikai egyezség születetett, a szóban forgó tendert viszont önszántából állította le. „A konkurencia fontos, viszont én azt állítom, hogy ha liberalizáljuk a vasúti személyforgalmat, akkor ne csak a fő vonalakat, hanem a regionális járatokat is vegyük figyelembe. Tehát ne csak Pozsony és Besztercebánya közti ingázásért legyen felelős a vállalkozó, hanem a régiókba közlekedő, kapcsolódó járatokért is. Ilyen szellemben akarom kiírni az új tendert” - mondta Érsek. A Híd koalíciós partnere, az SNS viszont radikálisan elutasítja a vasúti forgalom liberalizációját, így Érsek terveit úgy tűnik, nehéz lesz kivitelezni. „Én nem tudom elképzelni, hogy például az osztrák államvasút olyan teret adna a konkurenciának, mint mi. A Pozsony-Kassa vonal formájában átadtuk a habot a tortán a magánszektornak” - nyilatkozta az IC-járatok eltörlését követően tavaly decemberben Danko. Arról már nem tett említést, hogy az IC-járatok éveken át veszteséget termeltek, s mivel az állami Szlovák Vasúttársaság kommersz projektként üzemeltetette a járatokat, állami dotáció nélkül, a társaság gyakorlatilag az adófizető állampolgárok pénzét játszotta el a veszteséges járatokkal, míg a RegioJet saját zsebből finanszírozza a Pozsony és Kassa között ingázó járatait. Máshol maradnak A RegioJet egyébként csak a főváros és Kassa között közlekedő vonalról akar kivonulni. Továbbra is üzemeltetni fogja a Prágát Kassával, Prágát Turócszentmártonnal összekötő nemzetközi gyorsvonatait, mint ahogy a decembertől elindított nemzetközi gyorsvonatot Pozsony és Prága között Brünn érintésével. Ugyanúgy nem tervezi a távozást a Pozsony-Komárom vonalról sem, ahol más problémákkal kell szembesülnie. Ä közlekedési tárca azzal vádolja a társaságot, a megrendeltnél kisebb szerelvényekkel közlekedik ezen a vonalon, ezért a vonatok túlzsúfoltak. A RegioJet egyrészt elismeri, hogy a járatai tömöttek, másrészt állítja, míg a minisztérium nem rendel több vonatot, addig nem indíthatnak több szerelvényt. Most úgy tűnik, ezt a patthelyzetet is megpróbálják megoldani. „Született egy egyezség, hogy csúcsforgalomban a legnagyobb, több mint ötszáz férőhelyes szerelvényeket fogják útnak indítani, s mi számolni fogjuk, mennyi ember fér fel és mennyi marad a peronon. Ha kiderül, sokan nem fémek fel, több vonatot rendelünk” - mondta tegnap Érsek. Azt nem tudta megmondani, hogy mikorra sikerül megegyezni.
