Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-20 / 16. szám, péntek

4 | RÉGIÓ 2017. január 20. | www.ujszo.com Váljak az önkénteseket Idén is várják az önkéntesek jelentkezéséta magyaror­szági Bátor Táborba. EHSL32ÍE1 Február 12-ig várják azok je­lentkezését, akik a nyári nemzet­közi Bátor Táborban önkéntes­ként tevékenykednének. A Bátor Tábor 2001 óta szervez ingyenes terápiás táborokat da­ganatos és krónikus betegségben szenvedő gyerekek és családjuk részére, ahová 2008 óta Magyar- országon kívül már Szlovákiából, Lengyelországból és Csehor­szágból is érkeznek táborozok. Éppen ezért olyan önkénteseket is keresnek minden évben, akik a magyar vagy angol mellett e nyelvek valamelyikét is beszélik. Az önkéntesek, tábori nevükön cimborák lehetnek házi cimbo­rák, akik mindenhová elkísérik a gyerekeket, ott vannak a progra­mokon, segítik a napi rutint a reg­geli fogmosástól a lámpaoltásig. Kísérő, akik a nemzetközi turnu­sokban részt vevő gyerekek ki- és beutaztatását végzik, tolmács cimborák, egészségügy cimborák - orvosok, nővérek, dietetikusok, gyógytornászok valamint ját­szó cimborák, akik a különböző programokért felelősek. A jelent­kezés során fel kell tüntetni, ki milyen cimbora szeretne lenni, és melyik táborban. Ennek alapján vesznek részt az egyik vagy má­sik típusú önkéntesképzésen. A Felvidékről évente átlagosan 25- 30 önkéntes tevékenykedik a tá­borokban, többségük már vissza­járó, de mindig vannak új jelent­kezők is. Az önkéntesnek jelent­kezők alsó korhatára 20 év. A Bátor Tábor különleges he­lyet foglal el a különböző gyerek­táborok körében, mint honlapju­kon olvasható: súlyosan beteg gyerekeknek és családjuknak nyújtanak sorsfordító élménye­ket, erőt, eszközöket az élethez, a gyógyuláshoz. Kimozdítják a gyerekeket a komfortzónájukból, hogy félelmeik legyőzésével fel­ismerjék, képesek szembeszállni nemcsak a kalandok során rájuk váró feladatokkal, de betegsé­gükkel is. A táborozni vágyók március 24-igjelentkezhetnek. Bővebb tájékoztatást a www.batortabor.hu honlapon ta­lálnak az érdeklődők. (vkm) Ravasz József azt állítja, kiküldik a romákat egy füleki étteremből BARTALOSÉVA mnraw Nem szolgálhatnak ki romákat egy füleki étteremben - állítja né­hány vendég. A tulajdonos vissza­utasítja a vádat, és rágalomnak mi­nősítette az állítást. Azt mondta, rendszeresen vannak roma vendé­geik. Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet igazgatója két má­sik vendéggel tért be a füleki Vik- tory étterembe. „Miután helyet foglaltunk, hosszabb idő után jött oda hozzánk egy hölgy, és azt mondta, hagyjuk el az éttermet, mert műszaki hiba miatt nem szol­gálhat ki bennünket” - számolt be az incidensről Ravasz József. Ra­vasz azt mondta a pincémőnek, hogy befelé jövet nem láttak sem­milyen információt a műszaki hi­báról, és hiába kérdezte, hol van a tulajdonos, a pincémő nem vála­szolt. Értesüléseink szerint nem egyedi esetről van szó. Egy ven­dég, aki tanúja volt az incidens­nek, lapunknak elmondta, már né­hány évvel korábban is előfordult, hogy kiküldték a romákat az étte­remből. „A pincémő meg is mondta, azért küldte el társaságot, mert romák. Az állásával játszana, ha kiszolgálná őket” - nyilatkozta a szemtanú. Ravaszék végül ki­mentek az étteremből. „Sosem éreztem elutasítást azért, mert ci­gány vagyok. Nem haragszom, dühös sem vagyok, csak szomorú, mert egy magyar városkában tör­tént meg az eset, ahol, azt hittem, otthon érezhetem magam” - foly­tatta Ravasz József. Póczos Tamás, a tulajdonos fia lapunknak cáfolta az állítást. „Ez rágalom. Amióta megnyitottunk, rendszeresen vannak roma vendé­geink. Aki betér hozzánk, láthatja, hogy kiszolgáljuk a roma vendé­geket. Szomorú, hogy ilyen hely­zetbe hoztak bennünket” - mondta Póczos Tamás. Nem örülnek a vendégmunkásoknak Családi házakban, átalakított óvodaépületekben laknak a szerbek A királyrévi óvoda épületében hatvan szerb vendégmunkás lakik (A szerző felvétele) SZAKÁL KINGA Százhúsz szerb vendégmunkás érkezett a napokban Királyrévbe, Galántán jelenleg hétszáz külföldi munkás él. Hogy pontosan hány vendégmunkás van a megyében, nem lehet pontosan tudni. GALÁNTA/KIRÄLYRÉV Galántán alig háromszázalékos a munkanélküliség aránya, a helyi vállalatok a munkaerőhiány miatt külföldieket alkalmaznak. Olcsó munkaerő „Nálunk jóval kevesebb a fizetés, mint a szlovákiai átlag, pontosan azért, mert a cégek olcsó külföldi munkaerőt alkalmaznak” - nyilat­kozta lapunknak Peter Paška, Ga- lánta polgármestere. „Dolgoztak már itt románok, bolgárok, most Szerbiából és az unión kívüli orszá­gokból hoznak vendégmunkásokat. Felvettük a kapcsolatot az illetékes szervekkel, de ők azt mondják, ezek az emberek törvényesen tartózkod­nak itt” — szögezte le a polgármester. A fő probléma, hogy a szállások be­fogadóképessége véges, ezért a ven­dégmunkásokat családi házakban, tömbházakban szállásolják el. „Amíg a szálláshelynek megvan minden, a működéshez szükséges engedélye, addig a városvezetés nem tud mit tenni az ügyben. Nincs okunk rá és nincs is jogunk, hogy megakadá­lyozzuk a szálláshelyek működését” —mondta Paška. Megragadott lehetőség Királyrév 2014-ben eladta az óvo­da épületét, ahol a napokban szerb vendégmunkásokat szállásoltak el. „2005-ben gazdasági okokból egy épületbe költöztettük az iskolát és az óvodát. Mivel a kiürült épület hosszú évekig kihasználatlanul állt, úgy döntöttünk, eladjuk. Egy vállalkozó vásárolta meg, aki nyugdíjasotthont létesített volna itt” - mondta Racsko Pál, Királyrév polgármestere. „Mi­vel nem kaptunk támogatást az idő­sek otthonának kialakítására, meg­ragadtuk az alkalmat, hogy vendég- munkásokat szállásoljunk el az épü­letben” - nyilatkozta lapunknak Ro­man Rišavý, az épület egyik tulaj­donosa. Félelem és félelemkeltés Királyrévnek 1100 lakosa van. A 120 vendégmunkás a napokban ér­kezett ide, aminek a helyiek nem örülnek, azt mondják, nem érzik biz­tonságban magukat. A szerbek hét­főtől szombatig két műszakban dol­goznak egy galántai vállalatban. A helyi boltban már az érkezésük más­napján lopáson kaptak egy vendég- munkást. „Rögtön hívtuk a rendőr­séget és a munkaközvetítő ügynök­ség képviselőjét. A vendégmunkást azonnal hazaküldték” - mondta a polgármester. Hozzátette, azóta más probléma nincs. A közösségi portá­lon félelmeikről számolnak be az emberek, a kialakult helyzetért a polgármestert és a képviselőket hi­báztatják. Sokak szerint a település vezetői hozták a nyakukra a szerbe­ket. „Jó lenne, ha a lakosok nem fe­lejtenék el, hogy én és a képviselők is Királyrévben élünk, és itt él a csa­ládunk is. A gyerekeink, az unoká­ink. Vannak dolgok, amiket nem tu­dunk befolyásolni. Jogászokkal is konzultáltunk, de nem tehetünk semmit” - magyarázza Racsko. T örvénymódosítás Január 11-én a kormány elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amely az unión kívüli országokban élők számára lehetővé teszi, hogy munkát vállaljanak Szlovákiában. A módosítás lehetővé teszi, hogy a vendégmunkások legfeljebb 90 na­pig ideiglenes tartózkodási hely be­jelentése nélkül dolgozzanak az or­szágban. Az egész régié érintett Nemcsak Királyrévben, hanem Alsóhatáron, Nádszegen, Zsigár- don, Pereden, Farkasdon, Deákin, Negyeden, Nyárasdon, Felsőszeli- ben és Diószegen is élnek vendég- munkások. Hogy hányán, azt senki sem tudja, mert nincs pontos nyil­vántartás. A polgármesterek lapun­kat úgy tájékoztatták, szeretnék összehívni a galántai és a vágsellyei járás polgármestereit, hogy tárgyal­janak a helyzetről. Releváns megoldás Racsko Pál polgármester szerint az egyik lehetséges megoldás az lehet­ne, ha a külföldi munkaerőt foglal­koztató üzemek saját területükön építenének munkásszállót, és ők fe­lelnének a dolgozóikért. Juhos Fe­renc, a Galántai Járási Hivatal veze­tője azt mondta, tud a problémáról. „Kezelni kell valahogy ezt a hely­zetet. Ha kell, erősítjük a falvakban a járőrszolgálatot. Javasolni fogom, hogy próbáljunk beszélni ezekkel az emberekkel, tudjuk meg, hogy kép­zelik el az itt-tartózkodást” - mondta Juhos, és hozzátette, a pánikkeltés semmiképp sem megoldás. Magyarországi támogatásból vett új épületet a Rovás NÉMETI RÓBERT Régi székhelyen művészetoktatást, az újban kiállításokat és más programokat terveznek. KASSA Uj, tágasabb épületbe költözhet a kassai székhelyű Rovás alkotócso­port. Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága segítségével 280 millió forintot hívtak le a Bethlen Gá­bor alapból, amiből megvettek egy, a kassai Szent Erzsébet-székesegyház közelében álló épületet. „A Rovás új székhelye a Magyar Jelenlét Háza nevet kapja. Megszó­lítjuk a magyarországi megyéket, hogy intézményeik, szervezeteik, vállalkozóik és alkotóközösségeik révén kapcsolódjanak a progra­munkhoz” - nyilatkozta lapunknak Szabó Ottó, a Rovás polgári társulás elnöke. Hozzátette, az új komplexum különféle rendezvényeknek, előadá­soknak, bemutatóknak, kiállítások­nak és koncerteknek ad majd otthont. Mivel az épület jóval nagyobb a Ro­vás jelenlegi, Kmeť utcai székhelyé­nél, elfér a Hungarikumok Boltja, egy modem kiállítóterem és egy kávézót is. „Cukrászdát, borozót és éttermet is nyitnánk, valamint információs köz­pontot, kézműves- és művészeti bol­A Rovás székhelye a Szent Erzsébet-székesegyház főbejáratával szemközti épületben lesz (A szerző felvétele) tot, művészellátót. Megpróbáljuk a lehető legjobban kihasználni az épü­letet. Mivel a támogatás csak az épü­let megvásárlására fordítható, to­vábbra is gondot okoz a komplexum fenntartása, de megoldjuk” - tette hozzá Szabó Ottó. Mivel az épület egyik szárnyában bank számára ki­alakított irodaház is található, a tár­sulás valamelyik banknak adná ki a helységet. „Ha sikerülne hosszú távra bérbe adni ezeket a termeket, a fenn­tartással kapcsolatos gond is megol­dódna. A megnyitót az év közepére tervezzük, nem sokkal később pedig szertnénk elindítani a tanfolyamokat a Kmeť utcai Löffler házban is” - zár­ta Szabó Ottó.

Next

/
Thumbnails
Contents