Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-20 / 16. szám, péntek
2 KÖZÉLET 2017. január 20.1 www.ujszo.com Áprilisra elkészülhet a reform Plavčannak nagy tervei vannak IBOS EMESE Pozsony. Peter Plavčan (SNS- jelölt) oktatási miniszter elégedett tárcája előző évi teljesítményével. Ha összegzését nagyító alá tesszük, több hiányosságot is találunk. Tizenegy pontba foglalta össze az oktatási miniszter az előző évben teljesített feladatokat. Ezek egyike a nagy közoktatási reform elindítása, melynek munkavázlata szakmai egyeztetés alatt áll. Májusra kész a reform Plavčan szerint a reform végleges változata legkésőbb májusban kerülhet a kormány elé. „Már finiselünk a nulladik akciótervvel, mely a már idén megvalósítható reformok, változtatások listáját tartalmazza. Ezt követően elkészül a reformtörekvések első akcióterve is az intézkedések becsült költségével” - mondta a tárcavezető, aki az idén megvalósítható konkrét intézkedésekről egyelőre nem akart beszélni. A miniszter sikerként könyveli el, hogy módosult a minimális osztálylétszámot szabályozó jogszabály, mely összesen mintegy 60, köztük számos magyar kisiskolát is megmentett a bezárástól. A törvény módosítása maradéktalanul nem oldotta meg a kisiskolák problémáját, a tárca azt ígéri, hogy ezt az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó törvény módosításával kívánja rendezni. A törvénytervezeten ősztől dolgozik a minisztérium. Béremelés Plavčan elégedett a pedagógusok béremelésével is, mely idén szeptemberben újabb 6%-kal emelkedik. Állítja, hogy a tárca idei költségvetésében van keret a béremelésre. „A választási ciklus végére, beleértve a tavaly szeptemberi béremelést összesen 39%-kal emelkednek a pe(TASR-felvétel) dagógusbérek” - mondta a miniszter. Ugyanakkor a szakszervezetek nem írták alá az idei évre vonatkozó kollektív szerződést. Ráadásul a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) nem tudta garantálni, hogy az idén szeptemberben esedékes újabb 6%-os béremelést az ön- kormányzatok is megvalósítják. Az óvónők, a szabadidőközpontok, az iskolai klubok és a művészeti alapiskolák pedagógusainak béremelését az önkormányzatoknak saját költségvetésükből kell előteremteni, melyre Michal Sýkora, a ZMOS elnöke szerint nincs fedezetük. „Abban megállapodhatunk, hogy Plavčan átutalja az önkormányzatoknak a béremelés összegét” - jelentette ki a napokban Sýkora. Elképzelhető, hogy a pedagógusok egy része hoppon marad, mert Plavčan az átutalására vonatkozó kérdésre azt felelte: „várjuk meg, hogyan dönt a béremelésről a ZMOS tanácsa februárban”. A tárca sikerként könyveli el azt a segédanyagot is, mely a szélsőségek elleni harcban hivatott segíteni a pedagógusokat. A tízoldalas dokumentum csalódás volt a civileknek és a pedagógusoknak egyaránt. Elavultnak, hiányosnak minősítették, ráadásul módszertani segítséget szerintük a gyakorlatban egyáltalán nem jelent. Adminisztratív terhek Peter Plavčan az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az óvodák adminisztratív terheinek csökkentését. Eddig csak egy elemzés készült el, mely öt óvodai dokumentáció törlését javasolja. A tárca felkérte az alap- és középiskolák módszertani bizottságait is, hogy tegyenek javaslatot az általuk fölöslegnek vélt adminisztratív feladatok törlésére. A miniszter elemzést készíttetett a hazai oktatási intézmények állapotáról, becslése szerint a hazai iskolák, óvodák felújításának és felszerelésének költsége 2 milliárd euróra rúg. Kérdés, hogy a kormány hajlandó-e ilyen összeget áldozni az ágazatra. A pályázatokról áprilisig dönthetnek Pozsony. Áprilisra döntés születhet a kisebbségi kulturális szervezetek pályázatainak támogatásáról. A Nemzeti Kisebbségek Kultúrája 2017 pályázati programba 493 magyar kérvényező összesen több mint 1100 projektre kér támogatást. A magyar pályázatokat értékelő két bizottság február második felében ül össze, a munkájukat legkésőbb március közepéig kell befejezniük. „Jelenleg folyik a beérkezett kérvények feldolgozása, a bizottságok ülései február 15-e után kezdődnek” - tájékoztatta lapunkat Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos. A „magyar bizottságok” február végén kezdik üléseiket, március közepéig le kell zajlania az értékelésnek, így a döntés, amelyet Igor Federič, a kormányhivatal vezetője véglegesít, már áprilisban megszülethet. A 2017-es évre a költség- vetés 4,5 millió eurót adott a kisebbségi kultúra támogatására. A teljes összeg 50,4 százaléka - 2,268 millió euró - jut közvetlenül a magyar kisebbségi szervezetek tevékenységére, 313 ezer euróval többet, mint 20lóban. Az összeg 6 százaléka-270 ezer euró - fordítható multikulturális és interetnikai tevékenységre, erre a magyar szervezetek is pályázhatnak. Most ennek a bizottságnak is van magyar tagja, Mészáros-Lampl Zsuzsanna szociológus személyében. (Ipj) Dubovcová: akadályokkal teli hivatalok ÖSSZEFOGLALÓ Az iskolák, rendőrkapitányságok, de még a kórházak többsége sem tartja fontosnak az akadálymentes bejáratok kialakítását - derül ki Jana Dubovcová ombudsman jelentéséből. Pozsony. Lépcsőn nemcsak a mozgássérülteknek, hanem az idősebbeknek is nehéz vagy lehetetlen bejutni sok épületbe. Az embeijogi biztos hivatala tavaly a fővárosban 24 iskolát - a pozsonyi tanintézmények tíz%-át -, minden kerületben a járási rendőrkapitányságok 30 százalékát, valamint országszerte 18 egészségügyi intézmény összesen 80 épületét ellenőrizte. „Az ellenőrzés során kiderült, hogy az alap- és középiskolákban a legrosszabb a helyzet, csupán egyetlen, a Mokrohájska utcai Összevont Iskolában van akadálymentes bejárat a mozgássérültek számára” - mondta Dubovcová. Hasonló a helyzet több kórházban, járási rendőrkapitányságon, ahol sok helyen nincs akadály- mentes bejárat, vagy a kerekes székeseket szolgáló lift rosszul van felszerelve, használata kockázatos. Az országban körülbelül 130 munkaügyi hivatal sincs akadálymentesítve. A legnagyobb hiányosságokat a történelmi, védett épületekben észlelték. Azt, hogy akadálymentes bejáratok csak elvétve találhatók az országban, egyik olvasónk nap mint nap a saját bőrén tapasztalja. Járókerettel tud csak közlekedni három, négy lépcső megtétele már komoly gondot okoz neki. „A körzeti orvosom az egészségügyi központ első emeletén rendel. Lift nincs, az emeletre vagy harminc lépcső vezet. Nemrég szereltek fel lépcsőliftet, de azt sem használhatom, mert azt állítják, arra csak kerekes székben ülő embert engedhetnek fel, mert a liften csak ülni lehet, lefékezett kerekekkel” - ecsetelte abszurd élményeit olvasónk. Az ombudsman szerint az összes észlelt hiányosság - a toaletteken rosszul felszerelt kapaszkodók, a magas küszöbök, a hiányzó akadálymentes bejáratok - csorbítja a mozgássérültek jogait. „Mintha ezeket a személyeket ki akarnánk rekeszteni a társadalomból, mintha azt üzennénk nekik, hogy számukra nincs itt hely” - mondta Dubovcová. A vizsgálat során észlelt hiányosságok mellett ugyanolyan komoly problémának tartja azt, hogy az érintett intézmények nem akarják vállalni a felelősséget ezért a helyzetért. Miután az emberjogi biztos hivatala figyelmeztette őket, az intézmények és hivatalok többsége azt válaszolta, hogy pénzhiány miatt nem tudnak javítani épületeik akadálymentességén. Az akadálymentesített bejáratokat az ENSZ mozgássérültek védelméről szóló egyezménye tartalmazza, amelynek betartására Szlovákia is elkötelezte magát. Szankciók a hiányosságokra viszont nem léteznek, sőt Szlovákiában az sincs meghatározva, pontosan kinek kellene ellenőrizni ennek az egyezménynek a betartását. „Elkerülhetetlen egy olyan hivatal vagy osztály létrehozása, amelynek kompetenciája lenne a mozgássérültek jogainak betartása. Az iskolák és a kórházak számára kötelezővé kellene tenni az akadálymentes bejáratokat” - olvasható az om- budsmanjelentésében. (dem] Nekünk is kemény lesz a brexit A brexit, Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból nagyobb érvágást jelent majd a szlovák gazdaságnak, mint azt az elemzők korábban jelezték, eddig ugyanis mindenki arra számított, hogy a britek a kevésbé fájdalmas megoldást választják, és nem vonulnak ki teljesen az uniós piacról. Pozsony/London. Theresa May brit miniszterelnök e heti beszédében azonban jelezte, hogy az Egyesült Királyság nem kíván kapcsolódni az Európai Unió piacához, vagyis „kemény brexit” lesz, amit Nagy-Britannia mellett az uniós országok is megéreznek. „Eddig abban bíztunk, hogy a britek a kevésbé fájdalmas megoldást választják, és a nekik nyújtott kedvezményekért cserébe valamilyen módon továbbra is kötődnek az EU-hoz. Mára azonban kiderült, hogy a britek nem viccelnek, és valóban a teljes kivonulás mellett döntöttek” - mondta Ján Tóth, a szlovák jegybank alelnöke. A jegybank már a kevésbé fájdalmas kilépést figyelembe véve is azzal számolt, hogy a brexit miatt éves szinten nagyjából 0,3 százalékponttal lassul a szlovák gazdaság növekedési üteme, Tóth szerint azonban Theresa May e heti bejelentése miatt a lassulás elérheti akár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékát is. Ez látványos fékezés lenne, hiszen a jegybank pénzintézeti elemzők körében végzett legújabb felmérése szerint a tavalyi 3,3 százalékos gazdasági növekedést követően Szlovákia GDP-je idén 3,2 százalékkal bővülhetne, ám a brexit miatt ez 3 százalék alá is csökkenhet. A gazdasági növekedés lassulása miatt pedig visszaeshetnek az adóbevételek, amit mindannyian megéreznénk. Nagy-Britannia nem tartozik Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnerei közé: kivitelünk alig 4 százaléka irányul a szigetországba. A szlovák gazdaság így elsősorban közvetve érezné meg a brexit hatását. Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország ugyanis ezer szállal kötődik a brit gazdaságra, márpedig ha a németek a brexit miatt lelassulnak, azt - a visszafogottabb német kereslet formájában - minden bizonnyal Szlovákia is megérzi. A szigetország pénzügyi szíve, a londoni City máris szenved az Európai Unióból való kiválás miatt. A Goldman Sachs amerikai befektetési bank azt fontolgatja, hogy a Cityben dolgozó alkalmazottaiból mintegy ezer főt Frankfurtba helyezne át amiatt, hogy Nagy- Britannia elhagyja az Európai Uniót. A Handelsblatt német gazdasági lap szerint a Goldman Sachs 6 ezer fős londoni gárdájának a felét New Yorkba és a kontinentális Európába, részben Frankfurtba irányítaná át, de növelné dolgozóinak a számát például Varsóban is. A napokban a svájci UBS azt közölte, 5 ezres londoni állományából ezer főt érinthet a brexit, a brit HSBC nagybank pedig arról számolt be. hogy mintegy ezer dolgozóját Párizsba helyezi át. A Toyota elnöke szerint a japán autóipari cég „azor gondolkodik”, hogy angliai gyártóbázisa „miként élheti túl” Nagy- Britannia kivonulását az Európai Unió egységes belső piacáról. A másik japán autóipari óriáscég, s Nissan is ottani gyártásának lehetséges felszámolására figyelmeztette a brit kormányt. (TASR, MTI, mi
