Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-19 / 15. szám, csütörtök
141 KULTÚRA 2017. január 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A Korai Acoustic a Moziban Somorja. Szombaton 19.30-tól a Korai Acoustic Instrumental, a 27 éve működő népes Korai Öröm zenekar egyik kommandója játszik a somorjai Mozi klubban. Az öttagú, részben áramtalanított, az éppen aktuális helyszín adottságaitól függően zongorával vagy anélkül fellépő ethno-metal-tribal-trance zenekar élén a Sickratmanként (is) elhíresült Paizs Miklós énekel, fuyarázik és doromon játszik. Ez a teljes Korai Öröm attitűdjét és koncepcióját tiszteletben tartó, ám némiképp továbbgondoló formáció úgy játszik pszichedelikus világzenét, hogy közben sok más ösvényre is rálép. Sikerüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az utóbbi években a budapesti Szimpla Kertben és a Lámpásban is havi havi rendszerességgel koncerteznek, de felléptek már a Katona József Színházban, a Szigeten és az Ozora fesztiválon is. (juk) Roman Polanski a Cósar-gólán Párizs. Roman Polanski Oscar- díjas filmrendező lesz a 42. César-díjátadó házigazdája, amelyet február 24-én rendeznek Párizsban. A Francia Film- akadémia elsősorban művészi teljesítménye miatt kérte fel a 83 éves, lengyel származású rendezőt a házigazda szerepre, de a döntés hátterében a mellette való kiállás is szerepet kaphatott, miután az amerikai igazságszolgáltatás negyven éve próbálja bíróság elé állítani Polanskit egy kiskorú sérelmére állítólag elkövetett nemi erőszak miatt. A César-díj jelöltjeinek listáját január 25-én közli az akadémia. (MTI) Gengszterhaj sza a rumért Árulásokkal, vérbosszúkkal átszőtt történetet mesél el lebilincselően Ben Affleck mozija TALLÓSI BÉLA B«n Affleck újabb rendezése, Az éjszaka törvénye látványos, kalandos utazás a múlt század húszas-harmincas éveinek Amerikájába. Abba a korszakba, amikor a szesztilalom miatt virágzott az illegális alkoholkereskedelem, s az alkoholpiac felosztásáért véres bandaháborúk folytak. Az éjszaka törvénye - Joe Cough- lin (Ben Affleck) felkapaszkodását végigkövetve - e véres viszonyok brutális világába vezeti a nézőt. A film leplezetlenül tárj a fel a bűnözők, gengszterek, maffiavezérek áldozatokat szedő, féktelen hatalmi harcát és leszámolásait. A szeszcsempészek - közéjük tartozott Joe Cough- lin is - kockázatos üzleteikért, illetve a hozamért bármire képesek voltak. Nem kíméltek senkit és semmit: kapcsolatokat tettek tönkre, emberi sorsokon gázoltak át. A kegyetlen pozícióharc és a nyereségvágy árnyékában semmi sem volt szent. Sokszor a szerelem sem volt őszinte, a szerelmesek sem mindig voltak tisztességesek egymással (Joe Coughlin ebben kivétel), mert a (partner)nő is erősen befolyásolható volt, a luxus reményében annak az oldalán csillogott, aki drágább ékszerekkel látta el. Annak szerzett információkat az ellenfélről, álnok szeretőként férkőzve hozzá. Sokszor a nő a veszte a nagystílű bűnözőknek is, köztük az első világháború borzalmait megjárt Joe Coughlinnak. Aki nem tartja magát gengszternek, azért tapos át ellenfelein skrupulusok nélkül, mert a háborús ütközetekben érett férfivá, ahol mások (az ellenség) élete árán mentette a sajátját. Joe Coughlin, a főhős messze esett a fájától; tolvajJoe Coughlin (Ben Affleck) és Emma Gould (Sienna Miller) titkos szövetséget köt (Fotó: Continentalfilm) ként abba a csapatba került, amely ellen apja Boston rendőrkapitányaként egész életében fellépett. Joe Coughlin figuráját napjaink egyik legismertebb krimiírója, Dennis Lehane alkotta meg a filmmel azonos című, már magyarul is olvasható regényében. Ben Affleck nem először nyúlt a sikeres író könyvéhez, rendezői bemutatkozó filmjét, a Hideg nyomon című bűnügyi drámát is Lehane könyve ihlette. Joe Coughlin kezdetben piti tolvaj, különleges adottságokkal: jó eszű, egy lépéssel mindig előbb jár, a helyzetet mindig uralja. Egy balul elsült kaszinórablás változást hoz az életében. A játékbarlangban felszolgálónőként dolgozó Emma Gould (Sienna Miller) Joe-t megmenti a lebukástól, s elindítja a bűnözés egyre mélyebb, átláthatatlan bugyraiba, ahol az éjszaka törvénye uralkodik, FILMKOCKA Az éjszaka törvénye ■ Eredeti dm: Live by Night ■ Szlovák dm: Pod rúškom noci ■ Színes amerikai krimi, 2016,128 perc ■ Rendező: Ben Affleck ■ Forgatókönyvlró: Ben Affleck ■ Operatőr: Robert Richardson ■ Zene: Harry Gregson-Williams ■ Szereplők: Ben Affleck, Scott Eastwood, Elle Fanning, Zoe Saldana, Sienna Miller, Chris Sullivan, Anthony Michael Hall r A film előzetesét megnézhetik azujszo.com-on. s ahol nagy árat kell fizetni a talpon maradásért. Joe Coughlin floridai felemelkedésének, majd talpon maradásának durva cselszövésekkel, buktatókkal, árulásokkal és vérbosszúkkal átszőtt történetét meséli el lebilincselően Ben Affleck mozgalmas, a műfaj nagy elődjeinek szellemében forgatott gengsztermozija. A film bővelkedik tökéletesen eltalált életteli karakterekben. (Kiemelkedő színészi alakításokat látunk mellékvonalon is: az alvilággal együttműködő zsarut alakító Chris Cooper, vagy a Coughlin apját megformáló Brendan Glee- son a kisebb szerepben is átütő erővel van jelen). Az éjszaka törvénye erős atmoszférájú helyszíneket vonultat fel, korhű dizájnnal teremt pazar hangulatot, nyers, kíméletlen pőre- séggel ábrázolja az agressziót. A színész-rendező Affleck ezúttal is hasonlóan míves munkát tett le az asztalra, mint amilyen Az Argo-akció című, 2012-es rendezése, amellyel megszerezte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. PENGE Büntetett ártatlanság Bertók László költő a Magvető Kiadó újraindult Tények és tanúk sorozatában megjelent, Priusz című, kibővített kötete több kérdést vet fel. Először is, milyen aktualitása van manapság egy 1994-ben már megAYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA jelent, a szerző ötvenes évekbeli elítélése, meghurcoltatása körül forgó könyvnek? Semmi, mondhatnánk, de tegyük hozzá, különleges ez a történet. A rendszerváltást megelőző időszak elhallgatásokkal, szabadságkerülő elfojtásokkal, erőszakos cselekedetekkel és gonosz titkokkal jócskán aláaknázott területét, ha megbolygatták is néhányan, teljesen nem tárták fel. Nem tették tisztába. És a tisztába nem tett történelmi helyzetek, a nem tisztázott múltak - a mi régiónk rendkívülisége indokolja a múlt használatát többes számban - noha más-más formában, de újraképződnek, a különbség talán csak annyi, hogy a sok-sok fogalom, intézmény, a törvényes keretek határa és tulajdonképpen a módszer némiképpen módosul. Aztán itt vannak a további kérdések. Hol kezdődik az igazság határa és hol a hazugság széle? Az igazság széle után a hazugság határa a következő állomás? Bertók László életén keresztül az ötvenes évek nehéz hangulata és a számtalan jogtalanul elítélt áldozat (köz)ügye, a rendszer mechanizmusa jön közel: bűnről egyedül a diktatúra fogalomrendszerében beszélhetünk, míg a valóság az, hogy semmiféle bűn nem történt, büntetés annál inkább, súlyos és kemény és igazságtalan. A könyv három inteijút is tartalmaz, és több személyesebb hangvételű szöveggel egészül ki. Ahol a dokumentum szárazsága és hűvössége kezdi elfoglalni az irodalom helyét, ott egyszeriben a líraiság lép színre és egyensúlyozza ki a szöveget. A szerző emlékezete szépítést nem vállal, nem is illene hozzá, emlékezete tényszerű múltfeldolgozó gép. A szövegből elsőként 1990-ben közölt a Pécsen megjelenő Jelenkor folyóirat. „A jóvátehetetlen aránytalanság, az Egész csendes és az unalom határát súroló feldolgozha- tatlansága. Hogy lehetséges talán bocsánat, de jóvátétel nem lehetséges.” Aműről akkor megjelent Balassa Péter-írás idézett része figyelemre int. Intő jel, hogy a szocializmusnak búcsút intett Közép-Kelet- Európa egésze itt tart. Bertók László: Priusz. Magvető Kiadó, 2016.276 oldal. Értékelés: 9/10 Idén is ingyen a galériába Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria tegnapi sajtótájékoztatóján, melyen a 2017-es év kiállítási tervét ismertették, elhangzott, idén is ingyenes lesz a belépés az intézmény tárlataira. Tájékoztattak a galéria átépítési munkálatairól is, amelyek a tervezett ütemben folynak: az elmúlt időszakban komplett elvégezték a bontási munkálatokat (eltávolították az elavult építészeti és burkolati elemeket), és mostantól az újraépítést, az épület tényleges átalakítását végzik. A galéria sikeres évet zárt: 20lóban tízezer látogatóval többet fogadott, mint a 2015-ös esztendőben. Tavaly a 92 ezret is meghaladta a látogatottsága. A magas szám köszönhető a különböző kísérőrendezvényeknek, de az Álom x valóság (Művészet & propaganda) 1939-1945 című kiállítás iránti nagy érdeklődésnek is. Ez a nagyszabású, az Esterházy-palota két emeletén installált tárlat egészen február 26-ig látogatható. Az idei első kiállítás Milan Adamčiak retrospektív tárlata lesz, mely a neoavantgárd képzőművész munkásságát mutatja be. A neoa- vatgárdot egy klasszikus műfaj követi a Durva iskola című kiállítással. A tárlat a kortárs szlovák grafikát, főleg a mai negyvenesek munkáit helyezi be régebbi mesterek művei közé, egyfajta átalakulást- fejlődéstörténetet is megmutatva. Természetesen Albín Brunovský és a Brunovský-iskola képviselői jelentik a kiindulópontot. Az építészet is jelen lesz idén a Szlovák Nemzeti Galériában. Friedrich Weinwurmot, a szlovák architektonikus építészet legjelesebb képviselőjét mutatja be az év utolsó kiállítása. Az őszi pozsonyi Fotóhónaphoz a nemzeti galéria egy érdekességgel és ritkasággal járul hozzá. A Bazovský című kiállítás a modem szlovák festészet egyik alapítóját, Miloš Alexander Bazovskýt mutatja be fotográfusként. Bazovský fényképezőgéppel olyan témákat örökített meg, amelyek később vásznain is megjelentek. 2017 legvonzóbb mustrája április elején nyílik és augusztus végéig tart. Ä címe mindent elárul: A divat Szlovákiában 1945 és 1989 között. A látványos bemutató nemcsak azt eleveníti fel, mi volt a menő ruhaviselet a szocializmus idején, hanem azt is, hogy miként szólt bele a divat alakulásába a politika, illetve miként használta propagandacélokra. (tébé)
