Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-19 / 15. szám, csütörtök
IkERT ÉS UDVAR ÚJ SZÓ 2017. január • vnvw.ujszo.com Gyümölcsös Ilii I A visszatekintés és a tervezés időszaka Január második és február első felében még pihennek a fák, alig van mozgás a kertekben, habár voltak olyan évkezdetek is, amikor a kertészt a kedvező időjárás már kicsalogatta a szabadba. átlagos hőmérséklet 2013 januárjában -0,5°C, februárban 1,9°C volt, 2014-ben 3,1, illetve 4,5°C-t mértek, 2015-ben pedig a két hónap átlaga 2,3 és 1,5°C volt. Most, 2017. január 7-8-án, amikor a gyümölcsészeti cikket írtam, éjjel mínusz 14-19°C-t, nappal mínusz 10-12°C-t | mutatott a hőmérő; a szokatlanul zord időjárásban a kerti munkákat csak tervezni lehet, s az erős fagyok miatt veszélybe kerültek a raktározott termékek is. Csak remélni merem, hogy az őszi telepítésekkel a kertekben gyarapodott a gyümölcsfák és a bokrok száma. Ha viszont a telepítésre valamilyen oknál fogva ősszel nem kerülhetett sor, akkor tavasszal még pótolhatjuk az elmaradást. Rendkívül fontos, hogy a kertben elegendő jól termő gyümölcsfánk legyen, hogy minél több almát, körtét, bogyóst - szamócát, málnát, ribiszkét - termeljünk, hiszen ezzel növeljük a család gyümölcsfogyasztását. Szervezetünk hálás érte, és ezt egészségi állapotunk jó formában tartásával viszonozza. IDŐSZERŰ TENNIVALÓK A tárolóban: A télire elraktározott készletet rendszeresen ellenőrizni kell. Havonta, kéthavonta át kell nézni a téli almát, körtét s persze a zöldséget, burgonyát és a virághagymákat is. Míg a süllyesztett raktárakat nagy télben is védi a föld melege, a föld felettiekben veszélybe kerülhetnek a termények. Ha jól zárnak az ajtók, ablakok, akkor az alma esetében nincs mitől tartanunk, mivel az alma a disszimiláció során hőt termel; ahhoz, hogy ez a gyakorlatban működjön, a raktárban 200-300 kg almának kell lennie - ezt jó, ha a jövőben szem előtt tartjuk. A kertben: Védjük a gyümölcsfák törzsét - vagy fehérre festjük, vagy fehér papírral bekötjük őket. Ha az időjárás engedi, leszedjük a kajsziról, a szilváról, az őszibarackról a gyümölcsmúmiákat; a tövismentes szederről lemetéljük az elszáradt bugákat, valamint a zöld leveleket. Az utóbbiakat azért, hogy ne fertőzzék a majdani új leveleket. Abból a célból, hogy tavasszal kevesebb munkánk legyen, már most metszést végzünk a töveken. A törzsön az oldalelágazásokat 25-30 cm hosszúra vágjuk vissza, és a cserje magasságát is behatároljuk; a lemetélt zöld leveleket a tyúkok, nyulak örömest elfogyasztják. Akinek sok metszeni valója van, kedvező idő esetén elkezdheti az ifjító metszést az öreg alma- és körtefákon. Ha tavaszra ültetést tervezünk - pl. a félretett, elvermelt kajszit, őszibarackot szeretnénk kiültetni -, már most előkészíthetjük az ültetőgödröket. Ha oltani szeretnénk, akkor fagymentes napokon már megszedhetjük az oltóvesszőket. A TAVALYI KERTÉSZETI ÉV ÉS AZ IDŐJÁRÁS Elsősorban a csapadék és a hőmérséklet befolyásolja a termés minőségét és meny- nyiségét. A csapadékot saját kertemben mérem, és a méréseredményeket egy egész évre szóló táblázatban vezetem. így mindjárt az új év első napjaiban grafikont készítek róla, amely segítségével összehasonlítom az értékeket a 30 éves átlaggal. A hőmérséklet komolyabb megfigyelést igényel, ennek adatait a nagymegyeri UK- SUP bocsátja a rendelkezésemre január másik felében. Amint erre sor kerül, mindkét felmérésből táblázatot készítek, és azt februárban már olvasóink is áttanulmányozhatják. Előzetesen annyit, hogy 2016-ban Csallóközben 648 mm csapadék esett, korábban, 2015-ben 511 mm, 2014-ben 716 mm, míg a normál meny- nyiség 540 mm. Szakemberként az a véleményem, hogy ennyi csapadék kiváló terméssel ajándékozhatott volna meg bennünket, ha nem lettek volna a kései, áprilisi fagyok. Ezt az alma változó hozama is bizonyítja - azokban a kertekben, ahol nem volt fagy, bőséges volt a termés. (bj) bioélelmiszerek ára 32 százalékkal magasabb. Kutatók megállapították, hogy a bionövények sokkal jobban ellenállnak a szárazságnak, aszálynak, mégpedig azért, mert magasabb a talajaik szer- vesanyag-tartalma. Az ipari termelésnél használt növényvédő szerek, továbbá a nitrátok és foszfátok szennyezik a vizeket, növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A nagybani biotermesztésnek kedvezőbbek a társadalmi hatásai: több munkahelyet teremtenek, a dolgozóik egészségesebbek, és jobbak a táplálkozási szokásaik. Hagyományos és biotermesztés A BIOTERMESZTÉS A GYAKORLATBAN Magam is kertészkedő vagyok, kertemben zöldséget, gyümölcsöt termelek a családom részére. A kimondottan behatárolható biotermelést azonban nem tudnám bevezetni, megoldani. Elsősorban a növényvédelem okoz gondot, amikor is nincs olyan növény, amelynek ne lenne kártevője, betegsége, és ellenük a vegyi védelmen kívül nem sorakoznak az egyéb megoldások. További gondot jelent - amit valószínűleg csak kevesen tudnak -, hogy pl. a zöldségeknél mára vetőmagnak biovetőmagnak kell lennie. Javaslatom végül is nem más - mivel hogy a kerti növényeinket a magunk fogyasztására termeljük -, hogy trágyázásnál, növényvédelemnél próbáljuk a kevésbé ártalmas szereket használni, és érdemes figyelemmel követni a biovédekezés eszközeinek kínálatát, próbálkozni pl. a gyümölcsmolyok csapdáival. Belucz János mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lovákiában ez a téma sajnos még gyerekcipőben jár, így magyarországi adatokra kell hivatkoznom. Náluk évente 130 ezer hektáron termelnek bio élelmiszert, amit a duplájára akarnak emelni - az erre alkalmas jó földben nincs hiány, és a külföldi befektetechnológiai módszerekkel lehet megtermelni a 2050-re 9 milliárdra duzzadó emberiség élelmét. A Magyar Biokultúra-szö- vetség riasztó adatokkal rukkolt elő: míg 1997-ben egy-egy növényi mintában 8,2006-ban 29 féle hatóanyagot találtak. Angol kutatási eredmények alapján az intenzíven termesztök, f6.~ö mm\ a németek, akármennyit megvennének. A hazai érdeklődés is növekvőben van. A biotermelést, bár a végeredmény ugyanaz, ökológiai termelésnek is nevezik - utóbbi azt fejezi ki, hogy a környezethez illeszkedő, alkalmazkodó, a bio(lógiai) pedig a biológiai folyamatokra épül. Az egyik tanulmány szerint a biogazdaságok akár a Föld teljes lakoss- ságát képesek lennének ellátni elegendő meny- nyiségű élelmiszerrel. Az ipari mezőgazdaság hívei ugyanakkor azzal érvelnek, hogy csak a korszerű tett zöldségben nincsen elég vitamin, ásványi anyag és nyomelem. A burgonya például mára elveszítette csaknem egész A-vitamin-tartalmát, C-vitamin- tartalmának pedig az 57 százalékát. A kutatók négy fő szempont alapján hasonlították össze a bio- és a hagyományos mezőgazdaságot: termelékenység, környezeti hatások, gazdasági életképesség és társadalmi jólét. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A biogazdaságok hozama 8-9 százalékkal alacsonyabb, ugyanakkor a
