Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-17 / 13. szám, kedd
8 | KÜLFÖLD 2017. január 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN A Kreml kivár a szankciók ügyóben Moszkva. A Kreml Trump hivatalba lépését követően tartja majd időszerűnek értékelni a megválasztott amerikai elnök megjegyzését, amellyel utalt az Oroszország elleni szankciók eltörlésének lehetőségére - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. Trump lehetségesnek gondolja az Oroszország ellen az ukrán beavatkozás és a Krím elcsatolá- sa miatt bevezetett szankciók visszavonását, ha Washington és Moszkva megállapodást köt a nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Peszkov elmondta, Oroszország és az US A között jelenleg nincs tárgyalás a nukleáris potenciál csökkentéséről. (MTI) A szír lázadók és a béketárgyalások Damaszkusz. A szíriai lázadók bejelentették, részt vesznek az Oroszország és Törökország által is támogatott január végi asztanai béketárgyalásokon, hogy nyomást gyakoroljanak annak a tűzszüneti megállapodásnak a betartatása érdekében, amely már december 30-án életbe lépett, de szerintük a szíriai kormányerők rendszeresen megsértik. (MTI) Montebourg volt a legmeggyőzőbb Párizs. A francia baloldali elnökjelöltek második, vasárnapi televíziós vitájában a nézők 29%-a - az első vitához hasonlóan - a Szocialista Párt baloldalához tartozó, protekcionista gazdaságpolitikát hirdető Ama- ud Montebourg volt gazdasági minisztert találta a meggyőzőbbnek Manuel Valis volt miniszterelnöknél (26%) és Benőit Hamon volt oktatási miniszternél (25%) - derül ki egy gyors felmérésből. A felmérés arra is rákérdezett, hogy melyik jelölt rendelkezik leginkább az elnöki pozícióhoz szükséges tulajdonságokkal. A nézők 37%-a szerint Manuel Valisnak vannak meg a kellő tulajdonságai az elnökséghez Amaud Montebourg (30%) és Benőit Hamon (18%) előtt. A baloldali előválasztás esélyesének Manuel Valis számít, a felmérések szerint az 1. fordulót biztosan nyerheti. (MTI) Terrorista sejt: elfogták a vezetőt Madrid. Elfogták az Iszlám Állam terrorszervezet egyik sejtjének feltételezett vezetőjét a spanyol hatóságok a francia határ közelében lévő San Sebastián- ban. A marokkói állampolgárságú férfi 2010 óta végzett to- borzó munkát a terrorszervezet számára, és ebben nagyon aktív volt az internetes oldalakon, illetve személyesen is. A belügyminisztérium szerint arra igyekezett rávenni a beszervezett tagokat, hogy utazzanak Törökországba, ahol közvetlen utasításokat kapnak az Iszlám Államtól, hogy merényleteket hajtsanak végre Európában. (MTI) Trump egyszerű világképe Már 19 demokrata törvényhozó nem hajlandó részt venni Trump beiktatási ünnepségén Fellobogózzák a kongresszus épületét. Közeleg az elnöki beiktatás. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Donald Trump szerint Angela Merkel német kancellár „katasztrofális hibát" követett el az illegális mig- ránsok befogadásával. A pénteken hivatalba lépő új amerikai elnök a The Timesnak a- dott interjúban szélt az Oroszország elleni szankciákrál is. Trump az inteijúban egyenes utalást tett arra, hogy ha Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felülvizsgálhatók lennének az Oroszország elleni szankciók. Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy „lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal”. Trump szerint ebbe beletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet „nagyon jelentősen csökkenteni kell”. Bölcs dolog a brexit A leendő elnök kifejtette azt a véleményét is, hogy Nagy-Britannia „remekül teljesít majd” a brit EU- tagság megszűnése után. Komoly bírálattal illette ugyanakkor azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig „elavult” szerveződésnek nevezte. A német kormány menekültpolitikájáról Donald Trump kijelentette: „nagyon katasztrofális volt” Merkel döntése „ezeknek az illegális (bevándorlóknak) a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek (...) Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek”. Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk. Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia „bölcsen tette”, hogy a távozás mellett döntött. „Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel” - fogalmazott. Kihagyják a beiktatást Vasárnap estig az amerikai képviselőház 19 demokrata párti politikusa jelezte, hogy nem hajlandó részt vermi a megválasztott elnök pénteki beiktatási ünnepségén a Capitolium előtt. Barbara Lee, kaliforniai képviselő azt mondta, azért nem vesz részt a ceremónián, mert nem akar támogatásáról biztosítani egy „rasszista, szexista, idegengyűlölő és bigott” elnököt. A távolmaradók között van John Konyers michigani, Marc Pocán wisconsini, Katherine Clark massachusettsi képviselő, Earl Blumenauer és Kurt Schräder Oregonból, Lacy Clay Missouriból, Jer- rold Nadler New Yorkból, Kaliforniából négy törvényhozó is távol marad. A leghíresebb távolmaradó a georgiai John Lewis, aki az NBC televíziónak adott inteijújában azt fejtegette, nem ismeri el Donald Trum- pot legitim amerikai elnöknek, mert „az oroszok választották meg”. Viszont a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi jelen lesz, és ott lesznek a ceremónián a képviselőház spanyol ajkú és fekete amerikai csoportjának vezetői is. A három nagy beiktatási bál pénteken lesz, de az ünnepség már ma megkezdődik diplomaták, magas rangú tisztségviselők és a kampányt pénzzel támogatók számára rendezett díszvacsorával. Szerdán a megválasztott alelnök és a leendő kormánytagok gálavacsorájárakerül sor. Marad az FBMgazgató Donald Trumpnak nem áll szándékában elmozdítani a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatóját, James Comey-t - erősítette meg a Fehér Ház leendő kabinetfőnöke. Reince Priebus úgy fogalmazott: „Az elmúlt néhány hétben kiváló viszonyt alakítottunk ki vele, különlegesen alkalmas és képzett vezető.” így a 2013-ban tíz évre szóló megbízatásában megerősített Comey továbbra is hivatalában marad. Több demokrata párti politikus felvetette Comey alkalmasságának kérdését, mivel az FBI-igazgató pár nappal az elnökválasztás napja előtt újraindította a vizsgálatot Trump riválisa, a demokrata Hillary Clinton szerverbotránya ügyében. Hibás Trump hozzáállása a titkosszolgálatokhoz Elnöki minőségében adott utolsé nagy televíziós interjújában Barack Obama leköszönő amerikai elnök a hírszerző szervezetekkel való együttműködésre figyelmeztette utódját, Donald Trumpot. Washington. Donald Trumpnak legalább két dologban jelentősen változnia kell hivatalba lépése után - mondta Barack Obama a CBS televízió 60 perc című műsorában. A távozó demokrata párti elnök szerint Trumpnak először is ki kell egyeznie az amerikai hírszerző szervezetekkel. Úgy vélte, hogy a hírszerzőkkel kialakított, bizalmon alapuló viszony nélkül egyetlen elnök sem tudjó döntéseket hozni. Majd azt a tanácsot adta a nemzetközi vállalatbirodalmat felépítő és működtető Trumpnak, hogy hagyjon fel „improvizatív stílusával”, mert most egy szervezetet kell felépítenie és működtetnie. Obama figyelmeztette az amerikaiakat, hogy „ne becsüljék alá a fickót”, mert ő lesz az USA 45. elnöke, majd kijelentette: „Közvetlenül is megmondtam neki, és tanácsként szeretném adni republikánus barátaimnak is a kongresszusban és támogatóiknak szerte az országban, hogy vigyázzanak, nehogy egyes intézményes hagyományok erodálódjanak, hiszen oka van annak, hogy léteznek”. John Brennan, az amerikai központi hírszerzés, a CIA leköszönő igazgatója kőkeményen nekiment Trumpnak a Fox News műsorán. Brennan megvédte a döntést, hogy beszámoltak az elnöknek és a megválasztott elnöknek az oroszok által állítólagosán összegyűjtött terhelőket tartalmazó dosszié tartalmáról, anélkül, hogy annak valóságtartalmáról mondtak volna bármit is. „Amit tényleg felháborítónak tartok, az a hírszerzők nácikhoz való hasonlítgatása. Ez nagyon sértő” - mondta erről Brennan, aki szerint nem jó üzenet a külvilág felé, ha még a hivatalba lépő elnök is azt kommunikálja, hogy nem bízik a saját hírszerzőiben. Brennan szerint Trump egyáltalán nem érti Oroszországot, és nem látj a tisztán azt a fenyegetést sem, amit Oroszország az USA számára jelent. Arra is figyelmeztette Trumpot, hogy nem feltétlenül jó ötlet össze-vissza írni mindenfélét a Twitteren. „A spontaneitás nem védi a nemzeti érdekeket, ezért amikor beszél vagy reagál valamire, tisztában kellene lennie azzal, hogy a szavainak óriási hatása és követkeménye lehet az Egyesült Államokra” - mondta. (MTI, 444.hu) A dél-koreai ügyészség kérte a Samsung-csoport vezetőjének letartóztatását a Pák Gun Hje államfő elleni korrupciós eljárásban. Az ügyészség közölte, kezdeményezte Li Dzse Jong, a konglomerátum 48 éves megbízott vezetőjének, a Samsung Electronics alelnökének letartóztatását. A nyomozók a múlt héten meghallgatták Lit azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint a Samsung jelentős pénzösszegeket adott két olyan alapítványnak, amely a felfüggesztett államfő barátnője, Csoj Szun Szil irányítása alatt állt. (TASR/AP) Erdogan: erős hatalom Ankara. A török parlament elfogadta az utolsót is az elnöki rendszer bevezetéséről szóló álkot- mánymódosítási javaslat 18 pont- j ából, és ezzel új abb lépést tett az ún. prezidenciális rendszer, az államfői jogkör igen jelentős kiszélesítése felé. A javaslatot a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) teijesztette vitára. Az egyik pont szerint a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át, a másik szerint törvényerejű rendeleteket hozhat, visszaküldheti a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthatja, valamint ő nevezhet ki 12-t a 15 alkotmánybíróból. A vasárnap elfogadott utolsó, 18. pont szerint az államfő megtarthatja párttagságát annak ellenére, hogy eddig köteles volt politikailag semleges maradni. Bár immár az összes pontot elfogadta a parlament, a szabályok szerint szükség van még egy végső szavazásra, hogy az megerősítse az eddigi döntéseket. E voksolás várhatóan holnap lesz. Ha az 550 képviselő közül legalább 330 igennel szavaz, akkor a változtatásokról népszavazást tartanak. Ha valamelyik pont nem kapja meg a 330 vok- sot, akkor az kimarad a csomagból. Az ellenzék attól tart, Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural. „Az állam egy politikai pártra zsugorodik, amely később állampártba fordul át. Ez veszélyes” - mondta Deniz Baykal, az ellenzéki Köztársasági Néppárt egyik képviselője. (MTI)
