Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-14 / 11. szám, szombat
o N 2017. január 14., szombat, 11. évfolyam, 2. szám Damaszkusz lakói már csaknem három hete nem jutnak tiszta ivóvízhez, ami példátlan fejlemény a Bassár el-Aszad vezette rezsim központjaként működő és a 2011 óta tartó polgárháború borzalmaitól eddig nagyjából megkímélt szíriai főváros életében. A Damaszkuszban kialakult ivóvízhiány kezelése így komoly próbatétel elé állítja a kormányt. A rezsim a fővárosban ugyanis mindvégig igyekezett fenntartani a béke érzetét, ami miatt százezrek özönlöttek Damaszkuszba, amelynek lakossága az utóbbi években a korábbi 2 millióról 4 millióra duzA szemben álló felek egymást vádolják a vízellátás megzavarásával, amelyre egy előzetes kétoldalú megállapodás értelmében nem kerülhetett volna sor. „Már nem takarítom a házat, nem mosogatok és nem is mosok. Nem is zuhanyozunk” - ecsetelte a helyzetet egy damaszkuszi lakos, az 50 éves Mona Makszúd. Elmondása szerint a fővárosiak azt figyelik, mikor jön a vízszállító teherautó, amely egy-egy alkalommal minden háztartásnak 20 liter vizet oszt ki, de a járművet csak hébe-hóba látni. „Könyörögtünk a sofőröknek, hogy jöjjenek vissza, de nem tették” - folytatta Makszúd. „Ha ez így megy tovább, kiveszek egy szállodai szobát, csak hogy végre lezuhanyozhassak” - mondja egy 60 éves nő, miközben két vödör vizet cipelve a hatodik emeletre tart egy lift nélküli házban. Mint sokan mások, ő is a parkokban és mecsetekben működő vízelosztó központokból szerzi a vizet. Vannak, akik egyszerűen megpróbálnak alkalmazkodni a helyzethez: hogy ne kelljen mosogatni, eldobható étkészletet használnak, vagy palackozott vízzel öblítik le a vécét. A fővárosiak vízellátásában már eddig is voltak fennakadások, de eddig még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen hosszú ideig szüneteljen a szolgáltatás. Damaszkuszi és környékét 70 százalékban a Barada folyó és forrása, az Ejn al-Fájáh látja el vízzel, csakhogy a folyó egy olyan völgyön halad keresztül, amelyet a felkelők tartanak ellenőrzésük alatt. A szíriai rezsim szerint azért kellett elzárni a vizet, mert a felkelők december 22-én benzint öntöttek a Barada folyóba. Ezzel szemben ellenzékiek arról számoltak be, hogy a hadsereg és az orosz légierő légi csapásaival kilyukasztotta az Ejn al-Fájáh-i szivattyútelep üzemanyagtartályait, beszennyezve a forrást, ráadásul a légi csapások az elektronikai vezérlőrendszert is tönkretették. Egy ellenzéki aktivista azt mondta, hogy legalább két hónap kell a létesítmény helyreállításához. A kormány - amelynek erői az általános tűzszünet ellenére szinte naponta bombázzák a Damasz- kusztól 15 kilométerre elterülő, 100 ezer embernek otthont adó Barada-völgyet - tagadta, hogy célba vette volna a vízfeldolgozó létesítményt, mondván, hogy nem szeretne ártani saját népének. Korábban azonban már volt példa hasonlóra: az észak- szíriai Aleppóban áprilisban, szeptemberben és novemberben is szivattyútelepekre mért csapásokat a szíriai hadsereg. A rezsim ugyanakkor mindig is büszkén hirdette arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ellenőrzése alatt álló területeken zavartalan maradjon az áram- és vízellátás. A vízhiány mintegy 5,5 millió embert érint. Jan Egeland, az ENSZ humanitárius ügyi megbízottja elmondta: a damaszkuszi lakosoknak nincs vezetékes vize, és csak kevés ivóvíz áll a rendelkezésükre, csak a kórházak, iskolák és pékségek részesülnek megfelelő vízellátásban. Az ENSZ-megbízott figyelmeztetett: jelen állapotok között csak idő kérdése, hogy betegségek terjedjenek el. Damaszkuszt és környékét 70 százalékban a Barada-völgyből az Éjn al-Fájáh forrásból eredő Barada folyó látja el vízzel, a völgy térségét azonban felkelők tartják ellenőrzésük alatt (Google-térkép) Az emberek a parkokban és mecsetekben működő vízelosztó központokból, az utcán levő vezetékekből szerzik a vizet (Fotók: TASR/AP) zadt az ENSZ adatai szerint. Az ott élők napi 600 ezer köbméternyi minimális vízszükségletének azonban mindössze harmadát tudják kielégíteni a Damaszkusz körüli fúrt kutak - mutatott rá Juliette Touma, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) a szóvivője. Az ENSZ szakosított szerve 2011 óta mintegy 200 kutat állított helyre a szíriai főváros körül. A damaszkuszi vízhiánnyal kapcsolatban fontos megemlíteni egy kormánypárti médium december eleji jelentését, amely szerint a rezsim úgynevezett megbékélési egyezményt akart tető alá hozni a Barada- völgyi településekkel, s ennek részeként a térségből szabadon távozhattak volna a fegyveres felkelők, ha átengedik az ellenőrzést a kormánynak. Az ellenzék és az ENSZ szerint azonban ez az egyezség nem más, mint kényszerkitelepítés, amelyre már számos példát lehetett látni Szíria más területein. A baradai ellenzéki harcosok elutasították a kormány ajánlatát, ami aktivisták szerint az újabb kormányzati offen- zívához vezetett. A felkelők azóta bosszúból elzártak egy Damaszkuszba vezető földgázvezetéket, tovább növelve vele a fővárosiak gondjait, s így próbálva meg nyomást gyakorolni a kormányra, hogy állítsa le támadásait. Biztató hírek is érkeztek a héten: a szíriai kormány és a felkelők állítólag megállapodtak egy tervben, amelynek éneimében helyreállítanák a Barada-folyó völgyében lévő szivattyúállomást. A jelentést azonban egyelőre nem erősítették meg a Damaszkusztól északra fekvő területet ellenőrző felkelők, helyi ellenzéki aktivisták viszont tagadták, hogy bármiféle megállapodás született volna. (MTI) A szemben álló felek egymást vádolták a vízellátás megzavarásával: a kormány szerint a felkelők üzemanyagot öntöttek a forrásba, míg a lázadók szerint a kormányerők légi csapásaival súlyos károkat okoztak a forrás szivattyútelepében, kilyukasztva annak üzemanyagtartályait és ezzel beszennyezve a vízforrást Háború a vízért
