Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-14 / 11. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. január 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Történet sok ismeretlennel Donald Trump leendő elnök több szálon kötődik Moszkvához MTI-HÁTTÉR Donald Tramp megválasztott amerikai elnök oroszországi kapcsolatai három évtizedre nyúlnak vissza. Tramp azt ígéri, hogy az Egyesült Államok jobb kapcsolatokat ápol majd Moszkvával, s dicséri Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az amerikai multimilliárdos egyértelműen szoros kapcsolatokat ápol az oroszokkal, ám a történetben sok a homályos részlet - írja a dpa német hírügynökség. Trump saját kapcsolatai - A New York-i üzletember állítólag 1986- ban ismerkedett meg az akkori szovjet nagykövettel, Jurij Dubiny innal. Ezt követte egy moszkvai látogatás, tervek születtek szálloda- építésről — írja Trump a The Art of the Deal című könyvében. Nem ismert, hogy azóta az üzletember hányszor járt Oroszországban. Üzleti kapcsolatok - Bizonyítható, hogy a 2000-es években pénzhez jutó számos orosz Tramp- ingatlanokba fektetett be. Feltűnést keltett 2008-ban egy floridai birtok eladása Dmitrij Ribolovljev orosz oligarchának 95 millió dollárért (csaknem 90 millió euróért). 2013- ban Moszkvában rendezték a Tramp által szponzorált Miss Universe szépségversenyt. Trumphoz kötődő cégek luxuscikkeket kínáló moszkvai vásárokon is részt vettek. Tramp környezete és Oroszország - Trump választási kampányának első menedzsere, Paul Manafort PR-munkát végzett a Moszkvához húzó ukrán elnöknek, Viktor Janu- kovicsnak, egészen a politikus 2014- es bukásáig. Manaforttal szemben korrupciós vádakat hoztak fel kijevi működésével kapcsolatban, s emiatt kivált Trump csapatából. Michael Flynn, Trump jövendő biztonságpolitikai tanácsadója jobb kapcsolatokat szorgalmaz Moszkvával. Meghívták a Russia Today (RT) angol nyelvű orosz állami televíziós adó jubileumi ünnepségeire, s a Kreml főnöke mellett foglalt helyet. Putyin és a Tramp elnökségéhez fűződő érdek - Számos orosz szakértő úgy véli, hogy a Kreml valójában Hillary Clinton demokrata párti jelölt győzelmét várta. A volt külügyminiszter Putyin számára kemény, tapasztalt, de kiszámítható tárgyalófél lett volna. Tramp ezzel szemben kiszámíthatatlan. Ám a republikánusok megválasztott elnöke jobb kapcsolatokat ígért, s még az is szóba került, hogy elismerik a Krím félsziget Oroszország általi annek- tálását. Nem kizárt, hogy Putyin szemszögéből nézve a tapasztalatlan új amerikai elnök irányítható- nak tűnik. A pofátlanság diszkrét bája LAJOS P. JÁNOS nterjú Bugár Bélával, a Híd elnökével: Riporter: Megszületett a döntés? Bugár Béla: Azt tudom mondani, hogy mi véleményeztünk, mint a Híd párt, és ezt a véleményt elküldtük a Kisebbségi Kulturális Alap részére. Gyakorlatilag még ebben a pillanatban, amikor ez a beszélgetés zajlik, semmiféle utalást, jelzést nem kaptam vissza azzal kapcsolatban, hogy a döntés megszületett volna. Tehát gyakorlatilag azt tudom megerősíteni, hogy a részünkről, a Híd párt részéről a véleményezés megtörtént, a mi szerepünk ebben a kérdéskörben az, hogy javaslatot nyújtsunk be mint koalíciós (stratégiai) partner. R.: Kiket javasolt a Híd? B. B.: Változatlan a lista, még a megválasztásom előtt tettem egy olyanfajta utalást arra vonatkozólag, korábban kultúrában dolgozó emberként, hogy nagyon fontos az, hogy gyakorlatilag szakmai alapon tör- ténjenjavaslat kulturális vonalon, illetve a tudomány vonalán, hiszen én ebből a szférából érkeztem... Gyakorlatilag mi, a Híd párt, az oktatási és kulturális tanács elé terjesztettük a kérdést, és az a megerősítés jött, amiről végül az Országos Elnökségen született döntés, amelyet még a múlt hónap közepén, 19-én elküldtünk, tehát az az eredmény jött ki, amit a múlt évben is fontosnak tartott a Híd párt. Nem csoda, hogy a szlovákiai kulturális, tudományos és civil szféra azonnal tiltakozott a párt eljárása ellen, mondván, ne egy párt döntse el, hogy a magyar kisebbség mely kulturális, tudományos és civilszervezetei részesüljenek állami támogatásban. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala írásban tiltakozott, Tokár Géza szóvivő arra kérte a kormányt, a kisebbségi alapot, ne vegye figyelembe a párt ajánlását a döntés során, hanem állítson fel egy független szakmai testületet, amely az ajánlásokat ezentúl megfogalmazza. A Kerekasztal felhívásához csatlakozott a Cse- madok is, mint a legnagyobb magyar civil- és kulturális szervezet. Bárdos Gyula elnök kifogásolta, hogy a döntésbe nem vonták be a szervezetet, újra róluk, de nélkülük döntöttek. Eddig a fikció. A valóság ezzel szemben az, hogy az inteijút, amely e héten hangzott el a Pátria rádióban nem Bugár Béla, a Híd elnöke adta, hanem Menyhárt József, az Magyar Közösség Pártjának elnöke. Az ajánlást nem a kisebbségi alapnak, hanem a Bethlen Gábor Alapnak címezték, és természetesen nem koalíciós partnerként, hanem mint a magyar kormány „stratégiai partnere”. Az interjú többi része szó szerint a fentieknek megfelelően hangzott el. Még a szakmai döntésre való utalás is. Sajnos azonban a fikció többi része csak fikció maradt: a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nem adott ki tiltakozó nyilatkozatot, Tokár Géza szóvivő meg sem szólalt, és nem tiltakozott Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke sem. Támogatásban a korábban megszokott 18 „nemzeti jelentőségű intézmény” részesül máj d. Az interjúnak azonban ez csak a kezdete, emellett több csúcspontja is van. Menyhárt megmagyarázza például, hogy miért nemzeti jelentőségű intézmény a Selye Egyetem, és miért nem a nyitrai egyetem Középeurópai Tanulmányok Kara. Menyhárt szerint azért, mert komoly szabályrendszer van... A legszebb talán az, amikor megmagyarázza, hogy miért éppen az MKP az, amelyik ajánlást tehet. Mert a BGA úgy döntött... Ja, akkor minden rendben. Zárásképpen pedig finoman jelzi igényét az alakuló Kisebbségi Kulturális Alapra is: „amelyhez nagy reményeket fűzünk, és bízunk benne, hogy az értékalapú döntések és a szakmaiság fog majd a pályázatok leosztásánál működni” - mondja az MKP elnöke. Hát az MKP döntésénél csak szakmaibb és értékalapúbb lehet. Csalimese a civilekről BEKE ZSOLT F lt a nagy király birodalmáE ban egy bátor csizmadia, Lászlónak hívták. Történt egyszer a magyar időkben, hogy hősünk a király lapjában kinyilvánította: elérkezett az idő, amikor is a civilek megérdemelnek már egy tudományt, aminek a neve civi- litika lészen. A liberális színezetű logoszt mégsem engedhetik eluralkodni, ezért a névből is kizárattatik. És hogy miért kell az új tudomány a „népfelség birtokosainak”? Mert hát a politikatudomány, az bizony „a pártpolitizálást szolgálja”. A civili- tikát pedig nem más cél hívta kies vidékünkre, mint hogy „a nemzetek polgárainak szükségük van olyan tudományágra, amely választások esetén megbízható alapot nyújt ahhoz, hogy a hatalom birtoklását jó kezekbe adják”. Mindennek eszköze pedig a pártok tevékenységének átvilágítása lészen. Teljes egészében kellene idézni a bölcs szavakat, áll- jék itt csupán annyi, hogy az „Európai Unió (EU) nem létezhet a 28 tagországban jelen lévő civil szellemi honvédők nélkül”. A civilitika tudományának elmélyítésénél nem jöhetnek szóba akármilyen civilek. Csakis ajók, hiszen „a többség szavazata, véleménye van legközelebb a társadalmi igazságossághoz”, mint ahogy a többség élcsapata részesül majd a földi javakból is, mely a tudományág elmélyítésére különíttetik el. Majd ki is mondatik: „a polgárok többsége támogatja a Fidesz-KDNP által megalakított kormányt, mi sem kívánunk másképpen tenni”. A közjó érdekében pedig közös határvédelemmel kezeli a „migránshelyzetet”, sorskérdések esetében szorgalmazza a nép közvetlen véleménynyilvánítását, úgymint népszavazás, népi konzultáció, támogatja a vidéki kistermelői közösségeket, akis- és családi vállalkozásokat, emellett arra is jut ideje, hogy „több száz ételféleség receptúráját és technológiai előállítását” dolgozza ki... De az igazságos király sem tétlenkedett, mikor tudomására jut, hogy a civil társadalom segítségre szorul. A jó király pedig ott segít, ahol tud. Miképp az udvar embere fogalmaz: „A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége.” Persze Lászlónk sem akar lemaradni: „Az ellenzékben lévő pártok és civilszervezeti csatlósaik összet- urmixolt ideológiája és hazug, rémhíreket terjesztő médiája sem érhetik el céljukat. [... ] A baloldali törpe- pártok belógatott műcsalijaira nem lesz kapás. A magyar adófizetők közpénzén élősködő, identitásválságba került ellenzéki pártok politikai sikereit csak brüsszeli elvbarátaik hiszik el.” Mivel a cár országában, ha külföldi támogatótól fogad el pénzt egy civilszervezet, külföldi ügynöknek minősül, bátor hősünk rögtön hozzá is teszi:„A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány idegen országból érkező adományokat nem fogadéi.” * * * A dunszt.sk kulturális magazin munkatársaival azon dolgozunk, hogy a művészet és a tág értelemben vett kultúra területéről közöljünk érvekkel alátámasztott véleményeket. Ez civil tevékenység. Nemrég arra figyelmeztetett a kolléganőm, hogy a Csizmadia László vezette CÖF által működtetett civilek.hu honlapon olvashatók az írásaink. A szerzőt vagy a kiadót erről nem értesítették. Ráraboltak a műcsalira. Miután rámutattam ajogsértésre, az írásokat leszedték, de természetesen a bizonyítékok megvannak. Ha megnézzük a portál cikkeit, azt látjuk, hogy Szlovákiában többek közt az Új Szótól, a Paramétertől, a Körképtől, a Felvidéktől, a dunaszerdahelyi.sk-tól másoltak át szövegeket. így növekszik a civilitika tudománya - a civil gondolat kárára... A derék csizmadia megtanulta, hogy az a jó civil, aki a királyt mindenben követi.
