Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-14 / 11. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. január 14. KÖZÉLET I 3 Két roma szervezet Gömörben Ravasz Ábel, a Purt egyik alapítója örül az új roma szervezetnek (SiTA-fotó) FINTA MÁRK Gömörben immár két szervezet is foglalkozik a helyi magyar romákkal és a romákat érintő projektekkel. A szervezetek közül azonban egyik sem pártfüggetlen: a Purt a Hídhoz, az újonnan alakult Femaro pedig az MKP- hoz köthető. Az egyébként deklaráltan politikamentesen működő Purt már több éve tevékenykedik a régióban, alapítói között ott volt Ravasz Ábel, a Híd jelenlegi alelnöke, aki most romaügyi kormánybiztos, valamint Vavrek István is, aki „Gömöri Oba- maként” kampányolt a 2016-os választások előtt Bugár Béla pártjának színeiben. Jelenlegi igazgatója Morvay Péter, a Híd ifjúsági szervezetének elnöke. A Femaro (Felvidéki Magyar Romák) szervezet ugyanakkor néhány hete, decemberben alakult meg - hátterében a Magyar Közösség Pártjával. Vezetője Váradi Zsolt egy fiatal, roma származású tornaijai városi képviselő. Váradi, aki a helyi idősek otthonában dolgozik, bevallása szerint nyolc éve foglalkozik a gömöri roma közösség támogatásával - korábban volt köze a Purthoz is, ám ő ezt tagadja, elmondása szerint egyetlen gyűlésükön volt jelen. Maga a frissen alakult szervezet a már több mint hét éve működő Fényes Csillag PT jogutódja, mely korábban roma tehetségkutatókat szervezett Tornaiján. Váradi szerint emellett több projektet is vittek a városban, felújították a helyi roma telep járdáinak felújítását, tavaszi és nyári nagytakarításokat is szerveztek, valamint focipályát, játszótereket is létrehoztak. Tart a toborzás Váradi kérdéseinkre elmondta: a Femaro jelenleg a tagtoborzás elején tart, de pozitívan fogadták a kezdeményezésüket. Állítása szerint már körülbelül 150 személy felvétele van folyamatban náluk mintegy 25 településről. „Egy pozitív életpályamodellt szeretnénk mutatni a romáknak, melynek központjában a tanulás, a munkavállalás és gyermekeink tisztes felnevelése áll. Hozzá szeretnénk járulni Gömör talpra állításához” - mondta Váradi a Femaro céljairól. A szervezet hátterében az MKP áll. Váradi ugyanakkor azt állítja, nincs függőségi viszony a Femaro és a párt között. „Mivel Gömört és Nógrádot csak akkor tudjuk újra sikeressé tenni, ha minél szorosabban együtt dolgozunk és jó viszont ápolunk az itt élő nem roma származású magyarokkal és a legitim képviselettel, ezért kézenfekvő az MKP-val való együttműködés. Mi magunkat is roma származású magyaroknak tartjuk, ezért is áll hozzánk legközelebb a Szlovákiában működő pártok közül az MKP. Viszont mi jogilag is teljesen önálló szervezet vagyunk, és nem is szeretnénk semmilyen függőségi viszonyt kialakítani semelyik politikai párttal sem” - válaszolta kérdésünkre a szervezet vezetője. Politizálni sem tervez az MKP színeiben. „Számunkra nem a politika a cél, hanem csak egy eszköz céljaink megvalósításához. Jelenleg ettől még nagyon messze állunk és kicsik vagyunk, hogy a politikával foglalkozzunk. Viszont tudjuk, melyik az a párt, aki már évek óta őszintén is gondolja a romákkal való együttműködést” -jelentette ki Váradi. Az MKP besegített Az MKP kérdéseinkre megerősítette, valóban van közük a szervezethez. A Femaro megalakulásánál Menyhárt József, a párt elnöke is bábáskodott. Ott van mellettük Czip- rusz Zoltán, valamint Szögedi Anna, Tornaija polgármestere is. „2015 őszén ismerkedtem meg személyesen Cziprusz Zoltánnal, akivel közeli baráti viszonyt sikerült kialakítani, és már akkor, a választási kampány közepén megegyeztünk, hogy a választások után szervezetileg is igyekezni fogunk együttműködni” - írta Váradi Zsolt arra vonatkozó kérdésünkre, milyen viszony fűzi az MKP elnökségi tagjához. Úgy tudjuk, az MKP nem fogja pénzzel támogatni a Femarót, elsősorban szakmai síkon szeretnék segíteni munká„Jogilag is teljesen önálló szervezet vagyunk, és nem is szeretnénk függőségi viszonyt kialakítani semelyik politikai párttal sem.'' Váradi Zsolt jukat, módszertani segítséget nyújtanának nekik, és a pályázásban is segíthetik őket. Mindezt Váradi is megerősítette lapunknak. „Az MKP tudtommal nem egy túl vagyonos párt, ebből következően nincs is olyan jellegű elvárásunk, hogy anyagilag támogassanak bennünket, inkább közös céljaink előre vitelét vátjuk tőluk” - magyarázta. Arról ugyanakkor nem beszélt, miből finanszírozzák majd a szervezet tevékenységét. Becsülik a Purtot A romaügyi kormánybiztost és a Purtot egyelőre nem keresték meg. „Nagyra becsüljük a Purt eddigi munkáját, még ha a kampányban nem is értettünk velük mindenben feltétlenül egyet” - mondta Váradi. Viszonyuk szerinte neutrális, nem zárja ki, hogy közös projektekben akár együtt is dolgozhatnak velük. Ravasz Ábel kormánybiztos lapunknak azt mondta, örül a csoport megalakulásának, a Purt alapításánál remélte, hogy ha létrehoznak egy sikeres szervezetet, mások is lesznek, akik elkezdik a munkát Gömörben. A Fémáréról ugyanakkor még nem sokat tud, még nem vették fel vele a kapcsolatot. A Purt növekszik Morvay Péter, a Purt vezetője sem találkozott még az újonnan alakult csoporttal, elmondása szerint ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy hasonló projekteken fognak dolgozni, mint az általa vezetett szervezet. A Purtról elmondta, a szervezet taglétszáma nő, ám kevesebb projektet valósítanak meg az utóbbi időben, elsősorban azért, mert a költségvetésükből most inkább több kisebb helyett kevesebb, de nagyobb szabású projektekben gondolkodnak. A szervezetet a Híd anyagilag támogatja, ám nem közvetlenül a pártkasszából, hanem képviselői által. 50 naponta 5000 eurót kapnak projektjeikre. A Jaguar Land Rover erőteljesen vonzza a cégeket Nyitra. Még csupán épül a Jaguar Land Rover autógyára a nyitrai ipari parkban, azonban máris vonzza a beszállítókat. Az egyik legnagyobb fogás a spanyol Gestamp cég bejelentése, amelyik 133 millió euró ráfordítás árán mintegy 230 munkahelyet teremt. Bár az alumínium alkatrészeket gyártó társaság a Jaguar miatt érkezik Nyitrára, máris jelezte, hogy a teljes visegrádi régiót felvevőpiacának tekinti. A tervek szerint jövőre már üzemelő cég 1400 eurós bruttó bérrel csalogatja az alkalmazottakat. A Nagymegyeren már eddig is 170 főt foglalkoztató Gestamp nem az egyetlen, amelyik letelepszik a Zobor tövében. „Nagy valószínűséggel mintegy 5 új cég érkezése várható. Ráadásul a Jaguar Land Rover beruházása óta a már nálunk működő cégek is erőteljesen felfuttatták a termelésüket” - közölte Ondrej Ščurka, a Nitra Invest társaság tulajdonosa. Ján Pribula, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) főtitkára szerint nem véletlen, hogy az autóiparban érintett társaságok szívesen létesítenek telephelyeket Szlovákiában. „Tőlünk számítva 500 kilométer hatósugarú körben ki tudják szolgálni a Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában működő autógyárakat” - magyarázta. A nyitrai ipari park további bővülésének némi korlátot szabhat a hiányzó képzett munkaerő — csak a Jaguar a beszállítói holdudvarával együtt 2020- ban akár már 15 ezer embert foglalkoztathat, miközben a járásban alig 5 százalékra rúg az állástalanok aránya. A Szlovákiában működő három autógyár, a Volkswagen, a Peugeot-Citroén és a KI A Motor együttes éves termelése már meghaladja az évi 1 millió darab gépkocsit. Legutóbb a zsolnai KIA tette közzé tavalyi adatait, eszerint 2016-ban öt százalékkal növelte termelését. A dél-koreai társaság egyetlen európai gyárában 339 500 gépkocsi és több mint 612 ezer autómotor készült. Idén Szlovákiában újabb 130 millió eurót fektetnek be, az összeg javát a gyártósorok átalakítására fordítják, mert új modell gyártására készülnek. (shz, Pr) p A szlovák elnökség feltette Pozsonyt a politikai világtérképre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. December végén fejeződött be a szlovák elnökség féléve, amikor Szlovákia, a szlovák kormány tagjai látták el az elnöki feladatokat az Eurápai Uniá egyes tanácsaiban. Habár több olyan esemény is történt az elmúlt fél évben, amelyet nem lehetett előre látni, a szlovák elnökséget a legtöbben sikeresnek értékelik. Az első váratlan esemény közvetlenül a szlovák elnökség kezdete előtt történt: Nagy-Britannia lakossága megszavazta az Európai Unióból való kilépést. De éppen a brexitnek „köszönhető” az uniós szlovák elnökség egyik kiemelkedő eseménye, a pozsonyi csúcstalálkozó. Az utóbbi években már kizárólag Brüsszelben ülésezett az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. Ezt szakították meg tavaly azzal, hogy Robert Fico kormányfő javaslatára tartottak egy úgynevezett informális találkozót Pozsonyban. Ez abban is különleges volt, hogy nem hívták meg rá az uniós kilépést előkészítő brit miniszterelnököt, így csak 27 ország vezetője tartott megbeszélést. A csúcstalálkozó ugyan nem hozott konkrét eredményt, de elfogadtak egyfajta útitervet a legsúlyosabb problémák megoldására. „Az elnökség nemcsak az Európai Unióban tette láthatóbbá Szlovákiát, hanem az egész világon, Pozsony jól láthatóan felkerült a világtérképre - állítja Dusán Chre- nek, az Európai Bizottság pozsonyi képviseletének a vezetője. - A pozsonyi útiterv kifejezés ma már megtalálható minden uniós politikus szótárában.” Habár a brexit még az elmúlt fél évben nem vált az Európai Unió legfontosabb témájává, mivel kiderült, hogy Nagy-Britannia csak idén fogja aktiválni a kilépést az Alapjogi Charta 50. cikkelye alapján, vagyis a kilépési tárgyalások csak ezután kezdődnek el, a háttérben már megkezdődtek az informális egyeztetések. A legfontosabb téma a menekültválság megoldása maradt, habár tavaly az előző évhez képest sikerült jelentősen csökkenteni az unióba érkező menekültek számát. A pozsonyi csúcson vált ismertté a „rugalmas szolidaritás” kifejezés, amely később „hatékony szolidaritásra” változott, ám ez sem oldotta fel az unió régi tagállamai és elsősorban a visegrádi országok közti ellentétet a menekültek elosztása kérdésében. Sikerült azonban formálisan beindítani az előző elnökség alatt tető alá hozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) munkáját. Az uniós elnökség azonban nemcsak a csúcstalálkozókról szólt, hanem a szakminiszterek találkozóiról, vagyis az Európai Unió Tanácsának az üléseiről is. Több tanácsban is sikerült előrelépést elérni a kitűzött témákban. A környezetvédelmi miniszterek tanácsának, vagyis az ENVI munkájának az egyik legfontosabb eredménye a Párizsi Szerződés ratifikálása. A gyors ratifikálásnak köszönhetően az Európai Unió képviselhette magát a szerződés implementálásáról szóló első megbeszélésen a marrakeshi COP22 klímacsúcson. „A szlovák elnökség dicséretet érdemel a hatalmas mennyiségű szlovákiai, brüsszeli és más uniós tagállamokban tartott rendezvények megszervezéséért is” - állítja Chrenek. (ú) MP160206
