Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-13 / 10. szám, péntek
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 101 Brutális növekedésre számít a Huawei INDEX-HÍR A Huawei közzétette tavalyi eladási számait és azt is, hogy mire számít a következő évben. A kínai cég hirtelen robbant be a köztudatba, tavaly már 11,3 százalékos volt a piaci részesedése az okostelefonok piacán. Ezt úgy sikerült elérni, hogy évekig egy-két százalékon mozogtak, aztán hirtelen megindultak felfelé. Az IPSOS adatai szerint a márka ismertségének is köszönhető ez, amely az elmúlt évben Kínán kívül 76 százalékról 81 százalékra növekedett. Egy év alatt 66,7 százalékkal nőtt azok száma, akik fontolgatják, hogy Huawei készüléket vásárolnak. A piaci részesedésük tehát 11,3 százalékos a Gfk piackutató adatai szerint. Ez a növekedés a P9 és P9 Plus mobiloknak köszönhető elsősorban. A Huawei a harmadik helyen áll ezzel, az első továbbra is a Samsung, a második helyen pedig az Apple áll. Tavaly több mint 139 okostelefont szállítottak ki, ez 29 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ezeket az adatokat már az IDC közölte. Érdekes, hogy a Huawei Kínán kívüli okostelefon- szállításai nagyjából az anyaországi szállításokkal megegyező mértéket mutattak, a teljes kiszállítások 36 százalékát közép- és felsőkategóriás telefonok tették ki. Még egy érdekes adat, amely a kínai gyártó terveit mutatja, a 2016-os üzleti évre 42 százalékkal nagyobb bevétellel számolnak, mint egy évvel korábban. Ezzel ötödik egymást követő évben növekszik a cég bevétele.A kínai cég hirtelen robbant be a köztudatba, tavaly már 11,3 százalékos volta piaci részesedése az okostelefonok piacán (Képarchívum) Rekordot döntött a Samsung ÖSSZEFOGLALÓ Habár a csúcstermék a technológiai ipar egyik legnagyobb botrányát okozta, a vállalat a kedvező körülmények között kiválóan teljesített. A dél-koreai Samsung Electronics ma bejelentette a negyedik üzleti negyedév előzetes számait, és ezek szerint a negyedéves profit minden korábbi várakozást jóval meghaladva 50 százalékkal lesz több, mint az előző év azonos időszakában, és ez három éve a legjobb adat. Vagyis a Galaxy Note 7 óriási veszteségeket is okozó őszi botrányát sikerült más területek kiváló teljesítményével (például a még mindig népszerűbb régebbi típusok eladásának növelésével) kiegyensúlyozni - igaz, a nagy- vállalat árbevétele enyhe mértékben, 0,6 százalékkal csökkent: 2,1 milliárd dollárra számítanak. A Samsung természetesen akciótervet dolgozott ki a Galaxy miatt előállt helyzet menedzselésére, a veszteségek minimalizálására, és ez sokkal gyorsabban és hatékonyabban működött, mint az elemzők korábban jósolták. A vál- laltavezetés mindenesetre bizakodó, reményeik szerint a Galaxy S8 kirobbanó siker lesz, így 2017-ben rekordbevétel elérése a cél. Az egyelőre még becsült adatok szerint az év utolsó negyedévében a üzemi eredményük 9,2 billió von (kb. 7,8 milliárd dollár) volt - ez messze meghaladja az elemzők által várt 8,2 billió vont, egyben a legjobb eredmény 2013 óta. A befektetők egyébként - többek között a memóriacsipek és az OLED-kijelzők iránit kereslet növekedés miatt (a becslés szerint az alsó kategóriás telefonokat gyártó kínai vállalatokat a tömeges igény miatt egyre drágábban kiszolgáló csipgyártó üzletág is rekordot döntött az utolsó negyedévben) - mélyen bíznak a Samsungban, tavaly összesen 43 százalékkal emelkedtek a részvényárak. A részletes és pontos jelentés a hónap végén jelenik meg. (IT Café) 2017. január 13. | www.ujszo.com A kutatók olyan új távlatokat találtak, amellyel a jövőben megfigyelhetik a űrben és a világegyetemben zajló jelenségeket, az egzotikus fekete lyukakat, így számos új képpel, eredménnyel gazdagodhatunk (Képarchívum) 2016 legérdekesebb tudományos felfedezései TUDOMÁNY 2016 forradalmi év volt az csillagászat és az orvostudomány szempontjából is. Lássuk, mivel lettünk gazdagabbak 2016-ban? Gravitációs hullámok Fizikusok régóta sejtették a gravitációs hullámok létezését, de 2016- ban közvetlen bizonyítékot is találtak. A felfedezés olyan, mintha eddig csak láttuk volna az univerzumot, de nem hallottunk volna semmit: mostantól fülünk is van hozzá. Ezzel a kutatók olyan új távlatokat találtak, amellyel a jövőben megfigyelhetik a űrben és a világegyetemben zajló jelenségeket, az egzotikus fekete lyukakat, így számos új képpel, eredménnyel gazdagodhatunk. A kutatásban több mint ezer kutató vett részt, köztük magyarok is. A felfedezés biztosan Nobel-díjat fog érni. „Minden, amit az emberiség tud a Naprendszeren kívülről, azt fényhullámok megfigyeléséből származik. Most kezdődik el a csillagászat új ága, ami a fényhullámoktól független új információhordozóra épül” - mondja a kutatásban részt vevő Raffai Péter. Másik Földet találtak 2016-ban a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centa- uri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül. Soha ilyen közel nem találtak a csillagászok egy lehetséges második Földet. A Proxima b nevű exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) olyan távolságra kering napjától, hogy felszínén folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat. Ez pedig fontos feltétele az élet keletkezésének. A déli égbolton látható Proxima Centauri 4,24 fényévnyi- 40 billió kilométeres - távolságával a Nap legközelebbi csillagszomszédja. A Proxima b lehet az első exobolygó, amelyet az ember is felkeres, ha egyszer meglesz hozzá a technológia. A szakemberek megállapították, hogy a Proxima b legalább 1,3-szor nagyobb tömegű a Földnél, a mérete azonban a többszöröse is lehet. Nagyjából 7,5 millió kilométer távolságban kering a csillaga körül, és ez jóval kisebb, mint a Föld-Nap távolság. A kutatók szerint a Proxima b talán nincs is egyedül, felmerült ugyanis a gyanú, hogy egy másik jel is van. a csillag körül, ennek kiderítéséhez azonban további vizsgálatokra lesz szükség. Háromszülős baba Már nyolc hónapos az a kisfiú, aki egy új, három szülő DNS-ét egyesítő módszerrel született. A sokat vitatott módszer - amit egyelőre csak Nagy-Britanniában fogadtak el - lehetővé teszi, hogy a ritka genetikai mutációkkal rendelkező szülőknek is lehessen egészséges gyereke. A fiú anyja a Leigh-szindróma nevű mi- tokondriális betegség génjeit hordozza magában, ami a központi idegrendszer leépülésével jár. Habár ő maga egészséges, első két gyereke a Leigh szindróma miatt halt meg, ezért fordult a New York-i New Hope Fertility Centerhez segítségért. Az itt dolgozó John Zhangnak egy olyan módszert kellett alkalmazni, amihez nincs szükség embriók halálára. Ezt végül sikerült megoldani, méghozzá úgy, hogy az anya petesejtjéből eltávolították a sejtmagot és egy donor sejtmag nélküli petesejtjébe helyezték. Az így keletkező petesejt az anya sejtmagi DNS-ét, de a donor mitokondriális DNS-ét tartalmazta, később pedig ezt termékenyítették meg. Hiába találtak azonban másik megoldást, az ilyen módszerek továbbra sem elfogadottak az US A-ban. Zhang ezt a problémát úgy hidalta át, hogy Mexikóban hajtotta végre a beavatkozást, ahol elmondása szerint „nincsenek szabályok”. Az akadályok ellenére az orvosok fáradozását siker koronázta, a gyerek Leigh-szindróma-tesztje szerint mitokondriumának csupán 1 százaléka tartalmazza a mutációt. Ez fantasztikus eredmény, az orvosok szerint ugyanis 18 százalék alatt nem jelentkeznek a problémák, de ettől függetlenül a jövőben is figyelni fogják a gyerek állapotát. A szakértők szerint ez a beavatkozás nagyban hozzájárulhat a módszer szélesebb körű elterjedéséhez, főleg mert etikus és a férfi embrióhasználata miatt megakadályozza, hogy az alany esetleg továbbörökítse a mutációt. Örökös archiválás A fényképek fakulnak, a könyvek egy idő után használhatatlanok lesznek, és a merevlemezeken tárolt adatok sem varázsolhatok elő örökké. Ezt a problémát próbálták megoldani a tudósok, egy olyan adattároló létrehozásával, amely gyakorlatilag örökös archiválást tesz lehetővé. Ezzel meg tudjuk őrizni az emberiség történelmét, felfedezéseit, örökségét a végtelen időkig. Az új adathordozó az információkat egy üvegbe tárolja, nanostruktúrákban. Egy átlagos lemeznagyságra megközelítőleg 360 terrabájtnyi adatot lehet rögzíteni, és ellenálló képessége is jelentős: akár 190 Celsius-fokos hőhatásra sem rongálódik meg a lemez, illetve az azon tárolt adatok. Az információk a lemezen 13,8 milliárd évig őrződnek meg, ami a Föld életkorának háromszorosa. A felfedezők állítják, hogy az üvegbe gyakorlatilag bármit, bármilyen adatot tárolni lehet. Kísérletként a Bilblia egy példányát, Isaac Newton optikai felfedezését valamint az emberi jogok egyetemes deklarációját mentették az üvegtárolóba — örökre. (Sme, szí, Index, MTI)
