Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-13 / 10. szám, péntek
4 RÉGIÓ 2017. január 13. | www.ujszo.com Dideregnek az utasok a Regio Jet járatain BARTALOS ÉVA „Mintha jégveremben ültünk volna" - panaszkodott egy utas. Nem működött a fűtés a Régióiét egyes, Pozsony és Komárom között közlekedő járatain, alig 15 fokot mértek a vonatban. A vállalat azzal érvel, hogy még így is 30 fokkal melegebb volt a szerelvényben, mint kint. A hét elején több utas panaszkodott amiatt, hogy nem fűtöttek a RegioJet szerelvényein. „Mintha jégveremben ültünk volna” — mondta az egyik utas, aki Duna- szerdahelyen szállt fel a fővárosba tartó vonatra. A Paraméter hírportálon megjelent fotókon jól látszik, hogy január 10-én 14 fokot mértek a vonaton. „Vizsgáljuk, hogy pontosan miért volt hideg a járaton. Ennek minden bizonnyal több oka is lehetett” - magyarázkodott Aleš Ondrűj, a RegioJet szóvivője, aki lapunknak elküldött állásfoglalásában elnézést kért az utasoktól, és elismerte, hogy a vállalat hibázott. A szóvivő hozzátette, az extrém hideg hatással van a kötöttpályás közlekedésre. Az indoklás szerint amellett, hogy a fűtőrendszer elromlott, az is közrejátszott, hogy a vonat gyakran megáll, és a nagy ajtókon keresztül elillan a meleg. „Kint -15 fok volt a hőmérséklet, a vonatban még így is közel 30 fokkal melegebb volt” - folytatta a szóvivő, de a kabátjukba takarózó utasoknak ez sovány vigasz. A vállalat azt állítja, rendszeresen ellenőrzi a szerelvények fűtőrendszerét, és pontos jegyzéket vezetnek arról, mikor milyen javításokat végeztek. Ondrűjtól megtudtuk, most ennek alapján keresik a hibát. Nemcsak a nem működő fűtés, hanem a túlzsúfolt járatok is gyakran okoznak hosszússágot az utasoknak. A magántársaság és a közlekedésügyi minisztérium egymásra mutogat a csallóközi vasútvonalon fennálló helyzet miatt. Kint -15, a vonatban +14 fok volt. Vagyis a szerelvényben közel 30 fokkal magasabb hőmérsékletet mérhettek - magyarázkodott a Szóvivő (Foto: Parameter.sk) Memorandum a vágsellyei elkerülő útért Vágsellye. Memorandumot írt alá a város és kilenc környékbeli falu polgármestere, a yágsellyét elkerülő út megépítését követelik, mivel évek óta tarthatatlan a közlekedési helyzet. Deáki, Zsigárd, Farkasd, Vág- tomóc, Sókszelőce és más, észa- kabbi falvak polgármestere írta alá a memorandumot, csatlakozikmég Vágkirályfa, Pered és Negyed, a megyei önkormányzat és a Duslo vegyi üzem is támogatja a követelést, hogy a kormány és a közlekedési minisztérium sorolja az első számú prioritások közé az el- kerülőutat. Vágsellye már számtalan tiltakozó akcióval követelte az építkezés megkezdését, ami évek óta halasztódik. (TAS R) AJÁNLÓ Január 13. (péntek) Komárom -17.00: beszélgetés Zelei Miklós íróval, Tóth István történésszel, egykori beregszászi főkonzullal és Tóth Tiborral, a Jókai Színház igazgatójával a Csemadok Kossuth téri székházában. A beszélgetés apropója, hogyjanuár 13-án 19órakormu- tatjabe a Beregszászi Illyés Gyula Színház a Zelei Miklós regényéből írt Zoltán újratemetve című darabot a Jókai Színházban. Somorja -18.00: Bándy Katalin Zsipp-zsupp című könyvének bemutatója és kiállítás a vmk- ban. Rajka -17.00: Szentkuti Károly előadása Széchenyi Istvánról a faluházban. Befagytak a folyók és a holtágak A halásztársaságoknak is több dolguk van a kemény fagy miatt A Tisza vize legutoljára öt évvel ezelőtt fagyott be teljesen (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Napok óta vastag jégpáncél borítja a tiszacsernyői halásztársaság kezelésében lévé vizeket, ezért a halállomány védelmében rendszeres lékvágást végeznek. „Horgászszervezetünkhöz tartozik a és a Latorca is. Utoljára négyöt évvel ezelőtt fagyott be teljesen a Tisza vize, viszont a holtágak és a tavak - ha csak pár napra is - szinte minden éven befagynak. Mivel már kifejezetten vastag jégpáncél borítja a holtágak vízfelszínét, heti rendszerességgel kell új lékeket vágni a jégbe” - nyilatkozta lapunknak . Pitócky Péter, a tiszacsernyői halásztársaság elnöke. Hozzátette, horgászszervezetüknek jelenleg 240 tagja van, de csak nagyon kevesen tudnak bekapcsolódni a halállomány téli védelmébe, ezért az egyszerűbb munkák elvégzése is nagy erőfeszítést igényel. „Szlovákiában tilos a jéghorgászat. A gondot nem a jégtakaró kialakulása, hanem gyors olvadása jelenti. Igazából csak a mélyebb vizekben áll fenn az oxigénhiány veszélye, és főleg akkor, amikor hirtelen megolvad, majd újra megfagy ajég alatti víz. A rétegessé fagyott jég szinte lehetetlenné teszi az oxigén bejutását a vízbe, ami a halak pusztulásához vezethet. Ekkor van igazán szükség a rendszeres lékvágásra” - tette hozzá Pitócky. A Tiszán húsz évvel ezelőtt nagymértékű volt a halállomány pusztulása, de Pitócky szerint ennek veszélye most nem fenyeget. „Általában évi 1000 kilogrammnyi halat telepítünk a vizeinkbe, de tavaly több mint 2500 kilót sikerül betelepíteni. Mindezek mellett azt szeretnénk elérni, hogy a kistárká- nyi Tisza-holtágában újra legyen víz, ezért további támogatókat keresünk annak az ároknak az ásatásához, melyet a kiszáradt holtág medrében szeretnénk kialakítani” - zárta Pitócky. (fotó: TASS-archivum) EMLÉKSZIK? 1987 januárja. Az utcai hőmérő -17 Celsius-fokot mutatott és 30-50 cm-es hó borított mindent. Bezárt iskolák, megbénult közlekedés, üres boltok, totális káosz, Aki átélte, emlékszik rá, függetlenül attól, hogy óvodás volt-e vagy már felnőtt. Ha önnek is vannak emlékei, fényképei, ossza meg velünk legkésőbb január 17-ig. (regió@ujszo.com) Terjed a madárinfluenza a Komáromi járásban V. KRASZNICA MELITTA Újabb három eset történt, valamennyit vadon élő szárnyasoknál regisztráltak. Már négy esetben bizonyosodott be, hogy a madárinfluenza H5 típusa okozta a szabadban élő szárnyasok pusztulását a Komáromi járásban. Az első esetet a múlt héten Nagykeszin regisztrálták, a héten pedig a Csicsón, Lándoron és Káván (utóbbi kettő közigazgatásilag Komáromhoz tartozik) talált állattetemekből vett minta is pozitív lett. Miholics Istvántól, a Komáromi Regionális Állategészségügyi Hivatal igazgatójától megtudtuk, hétfőn Komárom Lándor városrészében (légvonalban mintegy 20 kilométerre a nagykeszi gócponttól) fedeztek fel egy vízelvezető kanális mellett két döglött hattyút, majd a csicsói halastó mellett (mintegy 9 kilométerre Nagykeszitől) találtak egy hattyútetemet. Még aznap újabb bejelentés érkezett hivatalukhoz, a kávái kavicsos tónál (2,5 kilométerre Lándortól) figyeltek fel tömeges állatpusztulásra. Á szakemberek 30- 40 élő állatot és 5 döglöttet találtak. Az állattetemek kiemeléséhez ezúttal is tűzoltók segítségét kellett igénybe venni. A kávái tó térségében mintegy 100 hattyú telel, ezért további elhullás várható. A zólyomi speciális laboratóriumban végzett vizsgálat mindhárom esetben kimutatta a H5 vírus j elenlétét. A Komáromi Regionális Állategészségügyi Hivatal az újabb lelőhelyek 3 kilométeres körzetében - azaz a monitorozott térségnek nyilvánított területen - hasonló óvintézkedéseket léptetett életbe, mint korábban Nagykeszin. Az érintett ön- kormányzatoknak összeírást kell készíteni a szárnyasokról, fokozni kell a biológiai védekezést (fertőtlenítést), meg kell akadályozni, hogy a baromfi érintkezzen szabadon élő szárnyasokkal, az itatóvizük nem származhat olyan helyről, amelyhez hozzáférhetnek szabadon élő szárnyasok, a jelzett térségből 15 napig tilos elszállítani a szárnyasokat és tilos a madarak vadászata is. Az óvintézkedések Csicsóra, Komáromra, valamint Lándor, Kava, Gyulamajor, Kabátfalu, Kisizsa, Téglagyár, Nagyharcsás és Gadóc városrészre tejednek ki.
