Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-13 / 10. szám, péntek

2 I KÖZÉLET 2017. január 13.1 www.ujszo.com Felszámolnák a megyéket Katarína Macháčková és Miroslav Beblavý (Gabriel Kuchta felvétele) Gašpar: Gajdoš hazudik IBOS EMESE Pozsony. Nem csökkentek a regionális különbségek, nem lett hatékonyabb a közügyek igazgatása, bővült az államapparátus, és 370 millió eurós adósság halmozódott fel - ezért a megyei önkormány­zatok megszüntetését javasolja Miroslav Beblavý és Katarína Macháčková független képviselő. Már idén felszámolná a megyei önkormányzatokat (VÚC) Katarí­na Macháčková és Miroslav Beblavý; a két független képviselő szerint ezzel öt éven belül több mint 200 millió eurót takarítana meg az állam. Szlovákia korábban három kerületre tagolódott, a nyolc me­gyei felosztást Mikuláš Dzurinda kormánya vezette be 2001-ben. Miroslav Beblavý a megyék jogkö­reit az önkormányzatok és az állam között osztaná el. Előbbiek az is­kolákat, a szociális és a kulturális intézményeket kapnák meg. Az ál­lam felelne a területrendezésért, az úthálózatért és a kórházakért. Ka­tarína Macháčková szerint a me­gyei hivatalok 15 éves működésük alatt egyetlen, a megalakulásukkor kitűzött célt sem tudtak teljesíteni. „Ezek egyike a regionális különb­ségek felszámolása volt, melyek néhol stagnálnak, máshol viszont tovább mélyültek. Nem tették ha­tékonyabbá a közügyek irányítását, ráadásul nulláról indulva 370 mil­lió eurós tartozást halmoztak fel” - mutatott rá Macháčková. Hozzá­tette, 2004-től - utoljára ekkor kap­tak újabb jogköröket - a megyei hi­vatalok alkalmazottaik számát 57%-kal növelték. Elképzelésük megvalósításához alkotmányos többség, vagyis 90 támogató sza­vazat szükséges. „Engem nem ér­dekel a parlament teljesen jelenték­telen képviselőjének az elképzelése. A javaslat irreleváns. Egyikünkkel sem egyeztetett az elképzeléséről” - reagált személyeskedő és sértő stí­lusban Robert Fico kormányfő koa­líciós partnerei jelenlétében. Bár a Smer korábban fontolgatta a 3+1 felosztású megyerendszer be­vezetésének lehetőségét, most kor­mánypártként csak az önkormány­zati és a megyei választások össze­vonását kezeli prioritásként. A vá­lasztójogi és az alkotmánytörvény módosítására szerdán a kabinet is rábólintott, atervezetetaplénummár második olvasatba utalta. Ján Baránek szerint nincs gond a jelenlegi megyerendszerrel, ugyan­akkor elismeri, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „A régi­ók közötti különbségeket nem tudta felszámolni, utóbbi viszont a min­denkori kormányok felelőssége is” - mondta a politológus. Baránek egyébként Beblavý elképzelését is működőképesnek tartja, de úgy véli, hogy a centralizációt észszerűbb alapokra kellene helyezni. IBOS EMESE Hazugnak ós gyávának nevezte Tibor Gaipar (Smer- jeiölt) országos rendőr- főkapitány Marok Gajdoit, a Gorilla-botrány kivizsgálásával megbízott speciális csoport nyomozóját. Erre azután került sor, miután a nyomozó interjút adott a sajtónak. Pozsony. Marek Gajdoš nyo­mozó decemberben, a Gorilla-ügy lezárása előtt távozott a rendőr­ségtől. Lépését azzal indokolta, hogy számára elfogadhatatlan munkakörülmények között kellett dolgoznia. Marek Gajdoš a napok­ban nagyinteijút adott a Denník N napilapnak és az aktuality.sk por­tálnak. Gajdoš beszélt a nyomozás mentéről, hogy miért olyan nehéz ebben az ügyben egyértelműen bi­zonyítani a korrupciót, de arról is, hogy milyen nehézségekbe ütkö­zött Dušan Kováčik, a nyomozást felügyelő speciális ügyész miatt. Az interjúban Tibor Gašparra és Robert Kaliňák (Smer) belügymi­niszterre is kitért. „Állításai nem fedik a valóságot és félrevezetők, többször megsértette a titoktartási kötelezettséget, hazugnak és gyá­vának tartom” - reagált Gašpar az interjúra, aki szerint Marek Gajdoš nem csak őt, Robert Kaliňákot és Dušan Kováčíkot, hanem az egész rendőrséget támadta az interjúban. Gašpar alkalmatlannak, tapaszta­latlannak nevezte Gajdošt. Arra a kérdésr, hogy miért nem menesz­tette a csoport éléről ha valóban al­kalmatlan volt egy ilyen nagy volumenű ügy kivizsgálására azt felelte, hogy a Gorilla-ügy túl ér­zékeny téma. „Ha menesztettem volna a politikusok és a sajtó azzal vádolt volna meg, hogy politikai­lag befolyásoljuk a nyomozás me­netét” - reagált Gašpar. Marek Gajdoš egyebek mellett azt állította, egy találkozó során Kaliňák jutalmat ajánlotta fel a csoport tagjainak, amiből végül semmi nem lett. Gašpar szerint ez hazugság, és a nyomozócsoport mellett annak vezetőjét istöbbször megjutalmazták. A volt nyomozó az interjúban azt állította, hogy a rendőrük nem szeretik, ha politi­kailag érzékeny ügyeket kapnak, mert nyomásgyakorlástól tarta­nak. Gašpar ezt is elutasítja, sze­rinte a rendőrük azért ódzkodnak a politikailag érzékeny esetektől, mert a sajtó nagy figyelmet szentel az ilyen ügyeknek, az ellenzék pe­dig alkalmatlansággal vádolja a rendőröket. A főrendőr Dušan Kováčíkot is védelmébe vette, szerinte nem akadályozta a Gorilla­ügy kivizsgálását, mely öt év el­teltével még mindig nem zárult le. Gajdoš szerint nem volt ritka, hogy Kováčik jóváhagyására hónapokat vártak. Tibor Gašpar (Jozef Jakubčo felvétele) Az „unokázás” az egyik leggyakoribb csalási módszer DEMECS PÉTER Pozsony. Az úgynevezett unoka-csalások, tehát amikor ismeretlenek hozzátartozókra hivatkozva próbálnak kicsalogatni pónzt jóhiszemű nyugdíjasoktól, nem számítanak szlovákiai sajátosságnak. Az Európai Unió szinte minden tagállam­ban elterjedt ez a csalás. Azt, hogy az úgynevezett „uno­kázás” leleplezésén a hatóságok az egész unióban dolgoznak, a legin­kább egy 2014-es nemzetközi rend­őrségi akció igazolja. Lengyelor­szágban, Olaszországban és Svájc­ban több mint 200 rendőr csapott le a Kedves unokaöcsém fedőnevű ak­ció során egy, kifejezetten idősebb átverésére szakosodott bűnszerve­zetre, melynek tagjai több száz ilyen csalást hajtottak végre. Az európai rendőrségek emyőszervezete, az Europol is elismerte egy jelentés­ben, hogy bár az unióban évente több ilyen bünbandát sikerül felszámolni, a tettesek továbbra is jelentős ve­szélyt jelentenek a társadalom leg­érzékenyebb tagjaira. Nem szabad elhinni A rendőrség Szlovákiában is kü­lönös figyelmet szentel ezen bűncselekmények leleplezésére és főleg megelőző programokra, hi­szen nyilvánvaló, hogy épp az idő­sek vannak kitéve a legnagyobb ve­szélynek. A hatóságok országszer­te, önkormányzatokkal együttmű­ködve szerveznek különböző elő­adásokat, ahol egyebek mellett azt próbálják elmagyarázni a nyugdí­jasoknak, hogy ne dőljenek be ezeknek a bűnözőknek. „Akár te­lefonon, akár személyesen próbál­ják felvenni a kapcsolatot az ide­genek, egyszerűen nem szabad megbízni bennük, nem szabad el­hinni semmit abból, amit monda­nak” - szól a rendőrség szerint az alapvető tanács a csalások kiküszö­bölésére. Kérdezni kell, hogy a telefonáló személy valóban az-e, akinek tartja magát. Ajánlott azonnal visszahívni azt a családtagot, aki állítólag tele­fonált, s kideríteni, ő hívott-e. Ha nem, mielőbb hívni kell a rendőrsé­get a 158-as telefonszámon. Új taktikák Bár a csalások forgatókönyve az esetek többségében megegyezik, akadnak olyan leleményes bűnözők, akik az aktuális eseményekre rea­gálva próbálnak pénzt kicsalni. Decemberben tájékoztattunk ar­ról, hogy az ország legnépszerűbb tévétársasága januártól az addigi ingyenes műsorszórást fizetőssé teszi. A változás csak azokat érin­tette, akik egyszerű szobaantenná­val fogadták az adást, nem volt ká­belszolgáltatónál előfizetett cso­magjuk. A csalók azonnal kiérezték a kereseti lehetőséget. December­ben egy kassai nyugdíjasnál azzal az ürüggyel kopogott be egy férfi, hogy a kábelszolgáltató képviselő­jeként jött leellenőrizni a tévéké­szüléket, alkalmas lesz-e januárban a fizetős csatorna adásának fogadá­sára. Kért egy pohár vizet, s míg nyugdíjas kihozta, az illető ellopta a fiókból az összes készpénzét, kö­rülbelül kétezer eurót. A rendőrség az ügyben eljárást indított, a tettest egytől öt évig terjedő szabadság- vesztés fenyegeti. Gyakori példa, hogy a csaló sze­mélyesen keresi fel a kitippelt áldo­zatot és azt állítja, hogy egy cég vagy üzlettársaság képviselője, akit azzal bíztak meg, hogy a nyugdíjasnak kézbesítsen egy ajándékot, amit egy versenyen nyert. Csak a postai költ­ségek térítését kéri, pár eurót. Kifi­gyeli, hol tartja az illető a pénzét, majd eltereli a figyelmét és az összes készpénzt elrabolja. Hasonló gyakran bevált csalási módszer, hogy szóba elegyednek a csalók a nyugdíjasokkal, kifaggat­ják egészségügyi problémáikról és gondjaikról, majd különböző aján­dékokat ajánlanak fel panaszaik enyhítésére - például paplant, pok­rócot, papucsot, zoknit stb. Mind­ezért persze készpénzben kell fizet­ni, így a csalónak ismét elég kifi­gyelni, hol tartja az áldozat a pénzét, eltereli a figyelmét és a készpénzzel eltűnik. Új módszer az úgynevezett ko- csiztatás is, amikor az utcán, autój bán ülő személyek szólítják le a nyugdíjasokat és arra kérik őket, hogy vezessék őket el a kórházhoz. Útközben a csalók rendszerint kap­nak egy telefonhívást s úgy tesznek, mintha az idős személy rokona hív­na, aki készpénzt kér, mivel egy baleset után műteni kell és az orvosi beavatkozásért azonnal kell kész­pénzzel fizetnie. Ezzel a módszerrel is több száz eurós kárt szoktak okozni. A rendőrség ebben az eset­ben sem győzi hangsúlyozni, hogy a nyugdíjasoknak nem kellene je­lentősebb összeget magukkal hor­dani az utcán. A csalók nemcsak telefonon keresztül, hanem személyesen is képesek több száz eurótól megfosztani az utcán sétáló időseket (Ján Krošiák felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents