Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-11 / 8. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. január 11. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 115 Sasfészek a sziklacsúcson (Michal Lichanec felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Szikrázó téli időben is kiváló túracélpont lehet a tengerszint felett 938 méteren lévő, Cigánka nevű mészkőszirten megbújó rom, Murány vára. rmTľTJ ri'irin ítúh Jó időben felejthetetlen kilátás nyílik innen a Gömör-Szepesi Érchegy- ség, az Alacsony-Tátra és a Gömör- Szepesi Karszt magaslataira, a Mátrát, a Bükk hegységet is látni innen. A romantikus várhegyen áll az ország egyik legnagyobb várromja, az erődítményt hajdan egy közel 100 méter széles és 360 méter hosszú sziklaplatón építették fel több fázisban. Egy kis vártörténet Valószínűleg a tatárjárás utáni, IV. Béla által szorgalmazott várépítések idején kezdték el építeni Murányt ezen a stratégiai helyen, Gömör megye északi peremén, a Zólyom és Szepes vármegye felé vezető kereskedelmi útvonalak védelmére és ellenőrzésére. Első írásos említése 1271-ből származik, amikor V. István bizonyos Cunig comes nevű hívének adományozta a várat. Egy gótikus stílusú hegyi vár magasodott ekkor Murányban, valószínűleg egy masszív lakótoronnyal, gazdasági épületekkel és kisebb palota- szárnnyal, de ezek pontos helyét ma már azért sem lehet meghatározni, mert a Jiskra-féle huszita uralom idején és a 16. századi Wesselényi-féle birtokláskor is átépítették, régészeti feltárást pedig még nem végeztek ezen a helyen. A cseh kelyhesek hadászati szempontból fontos védőműveket, bástyákat alakíthattak ki itt. Az sem kizárt, hogy az egyik sarokbástyán ekkor készítették el azt a málhás állatokkal működtetett hatalmas felvonót, amely egy egész szekeret rakományostul beemelt a várba, mintegy ötven méternyi szintkülönbséget leküzdve. A 16. század elején Mátyás király hadvezére, Sza- polyai István a Tomallyay családnak adományozta, majd közel két évtizedig a rablólovag, hamis pénzt is verető Basó Mátyás lakta rablóhadával együtt, innen támadt Rimaszombatra, kifosztva annak templomát. De rossz véget ért az önkényeskedése, Salm Miklós királyi hadvezér 1549- ben elfogatta és a várban kivégeztette. A vár a 17. században élte fénykorát, több öröklődési per és adományozás után végül házasság útján került a kor egyik leggazdagabb urának birtokába. A magyar nádori címet is viselő mágnás Wesselényi, miután meghódította a várat és annak úrnőjét, Széchy Máriát, a késő reneszánsz és barokk jegyében építette át az erődítést, pazar paloták, díszes épületek készültek. Ezek nyoma fenn is maradt, amit rengeteg faragott kőelem, töredék, kályhaszem és kerámiamaradvány is bizonyít, amelyek az utolsó fél évtized alatt, a részleges vár- felújítási munkálatok idején kerültek elő. Murány váráról magyarul és szlovákul is sok irodalmi mű született, a legjelentősebb Gyöngyösi István remekműve, a Márssal társolko- dó Murányi Vénus, szlovákul pedig Samo Tomášik Bašovci na Muráns- kem zámku című elbeszéléskötete. A palota romjai még a föld alatt vannak Tájoló Murányváraíjára a Tiszolc és Dobsina közti 531-es úton, vagy Nagyrőce felől az 532-es úton lehet eljutni. A várba vezető földút a falu temetője mellett halad el nyugati irányba, majd igen sok szerpentin után egészen a turistaházig visz. A vár egyik leglátványosabb bástyájának GPS koordinátái: 48,75 - 20,06. Wesselényi Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvétele a vár további sorsára is hatással volt. 1670-ben Lipót hadai elfoglalták, majd 1678-ban és 1683-ban Thököly Imre hadai kaparintották meg. 1702- ben kiégett a vár, ekkor kezdődött a romlás kora, bár 1706-ban még újjáépítették, Bercsényi Miklós lett a birtokosa, ám ezután már hanyatlani kezdett. 1720-ban Koháry Istváné, majd az ő lányának, Mária Antóniának a Szász Coburg családba háza- sodása révén 1816-tól a Coburg- Koháry birtok örökös része lett. A vár elvesztette hadászati jelentőségét, állaga romlani kezdett, a természet lassan visszafoglalta a várhegyet. Petőfi nem bókül Irodalomtörténeti érdekesség, hogy éppen ezen a helyen, Murány várában haragudott meg Petőfi Sándor Tompa Mihályra, aminek okáról így ír az Úti Levelek Kerényi Frigyeshez címűmunkájában: „Míg én a táj páratlan fönségén s a múlt idők nagyszerű eseményein a leg- költőibb ábránddal merengtem: addig Tompa Mihály aludt és hortyo- gott. Ha halálos ágyam előtt térdelve kér, hogy bocsássam ezt meg neki, még sem bocsátom meg; ha a másvilágon találkozunk és kér, még ott sem bocsátom meg. Nem.” Mindez 1847 júliusában esett meg. A vár régészeti feltárása még késik, de a turisták már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, ahogy a várkapü- jától pár száz méternyire épült kis vadászházat is, amely ma turistaházként fogadja a vendégeket. Lelkes vármentők néhány éve újrafedték a kaputornyot, elkezdték a palotarészek feltárását, a beomló boltívek megtámasztását, a vár mintegy három és fél hektárnyi területének fokozatos kitisztítását. Érdemes ide kapaszkodni a sziklacsúcson álló sasfészekbe, de vigyázat! El nem aludni!
