Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-10 / 7. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2017. január 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Dél-Korea: nem vall a főszereplő Terítéken Ciprus egyesítése A szigetország az 1974-es nicosiai puccs óta megosztott, egyharmadát a torökok uralják Szöul. Nem tanúskodik a Pák Gun Hje felfüggesztett dél-koreai elnök ellen folyó impeachment eljárásban az alkotmánybíróságon annak a korrupciós ügynek a főszereplője, amely miatt a parlament úgy döntött: elmozdítja hivatalából az államfőt. Csoj Szun Szilt mára idézte be tanúskodni a bíróság, de ő megtagadta a vallomástételt. Ellene ugyanis büntetőper zajlik hatalommal való visszaélés, kényszerítés, csalás kísérlete, vesztegetés és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. Ennek ellenére a bíróság dönthet úgy, hogy erőszakkal állíttatja elő Csojt. Dél-Korea rendszerváltás utáni történetének legnagyobb politikai botránya amiatt robbant ki, mert kiderült, az egykori katonai diktátor, Pák Csöng Hi lánya, Pák Gun Hje, aki 2013-ban az ország első elnöknője lett, kormányzati és személyi döntésekbe is engedte beleszólni bizalmas barátnőjét, Csoj Szun Szilt, akinek semmilyen hivatalos tisztsége nem volt. (MTI) Egy város, öt öngyilkos merénylő Maiduguri. Öt öngyilkos merénylő robbantotta fel magát és legalább három civil életét kioltotta Nigéria északkeleti részén, Maiduguri város közelében. A Boko Haram iszlamista milícia tagjai akartak beszivárogni Mai- duguriba. Hárman robbanószer- kezetekkel felszerelt mellényben közelítettek meg egy rendőrségi ellenőrző pontot, ahol működésbe hozták a robbanószerkezeteket, megölve magukat és egy polgárőrt. Két órával később két női öngyilkos merénylő hajtott végre merényletet. A Boko Haram hét éve tartó fegyveres támadásaiban több mint 20 ezer ember halt meg. (MTI) Holtan találták Lech Walesa fiát Varsó. Holtan találták gdanski lakásában Lech Walesa volt lengyel államfő egyik fiát. A 43 éves Przemyslaw Walesára egy családtag bukkant rá. A rendőrség orvostani szakértői kizárták, hogy idegenkezűség szerepet játszott a halálban. A Nobel- békedijas Lech Walesának, a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik alapítójának nyolc gyereke közül Przemyslaw harmadikként született. (MTI) Aszad bármiről hajlandó tárgyalni Damaszkusz. Bassár el- Aszad szíriai elnök bármiről hajlandó tárgyalni a hónap végén Aszta- nában tartandó megbeszéléseken. A szíriai rezsim eddig ragaszkodott ahhoz, hogy ajelen- legi vezetés részt vállaljon a politikai átmenetben. Az ellenzék viszont elképzelhetetlennek tartja az együttműködést A- szaddal és rendszerével. Az elnök világossá tette, arról is hajlandó tárgyalni, hogy ő maradjon-e az ország elnöke. (MTI) Nikosz Anasztasziedisz, Ciprus elnöke (balról) és Espen Barth Eide, az ENSZ ciprusi megbízottja érkezik a tárgyalásra. A török partner külön jött. (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Tegnap elkezdődött a kulcsfontosságúnak mondott csúcstalálkozó Ciprus újraegyesítéséről. Nikosz Anasztasziedisz, a nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaság elnöke ós a török ciprusi közösség vezetője, Mustafa Akinci, a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetője az ENSZ közreműködésével ült tárgyalóasztalhoz. Egyelőre kétséges, hogy sikerül-e megállapodni a több mint 41 éve megosztott sziget újraegyesítéséről. Novemberben már volt két tárgyalási forduló Svájcban, de nem sok eredményt hoztak. A két politikus előzőleg már csaknem 20 hónapon át egyeztetett, és bár álláspontjaik számos kérdésben közeledtek, novemberben a tárgyalások a feloldhatatlan nézetkülönbségek miatt végül összeomlottak. Anasztasziedisz a csúcstalálkozóra érkezve azt mondta: bizakodó. Akinci arról beszélt, hogy „pozitív szellemiséggel” áll a tárgyalásokhoz. Espen Barth Eide norvég diplomata, az ENSZ ciprusi megbízottja reményét fejezte ki, hogy 2017 lehet az az év, mikor a ciprusiak maguk dönthetnek arról, hogy maguk mögött hagyják a történelmet. 2004-ben már egyszer tartottak népszavazást a sziget újraegyesítéséről, de akkor a görög ciprusiak többsége elutasította az akkori ENSZ-főtitkár, Kofi Annán által kidolgozott rendezési tervet. A görög és a török ciprusi küldöttség a tervek szerint három napon át tárgyal egymással Genfben, utána pedig csatlakozik a megbeszélésekhez az Egyesült Királyság, Törökország és Görögország is, amelyek védhatalmak- ként Ciprus függetlenné válásakor vállalták, hogy megőrzik a szigetország függetlenségét. Törökország éppen erre hivatkozva avatkozott be katonailag Cipruson 1974-ben, amikor Nicosiában puccsisták átvették a hatalmat, és egyesíteni akarták az országot Görögországgal. Ciprus északi fele azóta török katonai megszállás alatt áll, ahol a helyi török közösség 1983-ban kikiáltotta az Északciprusi Török Köztársaságot, amelyet azonban csak Ankara ismer el. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint történelmi lehetőséget kínálnak a Genfben újrakezdődött ciprusi béketárgyalások arra, hogy véget érjen a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetének bő 40 éve tartó megosztottsága. Elemzők azonban visszafogott várakozással tekintenek a konfliktus újabb megoldási kísérletére. Az egymillió lakosú Ciprus 1974 óta megosztott, vagyis azóta, hogy a török hadsereg megszállta a sziget északi részét válaszul a görög ciprióták puccsára. A 2004 óta az Európai Unió részét képező Ciprusi Köztársaság fennhatósága csak a sziget déli részére terjed ki, ahol a görög lakosság él. A konfliktus tervezett megoldása egy két entitásból álló szövetségi állam létrehozása lenne, valamint a törökök által uralt terület egy részének visszaszolgáltatása. A törökök több mint 36%-át ellenőrzik a szigetnek, holott 1974 előtt a lakosság 18%-át tették ki. A legutóbbi egyeztetéseken Anasztasziadisz azt javasolta, a jövőbeli ciprusi török entitásé a sziget 28,2%-a legyen, de Akinci a sziget 29,2%-ára tart igényt. Phenjan rakétával riogat Trump visszatáncolt Észak-Korea bármikor készen áll, hogy újabb kísérletet hajtson végre interkontinentális ballisztikus rakétával - jelentette a KCNA északkoreai állami hírügynökség. Phenjan. A phenjani rezsim az Egyesült Államok „anakronisztikus, ellenséges politikáját” teszi felelőssé a fegyverkezésért. Kim Dzsong Unészak-koreaivezetőmárjanuár 1- jén arról beszélt: országa közel áll ahhoz, hogy újabb ballisztikus rakétát lőjön ki. „Az interkontinentális ballisztikus rakétát bárhonnan és bármikor ki tudjuk lőni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfőbb vezetésének meghatározása alapján” - idézte a KCNA a phenjani külügyminisztérium egy meg nem nevezett szóvivőjét. Az Egyesült Államok pár nappal ezelőtt úgy értékelte, hogy a tavalyi teszteknek köszönhetően Észak-Korea minőségi javulást ért el nukleáris és rakétaképességei terén. Szakértők szerint mindazonáltal a hadikommunista rezsim még évekre van attól, hogy pontos és megbízható interkontinentális ballisztikus rakétára tegyen szert, mellyel esetleg közvetlen csapást tudna mérni a mintegy 9000 kilométerre lévő USA-ra. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter azt mondta: az északkoreai atomfegyverek és ballisztikus rakéták komoly fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra, és Washington felkészült arra is, hogy lelője az észak-koreai rakétát, ha az az Egyesült Államok „vagy barátai és szövetségesei” területe felé közelít. (MTI) Washington. Donald Trump megválasztott amerikai elnök elfogadja azt a tényt, hogy „orosz- országi szereplők” részt vettek a számítógépes támadásokban a választás befolyásolása érdekében - mondta Reince Priebus, a Fehér Ház leendő kabinetfőnöke. „Nem tagadja, hogy oroszországi szereplők álltak a szóban forgó ha- ckertámadások mögött” - tette hozzá. Priebus úgy vélekedett, Trump „nagyon is hozhat válaszlépéseket”, ezeket azonban nem részletezte. Az amerikai hírszerzés pénteken nyilvánosságra hozott részleges jelentésében az áll, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „befolyásolási kampányt” rendelt el a 2016-os amerikai elnökválasztás során. Amerikai demokrata párti politikusok erőteljes választ szorgalmaznak a jelentésre. A hírszerzés megállapításai szerint nagyon megbízható információk állnak rendelkezésre arról, hogy maga az orosz államfő rendelte el a kampányt az amerikai elnökválasztás demokratikus folyamatának aláásására és a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton lejáratására. Trump eddigi nyilatkozataiban, így egy hétvégi Twitter-üzenetében is, vitatta a hírszerzési megállapításokat vagy mérsékelni igyekezett azok jelentőségét. A dél-karolinai szenátor azzal érvelt, hogy Donald Trump „nagyon rövid időn belül a szabad világ vezetője lesz” és az USA, valamint a világ demokráciája érdekében kell lépnie, hogy megbüntesse Oroszországot, mert beavatkozott az amerikai választási folyamatba. (MTI) Teljes felfordulást okozott tegnap a londoni metróhálózat alkalmazottainak előző este kezdődött 24 órás sztrájkja, amellyel a szakszervezetek a metró- állomások jegypénztárainak bezárása és a leépítések ellen tiltakoznak. A londoni tömegközlekedésért felelős városházi cég, a Transport fór London adatai szerint a 402 km-es londoni metró 270 állomásából 114 zárva maradt, és további 75 állomáson a szerelvények nem álltak meg. A sztrájk a napi átlagos utasszám alapján több mint négymillió londonit érint. (sita/ap) Egyiptomi rendőröket öltek meg a merénylők El-Arís. Legalább nyolc egyiptomi rendőrt megöltek és tucatnyit megsebesítettek tegnap ismeretlen támadók egy rendőrőrs melletti ellenőrző pontnál végrehajtott merényletben a Sínai- félsziget északi részén. A hatóságok tájékoztatása szerint az elkövető robbanószerrel megrakott - napokkal korábban elrabolt - kukásautóval rohant bele a rendőrségi épület melletti őrhelybe el- Arís városában. A robbanás teljesen lerombolta a háromemeletes épületet. A detonációt követően fegyveresek gépfegyverekkel és rakétavetőkkel nyitottak tüzet az ellenző pontra. A támadók aknavetőkkel is lőtték az ellenőrző pontot. Több holttestet a romok közül emeltek ki, 13-an megsebesültek, köztük négy civil. A rendőrség megtalálta az öngyilkos merénylő holttestét is. A Sínai-félszigeten a hasonló incidensek megszaporodtak az észak-afrikai ország legrégebbi iszlamista mozgalmához, a mára már betiltott Muzulmán Testvériséghez tartozó, demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi államfő 2013-as megbuktatása óta. A térségben fegyveres harcot folytató szélsőséges csoport 2014- ben hűséget fogadott az elsősorban Szíriában és Irakban tevékeny Iszlám Állam dzsihádista szervezetnek, felvette a Vilájat Színáa (Sinai Tartomány) nevet, és azóta több száz egyiptomi katonával és rendőrrel végzett. (MTI)
