Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-10 / 7. szám, kedd

www.ujszo.com | 2017. január 10. KÖZÉLET 3 Könnyen terjed a madárinfluenza vírusa A háziszárnyasok sokkal fogékonyabbak a vírusra (TASR-feivétei) FINTA MÁRK Az elmúlt napokban több európai országhoz hasonlóan Szlovákiában is felbukkant a madárinfluenza. A betegség Pozsony és Kassa mellett a Komáromhoz közeli Nagykeszin is felütötte a fejét. Az utóbbi eset azért érdekes, mert vadon élő hattyúk között tarolt a vírus, holott a háziszárnyasok sokkal fogékonyabbak rá. Utánajártunk, milyen veszélyt jelent a lakosságra a betegség. A legfrissebb hírek szerint a há­rom eddig ismert gócponton kívül máshol az országban még nem ütöt­te fel a fejét a vírus, melyet a szak­értők szerint általában a vadmadarak terjesztenek. A vadon élő madárpo­puláció ugyanis nagyrészt immunis a vírusra, ám hordozó lehet, klinikai tünetek nélkül. Csicsai Gábor mezőgazdasági ál­lamtitkár, aki egyébként állatorvos­ként praktizált, lapunknak megerő­sítette, egyelőre nincs több regiszt­rált gócpont. „Az állategészségügyi szolgálat több bejelentett elhullott állattetemet vizsgált meg, ám egyik sem mutatott pozitív eredményt a vírusra” - mondta az Új Szónak. Az államtitkár azt tanácsolja: ha elhullott állatot találunk, ne nyúl­junk hozzá, hívjuk inkább az állat­orvosi szolgálatot. A vírus ugyanis kifejezetten könnyen terjed, külső környezetben is életben marad akár egy hónapon át - az elhullott madár tolla, vagy a testüregeiből kifolyó váladék is fertőzi a környezetet, és aki ezekhez hozzáér, tovább viheti a fertőzést. A szakemberek a bejelen­tés után védőöltözetben szállítják el az állatot, és fertőtlenítik a területet, nehogy más állatok továbbvigyék a vírust. Elkerülhetetlen karantén Az állattenyészeteknél sokkal bonyolultabb a helyzet: itt az állat­orvosok karantént rendelnek el, és ha fertőzésgyanú merül fel, akkor sem állatokat, sem embereket nem en­gednek a közeibe. A mintákat Zó­lyomban vagy Pozsonyban, specia­lizált laboratóriumokban vizsgál­ják, és ha negatív az eredmény, fel­oldják a karantént. Komoly azonban a gond, ha pozitív a minta. A házi- szárnyasok rendkívül érzékenyek a madárinfluenzára, a betegség terje­dése 80-90 százalékos, mortalitása 50 százalék felett van. Gyógymód nem létezik rá, ezért az adott tenyé­szetben a betegség eliminálása mi­att az összes szárnyast el kell pusz­títani. Ezután egy nagyon alapos biológiai fertőtlenítési folyamat kö­vetkezik, melyre a vírus szerencsére nagyon érzékeny. A fertőtlenítés után minimum egy hónapig nem te­lepítenek be biológiailag fogékony állatfajt, az ügy csak ezután tekint­hető lezártnak - mondta lapunknak Csicsai. Az ilyen fertőzéseknek a gazdasági hatása is jelentős lehet, főleg, ha nagy állományú, több tíz­ezres tojótyúk- vagy húscsirkete- nyészetekben azonosítják a vírust - ilyenkor az egész állományt el kell pusztítani. A betegség terjedését nemcsak állatok, hanem emberek is „Csaknem nulla az esélye annak, hogy a boltok pult­jaira fertőzött hús vagy to­jás kerül." Csicsai Gábor mezőgazdasági ál­lamtitkár elősegíthetik. „Ezért léteznek rend­kívül szigorú higiéniai szabályok a tenyészetekben. Nagyon kemények az infektológiai előírások, szigorú a biztonsági rendszer, a vadon élő madaraktól hermetikusan elzárják az állományt - itt főleg rágcsálók miatt, vagy emberi mulasztás foly­tán juthat be a betegség” - magya­rázta az államtitkár. Az sem könnyű helyzet, ha szaba­don élő állatoknál üti fel a fejét a fer­tőzés, mint például a nagykeszi hattyúknál. A betegség jeleit mutató állatokat befogják és likvidálják, és ha pontosan be tudják határolni a fer­tőzött területet, ott is fertőtlenítésre van szükség. Ez azonban nagyon ne­héz, mert a szabadon élő madarak szabadon mozognak nagy területen. Csicsai szerint Szlovákia három gócpontjával még a szerencsésebb országok közé tartozik, súlyosabb volt a helyzet Csehországban, vagy épp Magyarországon, ahol tavaly év végén a H5N8 vírustörzset azono­sították Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Hasonló járvány 2006- ban is volt, akkor a H5N1 vírus az emberre is veszélyt jelentett, a H5N8 azonban nem ilyen. Hatékony ellenőrzések A vírus ugyanakkor rendkívül gyorsan képes mutálódni, és bár ki­csi az esélye, de fennáll a veszély, hogy egy olyan törzs fejlődik ki, mely már veszélyesebb lehet az emberre nézve is. A tünetek súlyos­sága is változó lehet: járhat egyszerű influenzatünetekkel, de vannak olyan mutációk, melyek könnyen terjednek, és magasabb mortalitással rendelkeznek - a na­gyon fiataloknál, vagy a betegség­ben szenvedő, legyengült immunrendszerű időseknél akár fatális következményekkel is jár­hatnak. „Szerencsére ennek az esé­lye abszolút minimális, nem szabad túlértékelni a veszélyt, ám semmi­be venni sem lehet” - mondja Csi­csai. Hasonló ajánlások szerepel­nek Ján Mikas országos tiszti főor­vos ajánlásaiban. Mikas szerint fontos betartani az alapvető higié­niai szabályokat, gyakran kell ke­zet mosni, de ami nagyon fontos, ne érjünk az elhullott állatokhoz. A ví­rus az orrunkon és a szájunkon, vagy kötőhártyánkon keresztül is bejut­hat szervezetünkbe. A betegség hirtelen jelentkezik, fejfájással, hi­degrázással, magas lázzal, izom- és ízületi fájdalommal, köhögéssel. Lappangási ideje 7-10 nap is lehet, kezelése szimptomatikus. Csicsai szerint a lakosságnak nem kell attól tartania, hogy fertőzött hússal vagy tojással találkozhat a boltok pultjain. „Ennek esélye el­enyésző, csaknem nullával egyen­lő. Az állategészségügyi és élelmi- szeripari ellenőrzések nagyon szi­gorúak. Az első elhullásoknál azonnal leállítják a hús és a tojás szállítását, a forgalomba hozott ter­mékeket pedig azonnal visszavon- j ák”—magyarázta. A piacokon azonban óvatosabb­nak kell lenni. A gazdáknál fontos, hogy betartsák a szakmai előíráso­kat, az ellenőrzött piacokon Csicsai szerint elhanyagolható eséllyel le­het gond a termékekkel. Probléma a nem bejelentett feketetenyészetek­ben lehet, elsősorban az alkalmi „vadpiacokon” találkozhatunk in­nen származó termékekkel. Kiürül az ország északkeleti része LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Az ország északke­leti régiója lassan elnéptelenedik, derül ki a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) felméréséből. Eszerint a munka- nélküliség van legnagyobb ha­tással a kivándorlásra. „Mintegy 2,3 százalékponttal magasabb az arányuk a kivándor­lók között azoknak, akik a kiván­dorlás előtti utolsó évben munka- nélküliek voltak, mint akiknek volt munkájuk - állítják a szer­zők. - Érdekes, hogy a tartósan munkanélküliek körében azon­ban csökken a kivándorlási kedv, összehasonlítva azokkal, akik legfeljebb egy éve vannak munka nélkül.” A kivándorlás hatására egyes régiók elnéptelenedhetnek, az IFP felmérése szerint az északkeleti járásokból a lakosság 6,5 száza­léka távozott. Ez azért is veszé­lyes, mert a fiatalok távozásával megáll a természetes népszapo­rulat is. „A kivándorlással leginkább sújtott járás a Sninai, ahonnét 2005-2015 között a lakosság 6,5 százaléka távozott” - áll a doku­mentumban. A déli járások közül a legmagasabb az elvándorlás a Losonci és a Poltári járásból (4,4-5%), a Nagyrőcei járásban 4^1,4%-ra tehető, a Rimaszom­bati és a Rozsnyói járásban pedig 3,7-4%-nyi a külföldre távozók aránya. Viliam Páleník, a Foglalkozta­tási Intézet igazgatója szerint az elvándorlást csak a helyben léte­sített munkahelyekkel lehet meg­állítani, Meggyőződése, hogy az, amit az állam a leszakadó régiók felzárkóztatására költ, rendkívül kevés. „Igaz, hogy ezekben a régiók­ban sokkal többe kerül egy-egy munkahely létrehozása, de csak így lehet megállítani ezek elnép­telenedését” - mondta korábban lapunknak a szakember. Németh Ilona kitüntetése ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Köztársa­ság megalakulásának 24. évfordulója alkalmából Andrej Kiska köztársasági elnök tegnap a pozsonyi vár lovagtermében állami kitün­tetéseket adott át. A kitünte­tettek között van Németh Ilona képzőművész. A képzőművészetben kifejtett, Szlovákia kulturális fejlődését elő­segítő érdemeiért Pribina-kereszt 2. fokozatával kitüntetett, Dunaszer- dahelyen élő képzőművész el­mondta, olyan pozitív visszajel­zésként értékeli a kitüntetést, ami megerősíti eddigi munkásságában, egyben biztatás a folytatáshoz. „Úgy gondolom, a szlovák állami díj odaítélése elismerése annak is - mondta Németh Ilona -, hogy a ma­gyar, a szlovák, a cseh, a közép­európai és az európai kultúra része­ként, mindig is igyekeztem megta­lálni az átjárásokat ezen kultúrák között.” Németh Ilona kifejtette, örül az elismerésnek, de soha nem díjakra gondol az alkotás során. „Az vezet elsősorban, hogy szeretnék olyan müvet létrehozni, amellyel változ­tatni tudok az emberek gondolko­dásán. Főleg mostanában lenne erre nagy szükség, mert a világ éppen azzal ellentétes irányba megy, mint amilyet én tartok helyesnek.” A kulturális élet olyan kivételes egyéniségei vannak még a kitünte­tettek között, mint Michal Kaščák, a trencséni Pohoda fesztivál fő­szervezője, Ivan Kamenec törté­nész, Juraj Herz rendező, Zita Fur- ková és Martin Huba színész. A többi közéleti személyiség kö­zül a kitüntetettek közt volt Michael Kocáb rockzenész, Václav Havel volt tanácsadója. Andrej Kiska ál­lamfő a Ľudovít Štúr Érdemrend el­ső fokozatát ítélte oda in memoriam Ján Langošnak, a Nemzeti Emléke­zet Intézete megalapítójának és igazgatójának. (tb, dp) Németh Ilona a Pribina-kereszt 2. fokozatátvette át (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents