Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-09 / 6. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2017. január 9. KULTÚRA 7 „A férje lettem” Szerelem ember és állat között Németh Zoltán új verskötetében JUHÁSZ KATALIN Németh Zoltán: „Ne gondoljuk, hogy olyan egyszerű behelyezkedni az állati lét koordinátái közé." (Képarchívum) A versolvasás manapság olyan szellemi luxus, mint a kortárs opera. Ezért nem látok esélyt arra, hogy tájainkon bármilyen szélesebb diskurzust kiválthatna, esetleg botrányt okozhatna egy verskötet megjelenése. Pedig Németh Zoltán Állati férj című, a Kalligramnál napvilágot látott kötete szerintem minimum a „forradalmi" jelzővel illethető. Az ember és állat közti szexuális kapcsolat, vagy netán szerelmi viszony ábrázolása mindig is tabutéma volt az úgynevezett „magas” irodalomban. Ha fel is bukkant, általában meghökkentés, polgár- pukkasztás volt a szerző célja. Ónt milyen cél vezérelte? Nem, nem a polgárpukkasztás volt a cél. Sokkal inkább arról van szó, hogy megjelenjen az a tapasztalat, mennyire esetleges az emberi kultúra, nemiség és civilizáció. Mindaz, ami normális például a vakondpatkányoknál, hogy tehát a kolónia egyetlen nősténye közösül a kiválasztott hímekkel, és ennek érdekében rákényszeríti a többi nőstényt, hogy elfogyasszák ürülékét és vizeletét, mert ezáltal meddővé válnak és szexuális értelemben vágytalanná - szóval ez csak az ember nézőpontja felől abnormális vagy perverz. A vakondpatkányok nézőpontjából ez a normális. Sőt: az ő nézőpontjuk felől valószínűleg az emberi civilizáció és az ember szexuális viselkedése az abnormális. „Embernek lenni elviselhetetlen. Tudatában lenni annak a képességnek, hogy kiirthatom az egész világot, hogy ezer meg ezer faj pusztulása semmi máshoz nem köthető, csakis az emberi léthez” - áll a hollóról szóló versben, amelyben az emberek szemére veti, hogy lebecsülik a másféle lényeket. Jól érzem, hogy ez a könyv vezérmotívuma? Egy olyan versfajta kikísérletezése, kifejlesztése volt a célom, amelyet egy időben a magam számára nyolcsarkú versnek neveztem el. Ez olyan szöveg lenne, amelyben minden esztétikai minőség keveredik: a szép, a groteszk, a rút, a humoros, a tragikus, a bizarr stb. Ezekben a novellaversekben szinte átdobálják egymásnak az eltérő esztétikai kategóriák a szöveget, furcsa hálózatot hozva létre. Ez a hullámzás érdekelt engem, és ehhez nagyszerű lehetőséget jelentettek például az említett holló gondolatfútamai arról, hogy ők mint szuperintelligens lények, akik feltalálták a fénysebességgel működő űrhajókat, tulajdonképpen úgy mentették meg a Földet saját maguktól, hogy lerombolták civilizációjukat, és megalkották a maguk számára a hollóalakot és madárlétet. És akkor itt visszakanyarodhatunk kérdéséhez: valóban, az evolúció kérdése és a fajok közötti dialógus nagyon fontos volt számomra. Tanulmányozta az állatok érzéseit vizsgáló tudományos kutatásokat, olvasott biológiai témájú cikkeket, könyveket? Természetesen igen, rengeteg dolognak utána kellett olvasni. Sőt nem egy versnek részét is képezik a különféle jelöletlen vagy jelölt idézetek az egyes tanulmányokból, cikkekből, könyvekből - mint például Brehm Alfréd Az állatok világa című monumentális alkotásából. Az Állati férjben szereplő legkisebb állat a mexikói kardfarkú hal, „akit” egyetemi környezetbe helyez, igazi diákszerelmet megjelenítve. Ismerek egy költőt, aki tanárként dolgozik, és évek óta nem meri kiadni erotikus verseit, mert attól fél, élcelődés céltáblájává válik az iskolában. Ön egyetemi docens. Milyen reakciót vár a diákjai részéről? Az az igazság, hogy versírás közben ilyesmi egyáltalán nem jut eszembe. De a diákjaim biztosan tudják, hogy az irodalom a fikció területe, a képzelet leállíthatatlan birodalma. És ha egy vers képes erőteljes irodalmi hatást kifejteni, akkor annak érdekében sok minden megengedett. Eddig két nyitrai irodalmi esten vettem részt, mindkétszer bőven teltház volt, és elég nagy sikert arattak ezek a versek. A kötet központi darabja a vakondpatkányról szóló vers, amelynek főhőse egy tudományos kutatás kísérleti alanyaként hat hónapot tölt a föld alatt, egy nőstény vakondpatkány szeretője- ként. Az első részben szerintem egyértelműen az undorkeltés volt a cél. Lehet az undor esztétikai kategória? Természetesen lehet, legalább Baudelaire A dög című verse óta tudjuk ezt. Na, de ez a bevezető abszolút logikus, hiszen a határátlépést szolgálja. Ne gondoljuk, hogy olyan egyszerű behelyezkedni az állati lét koordinátái közé. A toleranciáról és az empátiáról van szó. Persze, a be- lehelyezkedés egyrészt borzalmas és undorító, másrészt vicces is. Na jó, elárulom: a vers megírására készülve nemcsak tanulmányokat olvastam, hanem napokon, heteken át néztem egy dél-afrikai állatkert honlapján a folyamatos, élő közvetítést egy vakondpatkány-kolónia életéről. Volt olyan, hogy egész éjszaka vakondpatkányokkal álmodtam, és fuldokolva ébredtem, 25 méterrel a föld alatt. Mennyi időt vett igénybe a kötet verseinek megírása? Talán 2009-2011 között írtam öt ilyen verset, amelyek az Alföld, a Kalligram és a Bárka című folyóiratokban jelentek meg. Aztán elragadt a szentpétervári Kunstkamera múzeum torz lényeinek világa, és 2014-ben megjelent az azonos című verseskötetem. Ezután tértem vissza az Állati férj-projekthez, megírtam még három szöveget, és ezekből a néhány száz soros versekből összeállt a kötet. A tervezett kilencedik verset eddig még nem sikerült megírnom, bár naponta gondolok rá kb. három éve. Ennek főhőse a bono- bómajmok társadalma, illetve egy bonobómajomlány lett volna. . 'V . ,, / ■ ‘df : ' ■/ i i • / / / ff/, ' tmv i ‘ :V /■ ■■■• -\L /v / w: lfJ neraeth Zoltán ÁLLATI FÉRJ cf % Mf i ■ ■" ’.'f ; ■//, -V," ,/• j kalligram J7 fi» ‘ ‘ v' . 1 Y !/ { > //' / •/ ‘ 'í y/:? / rjh /j i1 : ff,. ■ ; l' ■' 1 / I. V / tjW / VT/-■» ■j/Jl j. i fkí. i r. ľfh . f í'f / Y í íd 7 :: y/f íMlh-' ! ' -rr ÁÜ ® / , n "■{ w ' j frf - Vf ľl 'i i if'r níif V; •;{ ,, ’ RÖVIDEN Rekordbevétel az olasz múzeumokban Róma. Rekordot döntött az olasz állami múzeumok látogatottsága és bevétele 2016-ban. A látogatók száma 4 százalékkal 44,5 millió főre emelkedett, vagyis az előző évinél 1,2 millióval többen váltottak jegyet az olaszországi állami múzeumokba. A bevétel még ennél is jelentősebben nőtt, ^százalékkal (18,5 millió euróval) 172 millió euróra. Az adatokat Dario Fran- ceschini kulturális miniszter közölte, aki a sikert az általa elindított új múzeumhasznosítási kezdeményezéseknek tulajdonítja. A 2014- es évvel kezdődött hároméves időszak összesen 6 millió fő plusz látogatót, 45 millió euró többlet- bevételt hozott az olaszországi múzeumoknak. (MTI) Eladta Ezüst Medvéjét a díjazott Szarajevó. Eladta a legjobb férfi főszereplőként kapott Ezüst Medvéjét a 2013-as berlini filmfesztiválon díjazott boszniai roma férfi, mert annyira elszegényedett, hogy már nem tudja eltartani családját. Nazif Mujic 5000 euróért kínálta az interneten a díjat, amelyet végül 4000 euróért egy helyi kocsmáros vásárolt meg. A szobrocskáért kapott pénzből az Epizód egy vasgyűjtő életéből című film főszereplője kifizette az elektromos műveknél és a helyi boltosnál felgyülemlett adósságát, és vett egy buszjegyet Berlinbe, hogy a februári filmfesztiválon felhívja a figyelmet a sorsára és újra menedékjogot kéijen a német hatóságoktól. A 47 éves amatőr színész ócskavasgyűjtéssel mindössze napi három eurónak megfelelő összeget keres, amiből képtelen etetni három gyermekét. Előbb öreg autóját adta el, majd néhány személyes holmiját, végül az Ézüst Medvétől is kénytelen volt megválni. A helyi kocsmáros nem gyűjtőként vásárolta meg a filmes trófeát, hanem azért, hogy segítsen a cukorbeteg férfin. A díjat egy múzeumnak fogja felajánlani. A Berlinből hazatérő Nazif Mujicot 2013-ban hősként ünnepelték falujában, de a rangos trófea ellenére a roma férfi neve hamar feledésbe merült, több filmszerepet nem kapott. Danis Tanovic Oscar-díjas rendezőnek a dokumentum- és játékfilm között átmenetet képező, megrázó alkotása egyébként felkerült a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért versengő művek szűkített listájára is. Nazif Mujic a szerepért mindössze 1350 eurót kapott, a berlini fesztiváldíjjal pedig nem járt pénzjutalom. 2014-ben menedékjogot kért Németországban, de kérelmét elutasították. (MTI) Nazif Mujic 2013-ban azt hitte, a díjnak köszönhetően megváltozik az élete (Képarchívum) Nem lesz Sinatra-film? New York. Martin Scorsese nem rendez filmet Frank Sinatráról. A projekt leállításának oka a Sinatra- család ellenséges hozzáállása. A jelenleg 74 éves rendező egy íróval közösen 2009 óta dolgozott a legendás énekes-színész életrajzi filmjének tervein, közben folyamatosan próbált egyeztetni a Sinat- ra-rokonokkal, de azok végül nem hagytákjóvá a forgatókönyvet. ,3izonyos dolgok nagyon megviselték őket, amit teljesen megértek. De ha azt akaiják, hogy leforgassam a filmet, nem tussolhatják el ezeket. Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy Sinatra rendkívül komplikált ember volt” - mondta Scorsese a Toronto Sun című kanadai napilapnak. (sita) A Dal 2017 - Egy hét múlva indul a válogató Budapest. Hatodszor rendezik meg A Dalt, a magyar közmédia dal választó show-ját. A hat héten át tartó versenyben harminc produkció küzd a győzelemért, az első válogató január 14-én lesz, a döntőt február 18-án rendezik. A három válogató adás után tizennyolcán kerülnek a két elődöntőbe — február 4. és 11. -, majd nyolcán a döntőbe. A győztes képviselheti Magyarországot a 62. Eurovíziós Dalfesztiválon májusban Kijevben. A zsűriben Zséda, Frenreisz Károly, Both Miklós és Molnár Ferenc Caramel foglal helyet. A produkció fö célja, hogy új, igényes magyar dalok szülessenek, amelyek közül a zsűri és a nézők közösen választják ki az országot képviselő művet. Kállay Saunders András A Dal korábbi győztese, más korábban is indult előadókkal, mint Muri Enikő, a Mrs. Columbo, Radics Gigi, a Spoon 21, Benji mellett új formációkkal, mint Tóth Gabi Totova projektje és olyan, a nagyközönség számára kevésbé ismert előadókkal küzd meg a zsűri kegyeiért, mint Calidora, Sapszon Orsi, The Couple és Chase. Díjazzák a legjobb dalszöveget és kiosztják A Dal felfedezettje címet is. Az online Akusztik Dalverseny nyertese a Petőfi Akusztik koncertlehetőségen túl felléphet a 2017-es VOLT Fesztiválon. Tatár Csilla és Harsányi Levente várja a nézőket szombatonként 19.30-kor a Dunán. A Dal 2017 folyamatosan frissülő weboldalán (www.mediaklikk.hu/adal) rengeteg extra tartalom, videó és cikk érhető el a műsorról. A Dal után közvetlenül pedig a Dal Kulissza következik, ahol sok érdekes és plusz tartalommal szolgálnak az előadók és a készítők a produkciókról, valamint a közösségi felületeken feltett kérdésekre is válaszolnak. (MTI)
