Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-09 / 6. szám, hétfő

2 KÖZÉLET 2017. január 9.1 www.ujszo.com Félvállról veszi az állam a felkészítést A szélsőséges politikai nézetek egyre népszerűbbek a fiatalok körében (Jozef Jakubčo felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Az oktatási minisztérium szeptemberben küldte el az iskoláknak azt az anyagot, melyet szélsőségek és radikalizmus megelőzésének érdekében dolgozott ki. A dokumentumot a civilek és a tanárok is bírálják. Elena Gallová Kriglerová ki­sebbségi szakértő, a CVEK (Cent­rum pre výskum etnicity a kultúry) munkatársa súlyos problémának tartja, hogy a segédanyag csak az extrémizmus megnyilvánulási for­máira összpontosít, csak arra tér ki, hogy ezek bűncselekménynek mi­nősülnek, hogy veszélyesek, és büntetést vonnak maguk után. „Ta­pasztalataim alapján sokkal inkább a szélsőségek megelőzéséhez kel­lene segítő kezet nyújtani a taná­roknak. Például, hogy hogyan erő­sítsék a diákok biztonságérzetét. A tárcának olyan anyaggal kellene előállnia, mely a sokszínűség érté­keire mutat rá, és annak tiszteletben tartására vezeti a diákokat” - véli Elena Gallová Kriglerová. Égető hiányosságnak tartja, hogy a hazai pedagógusképzés nem készíti fel a leendő pedagógusokat az etnikai­lag vegyes osztályokban való mun­kára, ahogyan arra sem, hogy ho­gyan lehet a diákokat a sokszínűség elfogadására nevelni. „A multikul- turalizmus nagyon kevés felsőok­tatási intézmény programjában szerepel, és nagyon korlátozott ter­jedelemben” — mondta Gallová Kriglerová. A kétségbeesés szülte Angyal László, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola történe­lemtanára szerint a minisztériumi anyagot a kétségbeesés szülte. „Rendkívül összetett problémának tartom ezt a témakört, a tárca anya­gát viszont csak további kiegészíté­seket és megjegyzéseket követően lehetne alkalmazni a tanórákon” - mondta Angyal László. Úgy véli, több tantárgy (történelem, etika, er­kölcstan, polgári nevelés) keretében és összehangoltan kellene foglal­kozni a problémakörrel. Ehhez a tanterveket is összhangba kellene hozni. Rámutatott, hogy a történe­lemóra kerettantervében az extré­mizmus nem is szerepel. Angyal na­gyobb hangsúlyt fektetne a nemze­tiségek történelmének oktatására. A dokumentum margójára elmondta, hogy a megelőzésben nem lehet csak az iskolára támaszkodni. „Óriási szerepük van a médiáknak, a mai gyerekek rengeteg időt töltenek a vi­lághálón, a különböző közösségi és szociális oldalakon, melyek jelentő­sen befolyásolják, formálják őket. Ezek hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni” - magyarázza a törté­nelemtanár. Szerinte az oktatásban uniós normákból kellene kiindulni, melyek külföldön bevett gyakorlat­nak számítanak, a mi oktatási rend­szerünk ebből a szempontból is el­maradott. Úgy véli, a dokumentum szerzőinek nagyobb hangsúlyt kel­lett volna fektetniük a jobboldali szélsőségekre, a nacionalizmusra, a xenofóbiára. „A fogalmak tisztázása után konkrét szövegekkel kellene dolgozni. Hiányolok erre egy mód­szert, módszertani javallatokat, egy példatárat vagy feladattárat, melyek tanárt és diákot egyaránt segítenék a tájékozódásban” - teszi hozzá. An­gyal László szerint a gyakorlatban konkrét példákon szövegértéssel, készségfejlesztéssel, probléma- megoldással, illetve a „brainstor­„Ellentmondásos szá­momra, hogy a politikusok a gyűlöletkeltéssel kampá- nyolnak, röviddel ezután pedig harcot hirdetnek a szélsőségek ellen." Szabó Gábor tanár ming” módszerével lehetne megkö­zelíteni ezt a problémakört. Mindez azonban a szeptemberben napvilá­got látott segédanyagból hiányzik. A pedagógusok továbbra is csak saját kreativitásukra vagy kutatómunká­jukra hagyatkozhatnak, ha valódi segédanyagot szeretnének besze­rezni. Pozitívan értékeli viszont, hogy a holokauszt témakörével kap­csolatban a tanulmányi kirándulá­sokat, az emlékhelyek látogatását javasolják. Magyar szöveg nincs Szabó Gábor, a komáromi Selye János Gimnázium tanára szerint a minisztérium által kiadott anyag nem olyan rossz, mint amilyennek első látásra tűnik, ugyanakkor a problé­mát nem foglalták bele. Szabó Gá­bor szélesebb kontextusba helyezi a problémakört. Úgy véli, a társadal­mi jelenségek, a szélsőségek erősö­dése összefüggésben van azzal, ami Szlovákiában az elmúlt 25 évben történt. „Ellentmondásos számom­ra, hogy a politikusok hetekig a gyűlöletkeltéssel kampányolnak, röviddel ezután pedig harcot hirdet­nek a szélsőségek ellen” - mondta. Az a tapasztalata, hogy.ezeknek a kérdéseknek a boncolgatása rendkí­vül nagy vitát vált ki a diákok kö­zött. „A tanárnak nagyon felkészült­nek kell lennie, hogy ne sérüljenek a vélemények és saját véleményével is óvatosan kell bánnia, ellenkező esetben kudarcba fulladhat az óra. Erre például nem figyelmeztet a do­kumentum” - magyarázza Szabó Gábor, aki szerint az anyag túl aka­démikus, a gyakorlati szükségletek felmérése, mintaosztályok és cso­portok bevonása nélkül készült. A gimnáziumi tanár azt is kifogásolja, hogy mint mindig, a segédanyag most sem készült el magyar nyel­ven. „Arról már nem is beszélek, hogy ha a szlovák sajtó arról ír, hogy tartani kell a dél-szlovákiai magyar szélsőségesektől, akkor a módszer­tani központnak vennie kellett volna a fáradságot, és differenciálnia kel­lett volna a szlovák és magyar diá­kokat. Illett volna feltérképezni az olyan szélsőséges csoportokat is, melyekkel a magyar diákok kerül­hetnek kapcsolatba” - mondta Sza­bó Gábor. Az állam helyett csinálják A CVEK rendszeresen tart előadá­sokat az iskolákban. Az a tapaszta­latuk, hogy a fiatalabb korosztály sokkal nyitottabb és együttmű- ködőbb az érzékenyítő tréningeken. „A középiskolás diákoknak viszont már kiforrott véleményük van a problémakörről, nagyon nehéz meg­kérdőjelezni elméleteiket, és nem hajlandóak együttműködni sem” - mondta Elena Gallová Kriglerová, aki a témakör felvetését nem kötné korosztályhoz, szerinte a megelőzést minél fiatalabb korban kell elkezde­ni. A CVEK számos felkérést kap az iskoláktól, a pedagógusok érzékelik, hogy a fiatalok egyre nyitottabbak a szélsőségek iránt, tanáraik ezt ko­moly problémának tartják. „Sikeres pályázást követően szeretnénk átfo­gó és szakszerű képzést szervezni a pedagógusoknak ebben a témakör­ben, mivel az állam ezen a téren nem megfelelően jár el” - mondta Gallo­vá Kriglerová. Segédanyagok szem­pontjából is a civilszervezetek vál­lalták magukra az állam feladatát, hi­szen a CVEK mellett a Milan Šimečka Alapítványhoz és a Človek v ohrození szervezetekhez fordul­hatnak a tanárok. Lapunk kérdésére az oktatási mi­nisztérium közölte, ők is tervezik hasonló képzések elindítását. Az abszolút fagyrekordok napjai Budapestnél jégtáblák lepték el a Duna felszínét (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Közel húsz ember szorult az elmúlt napok rendkívül fagyos időjárása miatt orvosi ellátásra, a hideg a hétvégén egy emberéletet követelt. Pozsony. A fagyrekordok már nemcsak a Tátrában, hanem az or­szág déli községeiben is megdőltek, Gyűgyön például -29,8 fokot mértek, ami az elmúlt 50 év legalacsonyabb értéke. Az ország többi régiójában sem volt sokkal kedvezőbb időjárás, például az árvái Oravská Lesnán (Er- dőtka) -35,2 fokot mértek. A fagy komoly gondokat okozott az elmúlt napokban a vonatközleke­désben is, a megrepedt sínek vagy elromlott mozdonyok miatt több tu­catjárat késett. Martina Pavlíková, a Szlovák Vasutak (ZSSK) szóvivője szerint a fagy okozta sínrepedések rendkívül kockázatosak, ezért az így megrongált szakaszokon azonnal korlátozzák vagy teljesen leállítják a forgalmat. Az egyetlen változás, amely a meteorológusok szerint a követke­ző napokban várható, hogy már nem - lesznek -30 fok körüli fagyok. Az időjárás viszont hasonló lesz, mint az elmúlt héten. Országszerte job­bára derült égbolt valószínű, a nap­pali hőmérséklet -5 és -15 fok kö­zött alakul, míg éjszaka a hőmérő higanyszála a -26 fok körüli érté­keket is elérheti az ország egyes te­rületein. A másodfokú fagyriasztás a nap folyamán továbbra is az or­szág északi régióiban érvényes, a hét második felében fokozatosan enyhül az idő, s a hőmérséklet las­san a-10és-15 fokos átlagra csök­ken. (dem; TASR) RÖVIDEN Tízezrek maradtak áram nélkül Léva. Több mint 60 000 háztartás maradt áram nélkül a Lévai já­rásban tegnap reggel nagyjából fél órára - táj ékoztatott a Nyugat­szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) azzal, hogy az áramkiesés pontos okát egyelőre nem isme­rik. (SITA) A KDH összefogást kezdeményez Pozsony. Hajlandó a megyei vá­lasztások előtt stratégiai együttműködést kötni a KDH az SaS-szel és az OEaNO-val - kö­zölte tegnap a kereszténydemok­raták elnöke, Alojz Hlina a TASR hírügynökségnek adott interjúban. „Nem koalícióra gondolok, hanem egyfajta megállapodásra. Ennek lényege az lenne, hogy meghatá­roznánk, melyik párt jelöl me- gyefönököt egy konkrét megyé­ben azzal, hogy az adott személy a másik két párt támogatását élvez- 0?’ - magyarázta elképzelését Hlina. Az SaS és az OLaNO- NOVA már tavaly júliusban beje­lentette az együttműködést a me­gyei választásokon. (TASR) Nem büntetik a külföldi zsoldosokat Pozsony. Már egy éve hatályos Szlovákiában az a jogszabály, melynek értelmében akár kétéves szabadságvesztéssel is büntet­hetnék azokat, akik hivatalos en­gedély nélkül harcolnak külföldi hadseregekben, ám eddig egyet­len ilyen személy ellen sem indult eljárás - figyelmeztetett a Denník N napilap. Szabadon hozzáfér­hető információk alapján leg­alább húsz szlovák állampolgár harcol az oroszbarát ukrán sza- kadárok oldalán Kelet- Ukrajnában. A szlovák ügyészség állítja, eddig egyetlen személy ellen sem sikerült elég bizonyíté­kot összegyűjteni a vádemelés­hez. (dp)

Next

/
Thumbnails
Contents