Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-07 / 5. szám, szombat
2017. január 7., szombat, 11. évfolyam, 1. szám Kísértetek lakják a svéd királyi kastélyt Szilvia svéd királyné azt állítja, hogy kísértetek lakják a stockholmi királyi kastélyt, de szerinte nagyon barátságosak, nem kell tartani tőlük. XVI. Károly Gusztáv király 73 éves felesége a svéd köztévé egy új, csütörtökön adásba került dokumentumfilmjében beszél erről, mely a stockholmi Lovön-szigeten fekvő Drottningholm-palotát, a királyi család 1600-as években alapított rezidenciáját mutatja be. „Ez a hely tele van történelemmel. És itt vannak kis barátaink is... a szellemek. Mind nagyon barátságosak, de az ember olykor érzi, hogy nincs teljesen egyedül. Jöjjenek el és tapasztalják meg maguk is! Nagyon izgalmas, nincs mitől tartani” - mondja a műsorban a királyné, aki egy német üzletember és egy brazil nő gyermeke. A királynéi interjút ismertető angol nyelvű hírportál, a TheLokal.se szerint a svéd uralkodó felesége a legkevésbé sem ijed meg a „túlvilági lakótársaktól”, akiknek a társaságát úgymond személyesen is megtapasztalta. Szilvia királyné nem az egyeden az uralkodócsaládban, aki hisz a kísértetekben. A dokumentumfilmben megszólal a király testvére, Krisztina hercegnő is, akinek ugyancsak meggyőződése, hogy az ódon házakat kísértet járja. „Rengeteg az energia ebben a házban, és furcsa lenne, ha ez nem fejeződne ki hangok és alakok formájában” - mondja. Amatőr kísértet- vadászok maguk is megpróbálhatnak találkozni az állítólagos szellemekkel, mert az UNESCO Világörökségi Listáján is szereplő 17. századi palota egész évben nyitva áll a látogatók előtt, kivéve a déli szárnynak a királyi család által lakott termeit. Az elvilágiasodott svédekre amúgy egyáltalán nem jellemző a babonásság - jegyezte meg az AFP. A Drotmingholm-palota, amelyet egyébként a svéd A svéd királyi család (Fotó: Anna-Lena Ahlström/kungahuset.se) 1760-ban Ulrika királyné építtette a palotához a kínai kastélyt és a kastélyszínházat. Utóbbi mintegy 30 egyedi színházi díszlet otthona. A Drotmingholm-palota főbb látnivalói közé tartozik a lépcsőház, amelynek falait Johan Sylcius festményei díszítik, azt a benyomást keltve, mintha az amúgy is tágas belső tér még távolabb érne véget a kastélyban. Hedvig Eleonóra királyné hálószobájának díszítésére pedig a legkiválóbb svéd képzőművészek 15 évet fordítottak. Akik ott jártak, azt mondják, érdemes több időt eltölteni a könyvtárban is, mert berendezése szintén szemet gyönyörködtető. (MTI, ú) A palota főbb látnivalói közé tartozik a lépcsőház (Fotó: Alexis Daflos/kungahuset.se) király építtette 1580-ban feleségének, a lengyel Jagelló Katalinnak, és nevezte el királynéi szigetnek — Drottningholmnak. A kastély 1661-ben kiégett, csupán az alapjai maradtak meg. X. Károly Gusztáv özvegye építtette újra barokk stílusban, s ehhez később egy barokk királyi kertet is kialakítottak. A Drottningholm-palota. Ebben az épületben van a királyi család magánrezidenciája, amely természetesen nem látogatható. A palota többi része egész évben nyitva áll a látogatók előtt. (Fotó: Alexis Daflos/Kungl. Hovstaterna) » Korlátozott hatalom A svéd monarchia több mint ezeréves múltra tekint vissza, bár a jelenlegi uralkodócsalád csupán a 19. század elején került a trónra, amikor Jean-Baptiste Bernadotte francia marsallt királlyá választotta a svéd parlament 1810-ben. A mostani király, XVI. Károly Gusztáv a Bernadotte-ház tagja, Gusztáv Adolf koronaherceg és Sibilla szász- coburg-gothai hercegnő fia. A jelenleg 70 éves uralkodó 1973. szeptember 15-én, 27 éves korában, a dinasztia legfiatalabb királyaként lépett trónra, ahol nagyapját, VI. Gusztáv Adolfot követte. Svédország alkotmányos monarchia, a király az ország államfője, de hatalma korlátozott, szerepe főként reprezentatív jellegű. Az uralkodócsalád pozíciója szintén jelképes jelentőségű. XVI. Károly Gusztáv házastársa a közrendű Sylvia Sommerlath, a trónörökös Viktória hercegnő. A királyi párnak két további gyermeke van, Károly Fülöp és Magdolna. Ötszörös boldog nagyszülők, (ú) Vérsailles-nak is neveznek, az első svéd kulturális emlékként került fel az UNESCO Világörökségi Listájára. III. János svéd i Szilvia királyné dokumentumfilmben beszélt a túlvilági lakótársakról (Fotó: Peter Knutson/kungahusetse)
