Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-07 / 5. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. január 7. KULTÚRA I 7 Macskajáték a cseheknél Örkény István világszerte játszott darabja ezúttal a Hradec Králové-i Klicper Színház műsorán Pavla Tomicová és Zora Valchafová-Poulová a Hradec Králové-i előadásban (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ ötven évvel azután, hogy könyv formájában először jelent meg Örkény István Macskajátéka, folytatódik a kisregény alapján készült színpadi mű csehországi sikerszáriája. Brünn, Ostrava, Zlín, Pŕíbram ás Prága után most a híres Hradec Králová-i Klicper Színház tűzte műsorára. Prágában 1974-ben, az akkori Tyl (ma Rendi) Színházban Székely Gábor rendezésében mutatták be a darabot Dana Medrická és Vlasta Fabi- ánová főszereplésével. 1995-ben a Vinohrady Színházban játszották (Orbánná: Jirina Bohdalová, Giza: Jana Štépánková), három évvel később pedig a Na zábradlín, ahol Petr Lébl állította színpadra Iva Janžuro- vával és Éva Holubovával. Mind e közül a legnagyobb legenda Székely Gábor rendezését övezi, hiszen négyszázháromszor játszották, amivel minden addigi színházi rekord megdőlt Prágában. Pedig négy idős ember története elevenedik meg a színen: a hatvanas éveiben járó Or- bánnéé, aki egyedül él pesti lakásában, külföldön élő, tolószékes nővéréé, Gizáé, majd megismerkedünk Orbánná barátnőjével, Paulával és Csermlényi Viktorral, a lecsúszott operaénekessel, aki hol Gizának, hol Paulának teszi a szépet. Szenvedély, féltékenység, érzelmi válság — túl a hatvanon! A Hradec Králové-i színház harmincöt éves rendezőnője, Tereza Karpianus jóval fiatalabb színésznőkre (Erzsi: Pavla Tomicová, Giza: Zora Valcharová-Poulová) bízta a főszerepeket. Az ő olvasatában elsősorban a magány elfogadásáról vagy elutasításáról, a testvéri szeretetről és a folyamatos boldogságkeresésről szól a történet. Csehországban több mint húsz társulat mutatta már be a darabok de ahogy Radnóti Zsuzsa, Örkény István özvegye mondja: a Szovjetunióban, illetve Oroszországban és Amerikában is több helyen játszották. „Lenmgrádban például, ahol Tovsztonogov munkatársa vitte színre, egy alkoholproblémákkal küzdő, egyébként nagy tehetségű színésznő kapta Orbánné szerepét. Van is egy régiesített, ovális alakú fotóm az előadásból. Négy nő ül a díszletben, köztük Orbánné, vagyis az említett színésznő, aki a szerepnek hála hihetetlen erővel kilábalt a bajból, és végigjátszotta az összes előadást. Ha közelebbről nézi az ember a fotót, látni a szemében valami különös, titokzatos lebegést, szomorúságot. Amerikában is elég sokat játszották a darabot. A legnagyobb siker egy Kelet- Európából emigrált színésznő révén született, aki hitelesen érzékeltette a fájdalom és a humor különös kettősségét. A híres washingtoni Arena Stage mellett Minnesotában és New Yorkban, egy művészszínházban is bemutatták. A nagy sikerre való tekintettel vitték át a Broadwayre, ahol egy csillivilli előadást csináltak belőle. A Macskajáték ugyanis akkor sem működik, ha melodrámaként vagy szentimentális történetként játsszák, de akkor sem, ha könnyed vígjátékként. Drámának és komédiának végig egyensúlyban kell lennie, s ezt a cseh előadások pontosan érzik. Londonban a Greenwich Theatre mutatta be, de az is egy önsajnálattal teli előadás volt. Istvánnal azt hittük, a világ csodáját fogjuk látni, közben egy síró, önsajnáló öregasszonyt kaptunk a színpadon.” Örkény István sem a legendás Tyl Színház-i, sem a többi csehországi Macskajátékot nem látta. „Székely Gábor zseniális előadásán azért nem voltunk ott, mert nagyon erős emlék, történelmi esemény volt még akkor a hatvannyolcas bevonulás, amelyben szégyenünkre Magyarország is részt vett. Jóval később, felvételről néztem meg az előadást, és valóban lenyűgözött. Ereztem és érzékeltem, hogy csodálatosan mély kapcsolat lehetett a nézők és a darab szereplői között. Dana Med- rickának annyi szépséges lírája volt, ami Sulyok Máriában, az első budapesti Macskajáték Orbánnéjában nem lehetett jelen, hiszen egészen másfajta karaktert képviselt. Én láttam a két másik prágai előadást is, amelyek közül Petr Lébl rendezésére emlékszem jobban, amelyben Orbánné is, Giza is fiatalabb volt, mint nálunk. Hallom, a mostani, Hradec Králové-i előadásban még fiatalabbak a szereplők.” Magyarországon 1971-ben, Szolnokon mutatták be először, s azóta is állandóan feltűnik különböző társulatok repertoáiján. Hogy miben rejlik a darab népszerűsége? Öt remek női szerep van benne. Attól pedig, hogy a szerelmi szál is megjelenik a történetben, a humor és tragikum, a líra és a groteszk egyszerre szólal meg a szövegben, minden korban megszólal a darab. Olyan emberi melegséget sugároz, amit a színház is, a közönség is igényel. Radnóti Zsuzsa a következőt fűzi még a legfrissebb csehországi bemutatóhoz: „Mélységesen megható, hogy ez a darab a cseh színházi kultúrában is klasszikus lett, és továbbra is foglalkoztatja a rendezőket. Számomra igazi csoda, hogy ennek a nagyszerű országnak a nyelvezetében, gondolkodásában mára ilyen mély gyökeret eresztett.” A Nagy Fal szemkápráztató film (Fotó: CinemArtSK) MOZIJEGY Felrobban a vászon Ha valaki töménytelen akcióra, robbanó ágyúgolyókra és remek csatajelenetekre vágyik, ne gondolkozzon tovább: A Nagy Fal az ő filmje. Aki viszont szereti, ha nem csupán a szemet, hanem az elmét is elkápráztatják a moziban, az alighanem csalódni fog. Pedig Csang Ji-mou rendezése csodásán indul: egy látványos háborús jelenettel, amelyben a szörnyektől kezdve az elszánt kínai katonákig minden a helyén van. A történet egyszerűsége, a valóságtól való elrugaszkodása rögtön nyilvánvalóvá válik, de még így is élvezzük a kezdeti pillanatokat. Történelmi fantasy-kalandfilm ez a mozi, amely arról szól, hogy egyedül a kínai nagy fal tudja megóvni a fővárost a 60 évente érkező szörnyek inváziójától, csak hát ezek a borzalmas állatok egyre okosabbak lesznek, így kérdés, meddig tartható még a védvonal. A Nagy Fal kezdetben olyan mértékben adagolja a feszültséget és emeli a tétet, hogy nem is foglalkozunk a gyengécske sztorival. Egyszerűen jó nézni, ahogy több ezer harcos mozog a vásznon, ahogy a szörnyek szaladnak fel a falra, és közben még szerelem is szövődik a női parancsnok (Tian Jing szerethető alakítása) és az odatévedt katona között (ez utóbbit Matt Damon játssza, aki a haját is megnövesztette a szerep kedvéért). Látványos a film, és még az sem zavaró, hogy a jelenetek nagy részén meglátszik, számítógépes technológiával készült. Azonban a mozi második felére kiderül: a forgatókönyvíróknak nem maradt ötlete, a cselekmény egyszerűen alig akar haladni, és a cél csak annyi lesz, hogy el kell pusztítani a szörnyek vezetőjét. Ez pedig édeskevés. Hiányzik, hogy részletesebben elmeséljék a hátteret, mert az a magyarázat igen gyenge, hogy ezek a csúfságok az egykori császár kapzsiságát bosszulják meg. Amennyire jól indul A Nagy Fal, annyira gyengén érvéget, és válik egy tipikus, elkent hollywoodi mozivá. így azzal az érzéssel jövünk ki a teremből, hogy láttunk egy szemkápráztató filmet, amely lehetett volna jobb is. Mindössze a cselekményt kellett volna okosabban kitalálni hozzá. Gera Márton A Nagy Fal (The Great Wall). Amerikai-kínai kalandfilm, 2016, 104 perc. Rendezte: Csang Ji- mou. Szereplők: Matt Damon, Pedro Pascal, Willem Dafoe, Tian Jing. RÖVIDEN Vasárnap este: Golden Globe Los Angeles. A musical műfajt leporoló Kaliforniai álom és a felnőtté válásról szóló Holdfény című dráma is több kategóriában esélyes a Golden Globe díjra - a díjátadó ceremóniát helyi idő szerint vasárnap este rendezik meg. A Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szervezete 74. alkalommal adja át díjait filmes és televíziós kategóriákban. A több mint kéttucatnyi Golden Globe (Aranyglóbusz) díj a Beverly Hilton Hotelben talál gazdára, ahol a sztárok fehér asztal mellett élvezhetik a csipkelődő humorral teli szórakoztató gálát. A gálát Jimmy Falion vezeti, a rendezvényt élőben közvetíti Amerikában az NBC tévécsatorna. Az már biztos, hogy idén Meryl Streep veheti át a Cecil B. DeMilie-életműdíjat, ám az Oscar-díjas színésznő a Floren- ce - A tökéletlen hang című zenés életrajzi drámában nyújtott alakításáért is esélyes. (MTI) Meryl Streep kapja az életműdíjat, de a Florence - A tökéletlen hang című zenés drámában nyújtott alakításáért is esélyes Aranyglóbuszra (TASR/AP-feivétel) Magyar rekordok külföldi aukciókon Budapest. Több magyar életműrekord is született a 2016-os nemzetközi aukciókon, és megdőlt a legdrágábban eladott magyar képzőművészeti alkotás csúcsa is - írta a Világgazdaság csütörtöki számában. A gazdasági napilap összesítése szerint Moholy-Nagy László Telefonkép című, 1922-23-bán készült munkája a Sotheby’s New York-i árverésén 6 millió dollárért kelt el, megdöntve a legmagasabb összegért leütött magyar műtárgy rekordját. Ugyanezen az aukción Moholy-Nagy egy másik képéért, a Szivárványszínű térmodulátorért 800 ezer dollárt adtak. Életmürekord született a Sotheby’s decemberi párizsi árverésén is: a karrieijét Franciaországban kiteljesítő Hantai Simon Mariale című sorozatának egyik darabját 4,4 millió eurónál ütötték le. Az élő művészek közül a szintén Franciaországban alkotó Reigl Juditnak is új rekordot hozott az elmúlt esztendő: a Sotheby’s júniusi párizsi aukcióján a Kitörés című sorozat egyik darabját vitték el 411 ezer euróért. (MTI)
