Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-01 / 278. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. december 1. KULTÚRA Pók a patológián Marcin Koszalka sötét tónusú filmje sorozatgyilkosok nyomába ered TALLÓSI BÉLA Marcin Koszalka filmjének fiatalember hősit a rossz ösztönzi. A bűn annyira bűvkörébe keríti, hogy egy sorozatgyilkosság hírére meghozza élete legfontosabb döntését, amelynek visszafordíthatatlan következménye a mélybe rántja. A klubmozik műsorén szereplő lengyel alkotás lassú folyású, belső, lelki folyamatok megélését kivetítő, inkább leíró, mint elbeszélő, kísérleti film. Marcin Koszalka dokumentumfilmek operatőreként dolgozott eddig. A Vörös Pók az első nagyjátékfilmje, melynek műfaját lélektani drámaként, lélektani krimiként és lélektani thrillerként határozzák meg. Mindegyikből van benne valami. Koszalka maga írta a forgatókönyvet, rendezőként filmre vitte, és saját maga fényképezte. Egy olyan sajátos és eredeti (játék)filmnyelvet hozott létre, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, s amelynek alapja a választott téma-tárgy dokumentarista követése. Nem egyszerű Koszaikét érteni, mert hőséről nem mesél el összefüggő történetet, cselekedeteiből nem épít fel logikusan egymásra kötődő epizódsort. Különböző helyszíneken és helyzetekben csupán követi a sokáig abszolút érdektelennek tűnő fiatalember hétköznapi (nem előbbre vivő) dolgait -például tűnődő bolyongását a téli természetben. Idegborzoló a film, ahogy egy-egy rövid snittel folyton máshova, más helyzetbe lépünk (igazából semmit sem kibontva és továbbmozdítva), ahogy nem haladunk előre, a felvetett probléma megértése felé. Ugyanakkor a Vörös Pókban ez a fajta problémafeltárás indokolható, megmagyarázható. A fiatal lengyel rendező úgy nyilatkozott, hogy a sorozatgyilkosoknak - akikről a filmje szól - nincs különös ismertetőjegyük, teljesen szokványosnak tűnnek. Filmjében egy olyan fiatalembert követ, aki — a mozgóképes felvetés szerint - lehet akár sorozatgyilkos is, de otthonában, a város utcáin, terein vagy az orvosi egyetem patológiáján figyelve őt, semmijeiét nem adja annak, hogy gyerekeket gyilkolna. A Vörös Pók valós eseményekből, két krakkói sorozatgyilkos, Karol Kot és a Vörös Pókként ismert FILMKOCKA Vörös Pók ■ Eredeti cím: Czerwony Pajak ■ Szlovák cím: Červený pavúk ■ Színes lengyel-cseh-szlovák filmdráma, 2015,98 perc ■ Rendező: Marcin Koszalka ■ Forgatókönyv: Marcin Koszalka, Lukasz M. Maciejewski ■ Operatőr: Marcin Koszalka ■ Zene: Petr Ostrouchov ■ Szereplők: Filip Plawiak, Adam Woronowicz, Malgorzata Foremniak, Karolina Kominek-Skuratowicz A film előzetesét megnézhetik Bf ■, az ujszo.com-on. Lucjan Staniak történetéből merít. A hatvanas években tűntek fel, és az egész várost rettegésben tartották. Marcin Koszalka az orvosi pályára készülő Karol (Filip Plawiak) nyomába szegődik - az ő személyisége izgalmasabb a filmes elemzéshez. A fiú jó eredményeket elérő műugró, miden feltétele megvan, hogy sikeres karriert építsen ezen vagy azon a területen. Ám tudomást szerez a körözött kalapácsos gyilkosról, nyomozni kezd utána, felkutatja, s találkozik vele a patológián, ahol dolgozik. A hatása alá kerül. Karol gyilkolni ugyan nem képes, de vonzzák és motiválják őt azok, akik tudnak, mint a Vörös Pók. Érezni akarja a gonosszá válás, a bűnbe esés következményének szorítását, és merész döntést hoz. A Vörös Pók nem szokványos bűnügyi történet, nem a gyilkosságok) felgöngyölését ábrázolja. Koszalka szándékosan olyan filmet készített, amelyről a néző azzal a kétellyel jön ki a moziból, hogy ugyanazt a filmet látta-e, mint mások. Ugyanis úgy ér véget, hogy nem tesz világossá semmit, és még napokig próbáljuk összerakni, mi motiválta a fiatalembert. Mégis jó a Vörös Pók. Olyanfajta továbbgondolkodásra késztet, mint Michelangelo Antonioni 1966-es klasszikusa, a Nagyítás. Az olasz film végén a főhős, a gazdag divatfotós ütő és labda nélkül teniszező, vagyis teniszjátékot imitáló emberekre lesz figyelmes, s a pálya kerítésének túloldaláról nézi őket sokáig. Amikor kirepül a (nem létező) labda, lehajol és visszadobja. Antonioni feladja a leckét: a nézőnek meg kell oldania, miről szól a teniszjelenet, mert általa adható válasz a film nagy kérdésére: történt vagy nem történt gyilkosság. Marcin Koszalka ilyen labdát dobott felénk a Vörös Pókkal. Ferenc pápa és Scorsese találkozója „Nagyon szívélyes" volt Ferenc pápa és Martin Scorsese filmrendező szerdai találkozója - közölte a Vatikán. Vatikánváros. Az amerikai művész a jezsuita misszionáriusok 17. századi japán üldöztetéséről szóló új filmje, a Silence (Csend) premier előtti vetítésére érkezett Rómába. Az 1988-ban világszerte keresztény csoportok haragját kiváltó Krisztus utolsó megkísérlése című film rendezőjét felesége és három lánya közül kettő kísérte el a találkozóra. Scorsese új filmjét kedden vetítették a vatikáni egyetemen négyszáz, Rómában élő jezsuita előtt. Az argentin származású jezsuita pápa nem vett részt a keddi vetítésen. A történet azonban mindenképpen felkelthette a figyelmét, mert fiatalon misszionárius szeretett volna lenni Japánban. Fél tüdejét azonban eltávolították, így megrendült egészsége miatt kénytelen volt erről a tervéről lemondani. A szerdai negyedórás magánkihallgatáson Ferenc pápa elmondta vendégeinek, hogy olvasta a film alapjául szolgáló Némaságot, Endo Suszaku japán író 1966-ban megjelent történelmi regényét, amelyet Scorsese csaknem húsz éve készült megfilmesíteni. A regény két portugál jezsuita misszionárius (a filmben Andrew Garfield és Adam Driver alakítja őket) történetét meséli el, akik mentoruk, Ferreira atya (Liam Neeson) nyomain Japánba indulnak, ahol üldözik a keresztényeket. „Igaz, de nagyon kemény film, amely mélyreható kérdéseket nyit meg” — írta a Twitteren Francesco Occetta jezsuita, aki részt vett a premier előtti vetítésen és az azt követő beszélgetésen a rendezővel. A Silence december 23-án kerül a mozikba az Egyesült Államokban. A pápa több hollywoodi csillaggal találkozott már, közöttük Angelina Jolie-val és Leonardo DiCapri- óval. (MTI) PENGE Tájváltozások Szöllősi Mátyás író, költő két verseskötet után nemrég novel- láskötettel jelentkezett Váltóáram címmel. Az utóbbi időszakban a Budapest Katalógus fotósaként, riportereként és szerkesztőjeként népszerűvé vált szerző a vizuális látásmódot elbeszéléseiben is jól és ügyesen kamatoztatta. Hozott AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA anyaggal dolgozott, mondhatni, bár megjegyzem, ez a hozott, akár a hús-vér valóság elemeiből összeálló anyag helyenként meglazulni látszik, nem győz meg, hogy a lényeg, a valóság torkának megragadása hibátlanul sikerült. Pedig az ötletek egyediségét nem érheti kritika: egy felrobbant csillag után az égen megjelenő fehér fény szolgáltat keretet a különböző tematikájú novelláknak. Ebben a fényben a társadalmi jelenségek, a mélyben megbújó konfliktusok és a mindennapi életben bármikor fellelhető krízisek (gyász, szorongás, identitásválság, egy ígéretes művészi pálya megrekedése) vonalai világosabban látszanak, a kozmikus sugárzás mindennek éles körvonalat rajzol, mintha tükörként működne, ami által tisztán láthatunk. Hangsúlyozom, hiába a szerző minden igyekezete, egyes szövegeknél az átélhetőség kerül veszélybe. Alkalmanként dramaturgiai szempontból legalábbis furcsának elkönyvelhető fordulatok csúsznak be a könyvbe. Például a Lefekvés előtt, ébredés után című novellában egy titok ügyetlen közlésével találkozunk, amely túl RÖVIDEN Eduardo Mendozáé a Cervantes-díj Madrid. Eduardo Mendoza spanyol író a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számító Cervantes-díj 2016-os kitüntetettje. Az indoklás szerint az író új időszakot nyitott a spanyol prózában, visszahozta a történetmesélés és az olvasás élvezetét. Nyelve tele van finomságokkal, iróniával, stílusa összetéveszthetetlen. A 73 éves, barcelonai születésű szerzőtől A csodák városa és a Pomponius Fiatus különös utazása című regény olvasható magyarul. (MTI) Konferencia: 20 éves a Fórum Intézet Somorja. Kisebbség - tudomány - közélet címmel rendez ünnepi konferenciát a Fórum Kisebbségkutató Intézet holnap a somoijai székházában (Park utca 4.) megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A megnyitó 10 órakor kezdődik, majd Bárdi Nándor történész beszél arról, milyen szerepet játszott a Fórum Intézet két évtized magyar kisebbségkutatásában. Štefan Šutaj A társadalomtudományok Szlovákiában és a Fórum InI 9 könnyű megoldást eredményez, s így bosszantó csalódást okoz. Mindezeken az idővel nyilván levetkőzhető hibákon felülemelkedve, nagy erénye a könyvnek a képszerűség, az egymást filmszerűen követő jelenetek intenzív tempója. Az olvasó figyelme végig fennmarad, Szöllősi jól adagolt képei, sűrítőképessége, a túlírtságtól óvakodó, erős, jó értelemben véve költői mondatai a szerzőt hamar közel viszik az olvasóhoz. Hatásos és üdvözlendő továbbá, hogy Szöllősi úgy vész el a részletekben, hogy közben egy teljes képet mutat fel, például amikor az orvosi vizsgálatnak kitett test változásait taglalja érzékletesen a Reggeltől reggelig című novellában. Tájakon járunk, testek, emberi kapcsolatok és helyzetek sötét, nem egyszer reményvesztett tájain, amiket az égből érkező fehér fény világít be némiképpen esélyt ígérő, a transzcendenst sejtető optimizmussal. Szöllősi Mátyás: Váltóáram. Európa Könyvkiadó, 2016. 312 oldal. Értékelés: 7/10 tézet címmel tart előadást. Szarka László Mit ér két évtizednyi tudás- termelés? című előadása azt járja körbe, hol a helye az intézetnek Szlovákia és Magyarország nemzet- és kisebbségpolitikai gondolkodásában. Csehy Zoltán a Bibliotheca Hungarica jelentőségét méltatja, Petőcz Kálmán pedig felvázolja, milyen szerepet tölt be a Fórum a szlovákiai magyar civil társadalom építésében. « Történelmi thrillert rendez Szász Attila Budapest. A második világháború utáni hónapokban játszódó történelmi thrillert rendez Apró mesék címmel Szász Attila, a főbb szerepekben Szabó Kimmel Tamással, Kerekes Vicával és Nagy Zsolttal. Az 1945-ben, Magyarországon játszódó történet főszereplője egy szélhámos, aki ezt a zavaros időszakot próbálja kihasználni, míg egy váratlan találkozás örökre megváltoztatja az életét. Az Apró mesék a nagy sikerű Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró újabb közös munkája. A forgatásra jövő ősszel kerül sor, a mozibemutató 2018 őszére várható. (MTI) Az orvosi pályára készülő Karol (Filip Plawiak) és a sorozatgyilkos (Képarchívum)
