Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-30 / 301. szám, péntek
Újraéledt a háború a Nokia és az Apple között 101 I ÖSSZEFOGLALÓ Az Apple viszont nem hagyja magát: trollkodásra hivatkoznak, illetve arra, hogy a Nokia tisztességtelen feltételeket ajánlott nekik. A Nokia bejelentette, hogy három német, illetve egy amerikai bíróságon pert indít az Apple ellen, melyek tárgya, hogy szerintük az Apple összesen 32 esetben jogtalanul használta fel a korábban mobiltelefonos iparban élenjáró finn vállalat szabadalommal védett megoldásait. E szabadalmak igen sokfélék: akad közöttük a kijelzőkre, a felhasználói felületekre, az alkalmazott szoftverekre, antennákra, csipszetekre, illetve a videók kódolására vonatkozó védettség is. A hivatalos közleményben kijelentik, hogy a Nokia Technologies szabadalmi portfoliójának licen- celéséről meg tudtak állapodni az Apple-lel 2011-ben, ám a későbbiekben a felvásárlásokkal, illetve a saját fejlesztésekkel feltöltött portfolió egyéb szabadalmainak felhasználásáról már nem, az Apple ezek után nem akart fizetni, de továbbra is felhasználta őket termékeiben. Az Apple ezzel szemben azt állítja, hogy ők mindig megfizették a szabadalmak után járó tisztességes díjat, ám a Nokia teljesíthetetlen követelményeket támasztott, sőt most összeállt két közismert patent trollal (Acacia Research Corp., valamint a Conversant Intellectual Property Management Inc.), hogy extra jövedelemhez jussanak, ezért ők is eljárást kezdeményeztek e cégek, illetve a Nokia ellen. Az ügy érdekessége, hogy az Apple egy nappal az után indította meg az eljárást, hogy a Conversant új vezetőjévé azt a Boris Tekslert nevezték ki, aki az Apple-nél 2009 és 2013 között a szabadalmi ügyekért volt felelős, például ő vezényelte a Samsung elleni gigapereket. Emellett azt is érdemes tudni, hogy a trollokként ismert vállalkozások közül idén már mind a Conversant, mind a Acacia nyert szabadalmi pert az Apple ellen. (U café) Három atom vastagságú vezeték gyémántból MTI-HÍR Amerikai kutatók rájöttek, hogyan készíthetik el a legkisebb gyémántokból a világ legvékonyabb elektromos vezetékét. A Stanfordi Egyetem munkatársai felfedezték a módját, hogy miként használják fel az úgynevezett diamondoidokat - a gyémánt lehető legkisebb morzsáit - arra, hogy az atomokat a lehető legvékonyabb, mindössze három atom szélességű elektromos vezetékké állítsák össze. Az új módszert felhasználva különbözőféle atomok legószerü összerakosgatásával lehetőség nyílhat apró vezetékek készítésére sokféle alkalmazás számára. A lehetőségek száma szinte korlátlan az elektromosságot generáló szövetektől kezdve a fényt és elektromosságot egyaránt alkalmazó optoelektronikai eszközök és veszteség nélkül áramot vezető szupravezető anyagok készítéséig, írják a kutatók a Nature Materials legújabb számában. „Tudunk készíteni parányi, vezető huzalokat a lehető legkisebb méretben, amely lényegében saját magát állítja össze” - mondta Hao Yan, a Stanford posztdoktori kutatója, a cikk vezető szerzője. „A folyamat egyszerű, egy edényben elvégezhető szintézis” - folytatta Yan. „Összeöntjük az alkotórészeket és fél órán belül elkészül az eredmény. Szinté olyan az egész, mintha a diamondoidok tudnák, hova akarnak menni.” Noha léteznek más módszerek is, amelyekkel az anyagokat arra késztetik, hogy önmaguktól összeálljanak, ez az első, amelyről kimutatták, hogy szilárd, kristályos maggal rendelkező nanohu- zalt hoz létre, amely jó elektromos vezetőképességgel rendelkezik, mondta Nicholas Melosh, a cikk társszerzője. Jó elektromos vezető (Képarchívum) TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2016. december 30.1 www.ujszo.com A magyar szócikkek száma 2009-ben érte el a 150 ezret, 2011-ben a 200 ezret, és idén érkezett el ennek duplájához (Képarchívum) 400 ezer magyar szócikk a Wikipédián TUDOMÁNY Már több mint 400 ezer szócikk jelent meg a magyar nyelvű Wikipédián, amely 2003-ban indult, kát áwel az angol nyelvű oldal után. A fordulópontot elérő cikk egy tájfutó életéről szól. Megjelent a magyar Wikipédia négyszázezredik szócikke december 19-én, amely összesen 13 év szerkesztői munkájának eredménye. A magyar nyelvű internetes enciklopédia ugyanis 2003-ban indult el, két évvel az angol Wikipédiát követően, és napjaink egyik legkedveltebb hazai információforrássá vált. Népszerűségének okai közé tartozik, hogy a szócikkeket a szerkesztőknek semleges nézőpontból kell írni a szabályzat szerint, és minden esetben megbízható forrással alátámasztani az információkat, emiatt kedvelt tájékozódási csomópontot jelent az érdeklődőknek, a beadandót író egyetemistáknak vagy középiskolásoknak. A Gemius 15—24 évesek körében végzett májusi felmérése szerint a magyar verzió az ötödik leglátogatottabb oldal a Google, a Facebook, a YouTube és a Gyakori kérdések után. Bárki csatlakozhat az önkéntes szerkesztők közé, de a látogatók száma általában jelentősen magasabb a szócikk szerzőinek számánál. Jelenlegi adatok szerint 1673 aktív szerkesztővel rendelkezik a magyar oldal, akik átlagosan 47 szócikket szerkesztettek, a közösség ezen belül hierarchikusan épül fel. Legmagasabb szinten a bürokraták állnak, jelenleg Magyarországon 8 fővel, akik különböző jogosultságokat tudnak beállítani másoknak, például járőr- és megerősített szerkesztő vagy sablon- és felületszerkesztő. Másik fontos státuszt a 33 magyar adminisztrátor képviseli, akik a projekt fejlődését segítik, védik a rendszer biztonságát, és a wiki szoftver plusz funkcióihoz fémek hozzá, úgy mint a törlés gomb, a visszaállítás, vagy éppen a szerkesztők blokkolása. Magyar Wiki-sztori Megelőzte egy nulladik változat is a jelenleg ismert magyar Wikipédiát, amelyet 2001-ben Larry Sanger, az angol Wikipédia akkori koordinátora hozott létre http://hu.wikipedia.com/ címmel, de ez csak tesztjelleggel működött, nagyjából öt lappal. Ennek elhalását követően, 2003-ban Gervai Péter indítványozta a hivatalos magyar oldal létrejöttét a htt- ps://hu.wikipedia.org/ címen, ahová a korábbi adatbázist nem is emelte át. Először természetesen a Kezdőlap jött létre, ezt követte a magyar lógó, a Wikipédia:Upload log fájl, az üdvözlőoldal, egy rendszerlap a szócikkről, a hibajelentésekről, majd pedig a Homokozó. Ha valaki próbált már valaha szócikket írni vagy javítani, akkor tudja, hogy az első lépéseket érdemes a Homokozóban megtenni, ahol a szerkesztési nyelv kipróbálható, nem éles környezetben. Hivatalosan az első szócikk 2003. július 9-én jött létre, GNU Free Documentation License címmel készült el. Majd az első olyan cikk, ami nem a Wikipédiáról szólt, az Omega egyértelműsítő lapja volt, valamint az Omega (együttes) szócikke. Egy hónap alatt az akkor létező 39 Wikipédia-változatból a 34. helyre ugrott szócikkek száma alapján a magyar oldal, ami jelezte a magyar szerkesztők aktivitását és elhivatottságát. Több szempontból is fontos volt 2008 a magyar oldal szempontjából, amely ekkor érte el a százezredik szócikket. Ezzel párhuzamosan a 250 nyelven olvasható Wikipédia-projekt már tízmilliomodik szócikknél tartott, amelyet ráadásul pont egy magyar tartalom ért el, Pataki Mártának a Nicholas Hilliard festőről szóló szócikke. Ebben az évben döntött úgy Gervai és több aktív szerkesztő, hogy az ötödik évforduló alkalmából létrehozza a Wikimédia Magyarország Egyesület közhasznú társadalmi szervezetet. Az egyesület a magyar oldalak, valamint más nyelvű Wi- kipédiákon a magyar tartalmak fejlesztését támogatja, segíti, de nem vesz részt közvetlenül a munkájukban. Az infrastruktúrát az Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit szervezett a Wikimédia Alapítvány (WMF) biztosítja, köztük a 350 gépből álló szerverparkot, LAMP- alapú architektúrával, Memcached és squid gyorsítótárakkal, illetve a MediaWiki szoftverrel. A magyar szócikkek száma 2009- ben érte el a 150 ezret, 2011-ben a 200 ezret, és idén érkezett el ennek duplájához. A négyszázezredik szócikk készítője Csurla, aki Boros Zoltán tájfutóról készítette el a nevezetes bemutatást. A szerző 2008 óta folyamatosan ír életrajzi témájú szócikkeket a magyar Wikipédiára, eddig nagyjából háromezer sportoló és másfél ezer egyéb ismert személy életét foglalta össze - jegyzi meg a hivatalos közlemény. Viszonyítási alapok Nemzetközi szinten összesen 40 millió szócikk jelent meg a 285 különböző nyelvű oldalon, amelyet 70 ezer önkéntes szerkesztett, és ezeket havonta több mint félmilliárd ember látogatja meg. A legtöbb szócikk természetesen angol nyelven érhető el, több mint 5 millió tétel készült csaknem 30 millió felhasználóval, akik közül mindössze 127 ezer tekinthető aktív szerkesztőnek. Második legtartalmasabb a svéd Wikipédia közel 3,8 millió témával, a harmadik pedig a filippí- nók által beszélt cebuona 3,6 millió szócikkel. Jelenleg a magyar nyelvű változat a 23. helyen áll a több mint 400 ezer szócikkel, ami jelentős eredménynek számít. A 285 elemből álló listán maga mögé utasítja például az indonéz, a román, a cseh, a koreai, a szerb vagy a török nyelven létrehozott szócikkek számát. A hagyományos magyar lexikonokhoz képest is jelentős az a szám, amennyi szócikket a Wikipédia- szerkesztők létrehoztak az elmúlt 13 évben, ugyanis Révai nagy lexikona 230 ezer címszót tartalmaz, Pallas nagy lexikona és a Magyar nagylexikon pedig 150 ezer címszóval rendelkezik összesen, (hwsw)
