Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-29 / 300. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2016. december29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Mégsem állnak le az új telepekkel Jeruzsálemben Grindeanu az új kormányfőjelölt Bukarest. Sorin Grindeanu volt távközlési minisztert jelölte mi- niszerelnöknek a december 11-i romániai választások nyomán alakult PSD—ALDE szociálli- berális parlamenti többség, miután Klaus Iohannis államfő előző nap elutasította első javaslatukat, Sevil Shhaideh volt regionális minsztert. A muzulmán kisebbséghez tartozó politikus nő szíriai félje ajelenlegi szír hatalmat támogatja, amit Iohannis kifogásolt. (MTI) Közel a tartós szíriai tűzszünet Ankara. Szíriában közel a tartós tűzszünet és a politikai megoldás - mondta Mevlüt Cavu- soglu török külügyminiszter. A tárcavezető szerint Törökország és Oroszország között ebben a két témakörben már megállapodás is született és az egyezmény bármelyik pillanatban életbe léphet. Cavusog- lu felhívta a figyelmet: a terrorszervezetekre nem vonatkozik majd a fegyvemyugvás, ezért Ankara folytatja az Iszlám Állam és a kurd Népvédelmi Egységek (YPG)milíciái elleni harcot. A külügyminiszter jelezte: a szíriai kurd Demokratikus Unió Pártja (PYD) politikai tömörülés az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése értelmében nem vesz részt a kazah fővárosban, Asztanában, január második felétől tartandó béketárgyalásokon. Cavusoglu szerint a politikai átmenet lehetetlen Bassár el-Aszad szíriai elnök bevonásával. (MTI) Iszlám Állam: még három hónap kell Bagdad. Három hónapra van szükség az Iszlám Állam terrorszervezet megsemmisítéséhez Irakban - jelentette ki Haider al-Abádi iraki miniszter- elnök, miközben a Washington támogatta kormányerők próbálják kiűzni a dzsihádistákat moszuli fellegvárukból. Abádi korábban azt mondta, hogy Moszult még az év végéig visszafoglalják. Az iraki katonai parancsnokok szerint a civilek védelme miatt haladnak lassabban, ők ugyanis ahelyett, hogy a várakozások szerint elmenekültek volna, inkább az otthonaikban maradtak. (MTI) Kölnben tilos a neonácik tüntetése Köln. A német rendőrség betiltotta a neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) szilveszterre tervezett tüntetését Kölnben, ahol 2016. január 1-jére virradóra túlnyomóan észak-afrikai országokból származó tettesek nők ellen túlnyomóan szexuális támadásokat követtek el, illetve többet közülük kiraboltak. A hatóságok indoklása szerint fennáll a közbiztonság súlyos veszélyeztetése, ami máshogy nem lenne elhárítható. (MTI) Épülnek a telepek Kelet-Jeruzsálemben (TASRAP-feivétei) Jeruzsálem. A jeruzsálemi városháza jóváhagyta egy zsidó telepeseknek szánt négyemeletes épület felépítését a palesztinok lakta kelet-jeruzsálemi Szilvan negyedben - közölte egy civilszervezet. Az újabb lakások építését néhány órával az előtt hagyták jóvá, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter beszédben ismertette Barack Obama távozó amerikai elnök kormányának a palesztin-izraeli viszály rendezéséről szóló irányelveit. Az Egyesült Államok múlt pénteken nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatát, amely törvénytelennek ítélte az izraeliek letelepedését az 1967-ben elfoglalt területeken, benne Kelet- Jeruzsálemben. Korábbi jelentések még arról számoltak be, hogy a városháza építési bizottsága Benjámin Netanjahu miniszterelnök kérésére elhalasztotta a szavazást mintegy 500 további - ugyancsak telepeseknek szánt -, más kelet-jeruzsálemi negyedekben tervezett lakás felépítéséről. A jeruzsálemi építési bizottság egyik tagja szerint Benjámin Netanjahu maga kérte a szavazás elhalasztását az újabb kelet-jeruzsálemi építkezések ügyében, hogy ne tetézze tovább szembenállását a január 20-án távozó amerikai kormányzattal, amely a hátralévő időben Izrael számára kedvezőtlen további határozatokat is átengedhet az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A jeruzsálemi városháza új építkezésekben döntő bizottsága eredetileg az 1967 előtt Jordániához tartozó részeken, Ramot és Rámát Slomó lakónegyedekben tervezte új lakások megszavazását. Ezt a döntést még az ENSZ BT határozata előtt vette napirendre a grémium. A város építési bizottságának elnöke, Meir Turdzsemán a BT határozata után úgy nyilatkozott, „nem hatja meg az ENSZ döntése és senki más, aki meg akarja mondani nekünk, hogy mit tegyünk Jeruzsálemben”. Turdzsemán azt is kijelentette, hogy Jeruzsálem minden lakónegyedében építkezik „anélkül, hogy erről bárkit is megkérdezne”, és lakások ezreit fogja engedélyezni. A múlt pénteken elfogadott, jogilag kötelező érvényű ENSZ BThatározat azt követeli Izraeltől, hogy „azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken”. A határozat elfogadását a 15 tagú BT 14 országa szavazta meg, az USA e kérdéskörben 1979 óta először nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. (MTI) Német terrorellenes csomag A kormánypártok a közveszélyesnek tartott iszlamisták szigorúbb ellenőrzését akarják MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Németországban elkezdődött a karácsony előtt Berlinben történt iszlamista terrortámadás tanulságainak feldolgozása, a kormánypártok a közveszélyesként számon tartott iszlamisták szigorúbb ellenőrzésétől a bizonytalan személyazonoságú menedékkérők elkülönítéséig egy sor újításból állé terrorellenes csomagon dolgoznak. A bajor Keresztény szociális Unió (CSU) koncepciójában a Süddeutsche Zeitung lap szerint szerepel, hogy az adatvédelmi szabályok lazításával az e-mailekre és az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokkal folytatott kommunikációra is ki kell terjeszteni a távközlési szolgáltatók adattárolási kötelezettségét, és lehetővé kell tenni, hogy a szövetségi és a tartományi alkotmányvédelmi hatóságok már 14 éves személyek ellen is külön engedély nélkül gyüjthessenek. A koncepció több eleme megegyezik a belügyminisztérium már korábban elkészült javaslatával, amely eddig a CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) ellenállása miatt nem valósult meg. Például szerepel benne, hogy 4 nap helyett 4 hét legyen a kitoloncolási őrizet maximális időtartama, és az is, hogy a közbiztonságot fenyegető cselekmény elkövetésének lehetőségére hivatkozva is elrendelhető legyen a kitoloncolási őrizet, és automatikusan őrizetbe vegyék a közveszélyes iszlamistaként regisztrált elutasított menedékkérőket. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 549 közveszélyes — merénylet elkövetésére hajlamos — iszla- mistát tart számon. Közülük sokan Szíriában vagy Irakban tartózkodnak, mások őrizetben vannak, vagy börtönbüntetésüket töltik, és nagyjából 200-an vannak szabadlábon Németországban. A CDU/CSU pártszövetség szerint egyebek között fokozott megfigyelés alá kell vonni azokat a mecseteket, amelyekben radikális eszméket hirdetnek. A Bild lap szerint a tervek között szerepel, hogy valamennyi menedékkérőt utólagos biztonsági átvilágítás alá veszik. A CDU/CSU ismét sürgeti, hogy a határnál állítsanak fel tranzitzónákat, amelyekből csak a tisztázott személyazo- nosságú menedékkérők utazhatnak tovább az ország belseje felé. Urbant holnap temetik A lengyel ügyészség kizárta, hogy órákkal a merénylet előtt halt volna meg a lengyel sofőr, akinek a kamionját a berlini iszlamista terror- támadáshoz felhasználták. A Lengyelországban végzett boncolás után'közölt információk cáfolták a Bild című német lap korábbi, nem hivatalos értesüléseit. A 37 éves lengyel sofőr, Lukasz Urban holttestét kedden adták át a lengyel hatóságoknak, továbbítva egyúttal a Németországban végzett boncolás előzetes eredményeit. „A kamionsofőr nem a délutáni órákban hunyt el” - mondta Aldona Lema, a szczecini vajdasági ügyészség vezetője. A halál pontos időpontjáról azonban nem közölt adatot. A lengyel ügyészség előzetesnek minősítette a tegnapi eljárását, a végleges eredményt később közlik. Lena később a PÁP hírügynökségnek nyilatkozva úgy pontosította a korábban elmondottakat, hogy a lengyel ügyészség ismeri a sofőr halálának időpontját, ezt azonban, tekintettel a folyamatban lévő nemzetközi nyomozásra, nem hozzák nyilvánosságra. Urbant holnap helyezik örök nyugalomra. Merkel szárnyal Tegnap egy felmérést közölt a Forsa közvélemény-kutató társaság, amely szerint a németek többsége szerint nincs összefüggés a Berlinben karácsony előtt elkövetett iszlamista terrormerénylet és Angela Merkel kancellár menekültpolitikája között. Az eredmények szerint több mint kétharmaduk, 68 százalékuk nem lát összefüggést. A németek 52 százaléka Angela Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, ami 2 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. Barack Obama és Abe Sindzó Pearl Harborban Pearl Harbor. Abe Sindzó látogatása Pearl Harborban, az 1941-es japán támadás helyszínén a megbékélés erejéről tanúskodik - jelentette ki Barack Obama, amikor a japán miniszterelnökkel közös megemlékezést tartott a II. világháborús csata áldozatairól a hawaii Oahu szigetén. Abe Sindzó gesztusa is bizonyítja, hogy a legmélyebb háborús sebek is begyógyulhatnak, és elvezethetnek országok és népek barátságához, szövetségéhez, tartós békéhez. Az amerikai-japán viszony ma már a béke sarokköve a világban, és hozzájárult ahhoz, hogy sokak kiemelkedjenek a szegénységből. A két ország szövetsége soha nem volt olyan erős, Abe Sindzó japán kormányfő nem nem kért bocsánatot, de kifejezte részvétét. Először történt meg, hogy japán kormányfő és amerikai elnök együtt ellátogatott Pearl Harborba, Abe megnézte az Arizona hadihajó emlékhelyét is. (tasr/ap) mint most, és azt üzeni a világnak, a békével többet lehet nyerni, mint a háborúval - tette hozzá az amerikai elnök a japán miniszterelnök mellett állva. Abe Sindzó nem kért bocsánatot hazája nevében a Pearl Harbor-i támadásért, csupán „őszinte részvétét” nyilvánította azon amerikai katonák miatt, akik a japán támadásban odavesztek 1941-ben, és kijelentette: „soha többé nem szabad megengednünk, hogy megismétlődjenek a háború szörnyűségei”. A beszédeket megelőzően a két politikus viszonylag szűk körben ellátogatott a meglepetésszerű japán támadásban elsüllyesztett Arizona hadihajó roncsa fölé emelt emlékhelyre, és koszorút helyezett el. Az öböl fenekén fekvő hajóroncs több mint ezer haditengerész és tengerészgyalogos sírja. (MTI)
